Heves Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-09 / 184. szám

12 MEGYEI KÖRKÉP 2017. AUGUSZTUS 9., SZERDA A Kossuth Lajos utcában található műemléképület fennállása óta számos funkciót töltött már be Fotó: Huszár Márk Dobó sírkövének fedlapja és „A különös házasság” kapcsolata Feltárulhat hamarosan a Kanázsvár régi titka Regényhőst mintáztak a Buttler-ház tulajdonosáról Kevesen tudják, de különös szerelmi történet kötődik az egri Buttler-ház tulajdono­sához, valamint magának az épületnek a sorsa is igen­csak sajátosnak mondható. A körülbelül háromszáz éve épült műemlék néhány esz­tendeje majdnem megsem­misült, egykori tulajdonosá­ról pedig Mikszáth Kálmán írt könyvet. A különös há­zasság című mű gróf Buttler János életét mutatja be. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu EGER A Buttler-ház a XVIII. század elején épült, a műem­lék 1796-ig volt a Buttlerek tulajdonában, ezt követően a Keglevich majd a Barkóczy család birtokában is volt, 1835-ben pedig a városé lett. Ezután működött laktanya­ként, siketnéma-intézetként, valamint internátusként, né­hány évtizedig a Dobó István Vármúzeum tulajdona volt. Az 1970-es évektől turistaszál­ló működött benne, majd közel harminc évig üresen állt, ez idő alatt pedig annyira lerom­lott az állapota, hogy 2010-ben teljeskörűen felújították, azóta pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szervezete működik az épületben. Meglepő ajándék Dobóruszkáról Angyalné Dobos Virág ide­genvezető Buttler János életé­ről elmondta, hiába volt ne­mesi család sarja, sok meg­próbáltatáson kellett keresz­tülmennie.- Mikszáth regénye szerint Buttler élte a nemesek gond­talan életét mindaddig, amíg arra nem kényszerítették, hogy elvegye Dőry báró leá­nyát. A házasságot a lány ap­ja kényszerítette ki, ugyanis a bárókisasszony még a házas­ság előtt teherbe esett, és ezt mindenképpen leplezni sze­rették volna. így amikor egy utazás alkalmával Buttler be­tért Dőryékhez, a báró kapott az alkalmon, és erőszakkal hozzáadta a lányát, hiába volt Dőry báró erőszak­kal adta lányát a hozzájuk betérő Buttler Jánoshoz. Buttler mással eljegyezve. Ezt követően Buttler János min­dent megtett, hogy érvényte­lenítse a frigyet, de az egyház ezt nem engedélyezte. Bár a regényben ez nincs benne, de azt biztosan tudjuk, hogy amikor Pyrker érsek Eger­be került, Buttler úgy gondol­ta, egy különleges ajándék­kal talán rá tudja venni az új főpásztort a házasság ér­vénytelenítésére. Mivel tudta, hogy Pyrker mennyire szere­ti és védi a műemlékeket, a le­genda szerint elhozatta Dobó István vörösmárvány sírkö­vének fedlapját Dobóruszká­ról, és az érseknek ajándékoz­ta. Terve azonban nem járt si­kerrel, bár Pyrker hálás volt az ajándékért, nem volt haj­landó érvényteleníteni a há­zasságot - mesélte az idegen- vezető. Hozzátette: ezt köve­tően a könyv alapján tudjuk, hogy Buttler fondorlattal bújt ki szorongatott helyzetéből, és élte tovább életét. Dobó sír­kövének fedlapja azonban szerencsére a megyeszékhe­lyen maradt, ennek köszön­hetően ismerhettük meg, ho­gyan is nézhetett ki a várka­pitány, ugyanis sokáig ez volt Dobó István leghitelesebb áb­rázolása. Pyrker érsek és az egri műkincsek Pyrker János László érsek nagyon sokat tett Egerért, híres volt történelmi emlékek, mű­kincsek iránti szeretetéről, töb­bek között a minaret fennmara­dása is neki köszönhető. A fő­pásztor működése alatt a mina­ret elhanyagolt állapotban volt, és bár nem sokan támogatták ebben, Pyrker mindent megtett azért, hogy megakadályozza az épület további állapotromlását. Ezenfelül az érseknek kö­szönhető egy, ma már a Szép- művészeti Múzeumban talál­ható, több száz darabból álló festménygyűjtemény is, ame­lyet még Velencéből hozott ma­gával Magyarországra. A ké­pek sokáig Egerben voltak, azonban később Budapestre kerültek, mert a megyeszék­helyen problémásnak gondol­ták a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény fenntartását. MÁTRADERECSKE Megvásárol­ta az önkormányzat az ed­dig magántulajdonban lévő, tízhektáros kanázsvári le­gelőt - tudta meg a Hírlap Forgó Gábor polgármester­től. A hír azért fontos a he­lyieknek, mert ennek nyo­mán végre megkezdődhet a Kanázsvárhoz vezető régi út tisztítása. A várrom környé­kének rendbetételéhez, az ahhoz vezető út aszfaltozá­sához pályázaton szeretné­nek pénzt szerezni. A műemléki rom egyébként három oldalról gyakorlatilag megközelíthetetlenül, mere­dek sziklaszirten áll. Vala­mikor csak kelet felől lehe­tett megközelíteni a gerincen, ahol azonban árok akadályoz­ta az ellenségnek a várba va­ló behatolását. Az eddigi ré­gészeti kutatások szerint ere­detileg talán hétoldalú lakóto­rony állhatott e helyen, erről árulkodik egy 1929-ben kö­zölt alaprajz. Az ilyen sokszögű lakóto­rony nem ismeretlen a szom­szédos Nógrád megyében sem, hiszen találhatunk Sal- góban és Hollókőn is hason­lót. Ezeknek az építmények­nek az építési ideje hazánk­ban a XIII. század második fe­lére tehető, ezért feltételezhe­tő, hogy a Kanázsvár első épí­tése is e század második felé­ben történt. Az erőd a Mátrá­ban meghatározó Aba nem­zetség valamelyik ágának tulajdonában lehetett. A vár pusztulására a török hódolt­ság alatt került sor. B. K. Indulhat a munka Fotó: MW Harmadik éve szervezi meg a gyermektáborokat az egyetem Interaktív kikapcsolódás Adományból épített kutat is avatnak EGER Idén is hirdetett nyá­ri táborokat az Eszterházy Károly Egyetem általános és középiskolás gyermekeknek. A programok célja, hogy a fia­talok tartalmasán tölthessék szünidejüket az élményekkel teli, interaktív programok se­gítségével, s ebben az egye­tem oktatói is segítenek. Orosz Rita, az intézmény rendezvényszervezője el­mondta, minden körülmény adott, hogy színvonalas, sok­rétű elfoglaltságokat szervez­zenek a fiataloknak. Szak­tanáraik szerteágazó tudá­sa, az iskola épülete, továbbá Eger és környékének adottsá­A természettel is megismerkedhettek a gyerekek Fotó: beküldött gai is lehetővé teszik mind­ezt. Idén hét különböző tá­bort hirdettek meg, melyek nagy része gyorsan megtelt. Nagy az érdeklődés a ter­mészettudományi, a rajz- és animációsfilm-készítő, a lab­dajáték-előkészítő, valamint a napokban zárult anyanyel­vi angol tábor iránt. Kiemel­te: a szórakozáson felül fon­tosnak tartják a fiatalok szel­lemi és fizikai fejlődésének elősegítését is. A hét turnus­ba idén közel kétszáz gyer­mek jelentkezett, s a táboro- zókat jövőre is várják jó szín­vonalú, élményekkel téli tá­boraikba. Berecz R. NOVAJ Szombaton rendezik meg a Szüreti beharango­zó rendezvényt a települé­sen. Ekkor adják át a díszpol­gári címeket, s hirdetik ki a kistermelői borverseny ered­ményét. Természetesen nem maradhat el a látványos fel­vonulás sem, lovasok, hagyo­mányőrzők járják majd a köz­ség utcáit. Ám nemcsak mula­tozásról szól a hétvége, vasárnap a templom hábo­rú utáni, 1947-es újjáépítésé­nek 70. évfordulóján megren­dezett ünnepi rendezvény­re invitálja a szervező Novaji Római Katolikus Egyházköz­ség és a helyi önkormány­zat a híveket és az érdeklő­dőket. A Nagyboldogasszony- napi búcsú alkalmából szerve­zett eseményen egy lakossági adományból épített díszkutat avatnak az iskola előtti téren. A kútavatást követően a templomban szentmisét celebrál a főegyházmegye érseke, dr. Ternyák Csaba. Ez a vasárnapi eseménysor egyébként egyúttal az Isten háza megújításának az ünne­pe is, hiszen a tavalyi eszten­dőben elvégzett tetőfelújítást követően idén a létesítmény teljes padlózatát cserélték le új járófelületre. S. S. * « * » *

Next

/
Oldalképek
Tartalom