Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-06 / 155. szám

fi MŰEMLÉKTÁR 2017. JÚLIUS 6., CSÜTÖRTÖK Számos műemlék található az Érsekkertben EGER Már hosszú évek óta az Érsekkertben rendezik meg az Egri borvidék borászai­nak legnagyobb rendezvé­nyét, a Bikavér Ünnepet. A napokban zajló esemény ap­ropójából Kurczveil Mária, a Heves Megyei Kormányhiva­tal Egri Járási Hivatala, Ható­sági Főosztály, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály mű­emléki szakügyintézője mu­tatta be a park történetét, va­lamint a területén található műemlékeket. Konyhakert, gyü­mölcsös, sőt még csigatenyészet is volt a parkban.- A kert története egészen a XV. századig nyúlik vissza, amikor is vadaskert volt a he­lyén, és még jóval nagyobb volt a területe. A XVIII. szá­zad elején volt itt konyhakert, gyümölcsös, sőt még csigá­kat is tenyésztettek. Mindez 1750-ben szűnt meg, amikor Barkóczy Ferenc püspök dísz­kertet építtetett. A park terü­letén jelenleg négy műemlék található, az északi és a nyu­gati kapu, az egykori jezsui­ta kapu, valamint a tó felett átívelő kőhíd. Az északi és a nyugati kapuk még Eszter- házy Károly püspök idején készültek, amikor az egyhá­zi vezető az érsekkertet há­rom oldalról kőfallal vette kö­rül. A terület 1919-ben ke­rült a város tulajdonába, ami­kor Szmrecsányi Lajos érsek odaadományozta - árulta el Kurczveil Mária. Hozzátette, a másik két műemlék erede­tileg máshol helyezkedett el, az 1900-as években kerültek jelenlegi helyükre.- Az egykori jezsuita, majd ciszterci kapu az Érsekkert 1966-ban kezdődött felújítása során került a mostani helyé­re, a Rózsa Károly utcából szál­lították át. A barokk kőhíd pe­dig korábban az Eger-patak fe­lett ívelt át, csak a mestersége­sen létesített tó elkészülte után került jelenlegi helyére. Az Ér­sekkert a műemlékeknek kö­szönhetően erősen barokkos jellegű, emellett természetvé­delmi oltalom alatt is áll - árul­ta el a szakember. Süli K. HIRDETÉS Közel kétszáz éve épült Hild József tervei alapján az egri bazilika Napjainkban is zajlik a székesegyház felújítása Hetente több ezer fő látogatja meg a bazilikát, ezért is fontos a folyamatos karbantartás és a hamarosan induló nagy léptékű fejlesztés Fotó: Berán Dániel Pontosan 180 éve és egy hónapja, 1837 május 6-7- én szentelték fel az egri bazilikát. Ennek apropójá­ból Löffler Erzsébet törté­nész, muzeológussal beszél­gettünk az épület történe­téről, jelentőségéről és szá­mos érdekességről. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu EGER Az egri egyházmegyét 1004-ben alapította Szent István király, ezt követően kezdték el építeni a vár terüle­tén a székesegyházat, ám a re­formáció, valamint a törökök egri megjelenése következté­ben ez az épület csaknem telje­sen elpusztult. A székesegyház pusztulása után az egyház­megyének új templomra volt szüksége, a bazilika mai te­rületén álló Szent Mihály plé­bániatemplom lett a központ, amely 1580-ban kapta meg a székesegyházi címet - számolt be az előzményekről Löffler Erzsébet. Hozzátette, ezt köve­tően még több mint kétszázöt­ven évnek kellett eltelnie, hogy elkezdődjön a bazilika építése.- A mostani székesegyház első terveit Eszterházy Károly püspök készíttette el, ám azok megvalósítása már Pyrker János László érsekre hárult, aki Hild Józsefet kérte fel a ka- tedrális megtervezésére. A fő­székesegyház építése hat évig tartott, 1831 és 1837 között zajlottak a munkálatok. A kor kiemelkedő művészei vettek részt a díszítésben, ami az épü­let elkészültét követően még több mint száz évig tartott, hi­szen a freskók és szobrok ki­alakítása óriási összegeket emésztettek fel. A művészek közül kiemelkedik Marco Ca- sagrande olasz szobrász, neki köszönhetjük a homlokzati Hit, Remény, Szeretet szobrot, s a szentély relifjeit is - részle­tezte a történész. A következő évek­ben nagyszabású külső-belső felújí­tás várható. A bazilika belső terének ki­alakítása a mai napig is tart, minden érsek fejlesztett vala­mit az idők folyamán.- Legutóbb a kétezres évek­ben történt díszítés a székes- egyházban, amikor is a ke­reszthajó két végét díszítő üvegablakok újultak meg. Az egyik 2000-ben a milleni- umra készült, a másik pedig 2004-ben az egyházmegye fennállásának ezredik évfor­dulójára, mindkettő Szabó Er­zsébet üvegművész munkája. Nemsokára azonban újabb, nagy volumenű fejlesztés vár­ható, néhány éven belül uniós támogatásból kívül-belül fel­újítják a bazilikát, egyebek között az elektromos hálózat cseréje, valamint akadály- mentesítés valósul majd meg a beruházás során, de szá­mos egyéb munkálat is szere­pel a tervek között - árulta el Löffler Erzsébet. Mestermű a bazilika alatt Hild József egyik legnagysze­rűbben megtervezett és kivite­lezett műve a székesegyház kriptája, amely pontosan a fő­kupola alatt helyezkedik el, s három részből áll. A belső rész­ben az egri püspökök nyug­szanak Telekessy Istvántól kezdve, de itt található Pyrker érsek szíve is. Ő korábban Alsó-Ausztriában, Lilienfeldben volt ciszter apát, a testét ott te­mették el, de a szíve Egerben nyugszik. A következő helyiség­ben az egyházmegyei főpapok nyughelye található, a külső részben pedig szerzetesek és civilek nyugszanak. szerda csütörtök Heti retro sportmagazin Családi receptmagazin Színes műsormagazin Heti rejtvény­magazin péntek Keresse a Heves Megyei Hírlapot már heti 4 ingyenes melléklettel, változatlan áron! MÉG TÖBBET ADUNK! « 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom