Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-01 / 151. szám
óí-GYfH^^ o 1IHJ4 EGYHÁZMEGYEI vvww.eger.egyhannegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu VIII. évfolyam, 7. szám 2017. július Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK JÚLIUS ÜZENETE „Az Úrhoz méltón éljetek, teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek Isten ismeretében” (Kol 1,10). Pünkösdhétfő Sárospatakon Az imanap programját rózsafüzér imádság nyitotta, majd a köszöntőket követően a fatimai jelenésekről, illetve Szent Erzsébet gyermekekhez való odafor- dulásáról volt hallható egy-egy rövid előadás. Az ünnepi szentmisét Dominik Duka bíboros, prágai érsek mutatta be, akivel nagyszámú pap koncelebrált és akit a szertartás kezdetén Ternyák Csaba egri érsek köszöntött. A bíboros szentbeszéde kezdetén azt a kort idézte fel, amelyben Szent Erzsébet élt: a keresztény és egyben a nyugati civilizáció kezdete, a katedráli- soknak és az egyetemek időszaka volt ez. Dominik Duka bíboros, prágai érsek A mai ember elutasítja a hitet, az értelmet és a természetes jogot. Az eredmény a relativizmus, az erkölcsi válság, és az iskolai képzés felbomlasztá- sa. Szent Erzsébet és kora szentjei olyan szellemiséget teremtettek, amely mind a mai napig érezhető. litikai örökségéből mindezek az asszonyok kinőttek. Végül utalt Magyarország történelmi szerepére a balkáni török hódítások korában, amely nemcsak „antemuralechristia- norum”, a keresztények védőfala volt a külső ellenség ellen, hanem egy szoros közösséget is jelentett a népek között. A 20. század viszontagságait felidézve, felsorolta régiónk négy üldözött bíborosát, majd emlékeztetett Szent II. János Pál pápára, akinek a kommunista diktatúra igája alóli szabadulást köszönhetjük. Ezután a visegrádi összefogásra utalva szólt arról, hogy ez nemcsak politikai jelkép, amely összeköt bennünket, hanem szellemi feladat is. „Mi nemcsak szegény érkezők vagyunk az európai nemzetek közösségébe, mi együtt alkottuk Európát és együtt védelmeztük. Az 1956-os magyar forradalomnak a politikai és vallási szabadságért, éppúgy, mint a szuverenitásért folytatott harcnak a hangját egész Európában tiszteletben kell tartani... Ez mindenekelőtt ma érvényes, amikor fenyegetve érezzük magunkat szabadságunkban, és nemcsak a külső veszély miatt, hanem elsősorban a közösségen belüli szolidaritás és szubszidiaritás elnyomásában. Ezek azok az elvek, melyek a mi nyugati keresztény civilizációnkból és kultúránkból származnak, melyek nélkül lehetetlen kontinensünk és nemzeteink jövőjét folytatnunk. Szent Erzsébet ereklyéje. Duka bíboros rámutatott: az Árpád-ház szentjei Szent István örökségéből nőttek ki. Duka bíboros rámutatott: Szent Erzsébet a nők azon világához tartozik, akik együtt alakították ki ezt a korszakot. Majd Szent Erzsébet hölgy rokonait sorolta fel, akik szintén a szentek sorába emelkedtek: nagynénje, Szent Hedvig, unokahúgai: prágai Szent Ágnes, Szent Margit, Szent Kinga, Boldog Erzsébet, III. András király lánya. Ezután rámutatott a bíboros, hogy e mögött a hosszú sor mögött Szent István királyt kell látnunk, akinek szellemi és poVédelmezze a magyar nemzetet és az egész, általunk felépített európai közösséget Szent Erzsébetnek és az Árpád-ház ösz- szes megnevezett szentjének közbenjárása! Köszönjük! Mert el nem vitatható a magyar állam állandó és különleges szerepe Európa II. évezredének történelmében”. A pünkösdhétfői ünnep délután szentségimádással folytatódott és a miskolci Fráter Kórus koncertjével ért véget. Federics Róbert Életünk középpontja az Eucharisztia Papokat és diakónust szentelt az egri érsek A papszentelés során, a szentséget kiszolgáltató érsek a felszentelő ima és kézrátétel által adta át a Krisztustól kapott áldozópapi hatalmat és küldetést Fotó: Balogh Ferenc Holló Gábor és Maksó Péter diakónust pappá, Czókoly Sándort pedig diakónussá szentelte Ternyák Csaba érsek június 17-én. Az egri bazilikában tartott ünnepi szentmisén részt vett a főegyházmegye papsága, a papnövendékek és a hívők sokasága. A főpásztor homíliájában arra a kérdésre kereste a választ, hogy ki a pap és milyen szolgálatot lát el. „Ha a pap teendőit kezdenénk számba venni, akkor úgy tekintenénk rá, mint egy funkcionáriusra, aki bizonyos feladatokat ellát, mert arra megbízást kap. A papot azonban nem ismerhetjük meg igazán, ha csak arra figyelünk, hogy mit tesz, milyen kötelezettségeket teljesít, mert akkor éppen a lényeg maradna homályban. A lényegi kérdés pedig nem az, hogy mit tesz, hanem, hogy ki a pap?” Mint hangsúlyozta: pap az, aki jelenvalóvá teszi Krisztus örök és egyetlen áldozatát. Az Ő személyében és nevében cselekszik, amikor egyes szám első személyben mondja ki az átváltoztatás szavait a kenyér és a bor felett: „Ez az én Testem... Ez az én Vérem”. Ugyanezt teszi a gyóntatószékben is: „Én feloldozlak téged bűneidtől „. Csak akkor teheti meg ezt egy ember, ha Krisztus teljesen lefoglalta, átváltoztatta, konszekrálta,. ha „másik Krisztus”, „mai Krisztus” lett a papszentelésben. Hallatlan nagy a kiválasztás tekintélye, a felelősség súlya, és óriási a feszültség, amely az ember törékenysége és az új identitás elvárásai között húzódik. Ezért érezzük találónak Simone Weil paradoxonát: „A pap csak akkor érthető, ha van benne valami felfoghatatlan.” A szentelésre várókhoz fordulva azt kérte: egyre jobban el kell mélyíteni az Eucharisztiával való kapcsolatukat. A pap az Eucharisztiá- ból él, ez hivatása erőforrása, az örök élet kenyere számára. Nap- ról-napra megtapasztalja a Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelmondatának igazságát: „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87,7). A szentelendőkhöz fordulva felhívta a figyelmüket: „A kenyér és a bor átváltoztatása a szentmisében ugyanúgy valóságos, mint ahogy a ti átváltoztatásotok is valóságos lesz, amikor rövidesen felszentellek, konszekrállak benneteket”. Majd hozzátette: „arra kaptok meghívást, hogy megszenteljétek a világot.” Ternyák érsek még kiemelte: a pap szolgálata nem magányos helytállás. Az egyházmegye papi testületének tagjai lesznek. Ez a papi közösség pedig most befogadja őket a kézrátétet ősi gesztusával. Ma bekerülnek Jézus Krisztus legszűkebb barátainak egri körébe, amely olyan, mint egy megtartó háló. A főpásztor végül köszönetét mondott a szemináriumi vezetőknek, a tanároknak, a papoknak, a szülőknek, családtagoknak, hogy az oltárhoz segítették a felszentelteket. Megköszönte a híveknek, hogy hűségesen imádkozták azt a papi hivatásokért szóló imádságot, amelyet Szent II. János Pál adott a mexikói püspököknek. (Ezt az imádságot Ternyák érsek kérésére végezzük el az egyházmegyénkben minden szentmise után, hogy Urunk küldjön nekünk új hivatásokat.) Ezután következett a diakónusszentelés, majd a papszentelés. A papszentelés során, a szentséget kiszolgáltató érsek a felszentelő ima és kézrátétel által adta át a Krisztustól kapott áldozópapi hatalmat és küldetést. Ezt követően az egyházmegye papjai kézrátétellel fogadták be az új áldozópapokat az egyházmegye papi közösségébe. Az újmisések a főpásztorral és a jelenlévő papsággal együtt mutatták be a szentmisét. Az újonnan felszentelt áldozópap, Holló Gábor egri származású. Szentelési jelmondata: „Kilépett a bárkából, éfs elindult Jézus felé a vízen” (Mt 14,29). A másik újonnan szentelt áldozópap, Maksó Péter egy mátrai faluban, Hasznoson nevelkedett. Éveken keresztül mérnökként dolgozott. Papi jelmondata: „És az Ige testté lön” (Jn 1,14). Homa János JEGYZET Elsőként a Teológiai Bizottság kezdett dolgozni. A bizottság első munkája a kongresz- szus témájának és jelszavának a meghatározása volt. Ez után majd létre kell hozni egy olyan dokumentumot, ami a lelki előkésziileNEK 2020 A Úrnapján felolvasott püspökkari ’rVri körlevélből, vagy a világi és egy- J. JL/W/iází tömegkommunikációs eszközök által talán már mindnyájan hallottunk arról, hogy 2020-ban Budapesten lesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Ferenc pápa ezt a döntését személyesen jelentette be videó-üzenetében, 2016. január 31-én, a Fü- löp-szigeteken, a legutóbbi nemzetközi eucharisztikus kongresszus záró szentmiséjén. Főleg az idősebbek örömmel hallgatták ezt a hírt, mert ez azt jelenti, hogy 1938 után újra Magyarország rendezheti meg ezt a nagy egyházi találkozót. A következőkben azt szeretnénk röviden összefoglalni, hogy hol tartunk most, illetve mit tudhatunk a három év múlva esedékes találkozó előkészületeiről. A Kongresszus fővédnöke és elnöke Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek már tavaly létrehozta azokat a bizottságokat (teológiai, pasztorális, liturgikus, pénzügyi, stb.), amelyek nélkülözhetetlenek a szervezés folyamatában. A Kongresszus Általános Titkárságának vezetőjéül Fábry Kornél, kaposvári egyházmegyés papot választotta. Ő irányítja és koordinálja a különböző bizottságok munkáját, tartja a kapcsolatot a római Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának munkatársaival. tét segíti. Feladata az is, hogy a kongresszus ünnepélyes hete alatt egy nemzetközi teológiai konferenciát szervezzen, amely a fő témához kapcsolódva, tárgyal az Euchariszti- áról. A bizottság három jelszót és témát tervezett. Ezeket megfelelő indoklással, 2017 elején elküldték Rómába, ahol március hónapban egy vatikáni bizottság választott egyetlen jelszót és témát. A végső hivatalos döntést Ferenc pápa hozta meg. 2017. április 21-én megtudhattuk, hogy a budapesti eucharisztikus kongresszus jelszava a következő lesz: „Minden forrásom belőled fakad". A 87. zsoltárból való ez az idézet (a 7. vers). A zsoltáros hitből fakadó örömmel énekli, hogy minden forrása az Isten. Az a forrás, amely soha ki nem apad, ami élő és éltet. A szamariai asszony történetéből (Jn 4,7-26) tudjuk, hogy Jézus Krisztusban „az örök életre szökellő vízforrás’’ (Jn 4,14) megjelent közöttünk. Az Eucharisztiában pedig az Úr Jézus az élet kenyerét úgy adja nekünk, mint a kegyelmi élet, a Krisztust követő keresztény élet táplálékát és legfőbb forrását. Ahogyan a jelszó is utal rá, a Kongresszus alapvető célja, hogy elmélyítse és tudatosítsa a katolikus hívekben, hogy az egyház életének és az egyes keresztény ember életének forrása az Eucharisztia. II. Vatikáni Zsinat ismételten beszélt arról, hogy Krisztus egyházában az Eucharisztia „csúcs és forrás”, de sajnálatos módon ez a tanítás még napjainkban sem eléggé tudatos meggyőződés a katolikus hívek életében. Ez a téma napjainkban különösen is aktuális. Egy olyan világban élünk, ahol sok minden elbizonytalaníthat és gyengíthet katolikus hitünkben. Ebben a sajátos vallási és szellemi légkörben még jobban hangsúlyoznunk kell, hogy a szentmise, illetve az Eucharisztia nélkül nem élhetünk Krisztust követő keresztény életet. A 2020- as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, mint egy nyolc napon át tartó ünnepségsorozat erről akar tanúságot tenni. Dolhai Lajos T
