Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-29 / 175. szám

4 EGER ÉS KÖRNYÉKE 2017. JULIUS 29., SZOMBAT HÍREK Tücsökzene a barlangoknál EGERSZALÓK Erre a hétvé­gére kivételesen nem jut ki­emeltturisztikai program, de több kisebb rendezvény is lesz az üdülőfaluban - tud­tuk meg Varga István polgár- mestertől. A barlanglakások­nál például ezúttal tücsök­zenét hallgathatnak a kirán­dulók, a St. Andrea Pincé­szetben pedig úgynevezett Rózsa ünnep lesz. Ilyen és ehhez hasonló apróbb prog­ramok a községvezető sze­rint folyamatosan lesznek a nyáron, csakúgy, mint az előző évben. S. S. Bérbe adnák a kistavat FELSŐTÁRKÁNY A község ön- kormányzata bérbeadná a közel ötezer négyzetméter területű, víztározó minősí­tésű ingatlanát, amit a hely­beliek áltlában „kistó és kör­nyéke” elnevezéssel illet­nek. A megállapodás része a tóhoz tartozó építmény is. A tó bérlésére pályázni szán­dékozók még bő két hétig, augusztus 15-ig nyújthat­ják be az irataikat a telepü­lés önkormányzatához, a pol­gármester dr. Juhász Attila Simonnak címezve. S.S. Alkotások Noszvajról EGER, BUDAPEST A noszva- ji művésztelepen készült mű­veket is láthatja a közön­ség a Budapesten, a Koreai Kulturális Központban július 27-én megnyílt kiállításon. A Global Nomadic Art Project Kelet-Európa 2017 című tár­latjúlius 1-jén indult útnak. Az egy hónapos, három or­szágot érintő természetmű­vészeti vándorszimpóziumon három földrész kilenc orszá­gának huszonhárom művé­sze vesz részt. A projekt igaz­gatója dr. Erőss István, az Eszterházy Károly Egyetem Vizuális Művészet Intézeté­nek vezetője. S. S. Felhőbe szerveződtek, s ma hét csoportban százötven tárkányi néptáncos őrzi a hagyományt Ki vadmalacokat fogott volna, ki fácánra lődözött Átadták az andornaki elkerülő út munkaterületét lye, de erre az átalakított fegy­verre ez nem érvényes. - Be­vallása szerint nyulakra, őzek­re, fácánokra lövöldözött. Meg­találtuk a kocsijában eldugva a hátizsákban a hangtompítós kispuskát. Bűnügyi helyszí­nelők jöttek, a puskát lefoglal­ták, elvitték, az engedélyét is bevonták a 74 éves egri lakos­nak. Borsót kapálni jár, dolgo­zik, ezt közölte a környezeté­ben, de valójában vadászgatott.- Reggel, délelőtt, este is akárhol megjelenünk - foly­tatta a szakember így fülel­tünk le egy másik törvénysze­gőt, aki vadmalacokat akart él- vefogó csapdával befogni. Má­ig nem tudom, mit kezdett vol­na a malacokkal. Olykor „nagyüzemben” szemetelnek külterületen Nagyon jó a kapcsolatuk a telektulajdonosokkal. Több éve fontos tagja a zöldkommandó­nak és rendőri szolgálatba is el­kíséri őket Császár Zoltán ön- kormányzati képviselő. Rend­szeresen eljárnak velük ellen­őrizni a hegyőrök is. Ők is ket­ten vannak. A szőlőszüretkor fokozott figyelemre van szük­ség, nem sokkal később jönnek a fatolvajok. Kihúzgálják a ka­rókat, oszlopokat, illegális faki­vágások is előfordulnak.- Folyamatosan harcolunk az illegális szemétlerakás el­len is - tudatta Várallyay Árpád. - A szemetelők mód­szere: az aszfaltos bekötőútnál kisteherautóval, utánfutóval, olykor nagy értékű autóval be­zsákolva hozzák a törmeléket. Az illegális hulladéklerakás szempontjából a legfertőzöt­tebb területek Eger külterüle­tén a Galagonyás-dűlő, végig a szőlők között, nagyon sze­retik a szemetelők a Vöröske­reszt környékét, az Agárdi és a Rózsás-dűlőt. Az Almári részt is teleszemetelik, az Öreg­hegyet, a Fehér-hegyet, vagy­is az almári patakon túli része­ket a régi pálos kolostor ma­radványainál, ámi egyébként természetvédelmi terület. ANDORNAKTÁLYA Hivatalosan is átadták a minap az Andor- naktályát elkerülő út munka- területét a kivitelezőknek - mondta el a Hírlap kérdésére Vámosi László, a falu polgár- mestere. Megfogalmazása sze­rint a 2502-es út Mezőkövesd felőli levezetése nem volt kö­telező az M25-ÖS építéséhez, hiszen az eredeti cél az volt, hogy a megyeszékhelyt bekös­sék az ország autópálya-háló­zatába. A község tehermente­sítéséért bizonyos értelemben meg kellett harcolni.- Türelmet kérek az andor- naktályai lakosoktól, mert amit egy évvel korábban je­leztem a település lapjában, az be is következett: a munka­gépek zajától lett hangos a ha­tár. Az átmeneti időt el kell vi­selni, türelemmel kell lenni, mert amikor kész lesz az út, az mindenkinek örömet jelent - fogalmazott a faluvezető, aki szerint Eger mellett Andor- naktálya kifejezetten nyerte­se lesz az útépítésnek. Ráadá­sul sikerült azt is elérni, hogy átjáró alagút létesüljön az Olajosok útjánál a földek felé. A polgármester szerint a munkálatok jelenleg is olyan ütemben haladnak, hogy tud­ják tartani a határidőket a kivi­telezők, így a 2502-es utat jövő nyárra, az M25-ÖS északi sza­kaszát őszre átadják. Ezzel a falu felszabadul a Mezőkövesd felől érkező forgalom alól, ami ma a járműforgalom 40 szá­zalékát adja, illetve a Makiár, Nagytálya felől érkező és oda tartó forgalom alól is. S. S. Vámosi László az alapkőletételi ünnepségen Fotó: beküldött Sike Sándor sikesandor@gmail.com Érik a gyümölcs a határ­ban, hamarosan a szőlő is. A fárasztó munkával meg­termelt termést azonban, ha lankad a figyelem, köny- nyen megdézsmálják. A me­zőőr szerint a határban nem is az jelenti a nagy problé­mát, hogy ellopnak egy kiló paradicsomot. Ezzel szem­ben előfordulnak egészen extrém esetek is. Várallyay Árpád mezőőr szerint az esztendő minden időszakában van mire figyelniük Fotó: Korsós Viktor Ha mezőőr nincs, valaki azért figyel A megyeszékhely térségében az önkormányzatok mezőőrt nem nagyon tudnak alkalmaz­ni, de arról igyekeznek gondos­kodni, hogy senki ne lopja el a termést. Andornaktályán pél­dául hegyőr vigyáz a szőlőre a hegyközség megbízásából. Az Olajosok útja mentén talál­ható barackost viszont kerítés védi. Most, hogy termőre for­dult, bent kuvaszok, a bejárat­nál pedig őrszolgálat ügyelnek. Szabó Péter, Noszvaj alpolgár­mestere a Hírlap kérdésére azt mondta: hivatalosan nincs me­zőőrük, de a polgárőrség rá­állt a feladatra, emellett van olyan önkormányzati közmun­kás, aki motorral bejárja a ha­tárt, s ha kell, értesíti a ható­ságot. Egerbaktán sincs mező­őr. Ezt már a település polgár- mestere, Varga Tibor mondta. A falu elején krumplit, hagy­mát termesztenek, arra figyel­nek a közmunkásaik. Novajon pedig még él a régi mester­ség: a szőlőbirtokosok éréskor csőszt alkalmaznak. EGER ÉS KÖRNYÉKE Várallyay Árpád, a megyeszékhely két mezőőrének egyike szerint kora tavasztól késő őszig „zaj­lik az élet” a határban. A rossz­ban sántikálók számára vala­minek mindig szezonja van, miközben az illegális hulladék lerakása éves elfoglaltság. Sze­rencsére tavaly ősszel Takács László személyében a Nemzeti Földalaptól (NFA) olyan szak­ember érkezett csoportvezető­nek, aki korábbi munkahelyén is külterületi földekkel foglal­kozott és mezőőri képesítés­sel rendelkezik. A munka hatékonysá­gát segíti, hogy minden héten szerveznek rend­őri-mezőőri közös szolgála­tot és zöldkommandó is műkö­dik, váltakozó napokon és idő­pontokban. Korábban behatá­rolt volt a ténykedésük, nyil­vános, mikor lesz akció. Mára ez rugalmasabbá lett, érvénye­sülhet a váratlanság. Mesélt is mindjárt két nagy fogást Vá­rallyay Árpád: egy rendőri-me­zőőri közös szolgálatban csap­tak le egy orvvadászra, aki a telkére hangtompítós fegyver­rel járt ki. Vadászengedélye volt ugyan, de egy átalakított OZ-8-as kispuskával lődözött. Hangtompítós fegyverrel vadakra lövöldözött- Igazoltattuk kint a külterü­leten a telkénél, velünk volt a rendőr is - mondta a mezőőr, aki szerint bár az idős úrnál ott volt a fegyvertartási engedé­A határban is tilos ■ ■ A Tekergő zenéjére virulhatnak a Mákvirágok FELSŐTÁRKÁNY Sorra érik el a sikereiket, és ebben bizonyára nagy szerepe van annak, hogy három művészeti vezető is - Szabó Dániel, Szabó Réka és Farkas Erika - segíti a Felhő, a Felsőtárkányi Hagyomány- őrzők felkészülését. Arról, hogy milyen a szerepük a falu életében a néptáncosoknak, a legtöbb csoportot tanító - ezek a Felhő, a Mákvirág, a Rozsda­álló, a Mankucka és az óvodá­sok -, s a munkájukat koordi­náló Szabó Dánielt kérdeztük. A fiatal táncoktató szerint 1952 óta létezik néptánccso­port Tárkányban. Az elmúlt tíz évben bővült a társaság, hiszen kezdetben csak a ha­gyományőrzők voltak, majd sorra alakultak a csapatok, el­sőként a felső tagozatos gye­rekekből verbuválódott Mák­virág. Az általános iskolában van órarend szerinti tánctaní­tás. A legkisebbek már az óvo­dában és az alsó tagozatban népi gyermekjátékokkal kez­denek. Itt sajátítják el a tánclé­pések, a ritmusok alapjait. En­nek is része lehet abban, hogy hét csoportban csaknem száz­ötvenen vesznek részt a pró­bákon, a fellépéseken. Ami az eredményeket ille­ti: a Rozsdaállókkal három he­lyen voltak versenyen az idén, A Mákvirág gyermeknéptánccsoport Fotó: beküldött mindháromszor aranyat, illet­ve különdíjat nyertek. A Mák­virág arany minősítést kapott Viszneken egy táncos verse­nyen, míg az egri „Miénk a tér”-ről rendszeresen hoznak el első, második helyet vala­melyik gyermekegyüttessel. Idén a Mákszemek és az Apró Mákszemek tértek haza arany, illetve ezüst minősítéssel gyer­mekjáték kategóriában.- A helyi rendezvényeken közreműködünk. Táncosaink a retró majálison is felvonul­tak. A néptánc azért lehet von­zó a fiataloknak is, mert kul­turált szórakozási mód - tu­datta a művészeti vezető. S. S. Erre ropják Felsőtárkányban saját fúvós- zenekar, s zeneiskola is mű­ködik. Szabó Dániel azt mondta, hogy alkalmanként együttműködnek március 15-ei megemlékezéseken, népzenei találkozókon a fú­vószenekarral és a zeneisko­lával. Az eltérő zenei reperto­ár miatt nem tudnak állandó­an együtt zenélni, fellépni. Ellenben az Egerszalóki Tekergő Zenekar leginkább népzenét ad elő, így ők szol­gáltatják a zenét a próbákon, fellépéseken. t i «

Next

/
Oldalképek
Tartalom