Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-27 / 173. szám

fl HEVES ÉS KÖRZETE 2017. JULIUS 28., PENTEK A Kárpát-medence első gőzüzemű szivattyútelepe épült a Tiszánál Fejes Lőrinc mutatja az 1878-ban készült, Londonból hozatott felső kivezetéses, csigaházas szivattyút Galéria: HE0L.hu Fotó: Berán Dániel HÍREK Prominens tagok a zsűriben Jövő hét pénteken hir­detik ki az országos szőttes­pályázat eredményeit a mű­velődési házban rendezendő kiállításon. A 157 pályamű­ből száztízet mutatnak be, a tárgyakat Illés Vanda osztály- vezető szervezésében a Ha­gyományok Háza Népi Ipar- művészeti Osztályának szak­mai zsűrije minősítette. Az ér­tékelő bizottság tagjai voltak: dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit néprajzkutató, Kányá- si Holb Margit textilművész, Landgráf Katalin textilmű­vész, Lőrincz Etel iparmű­vész, Molnár-Madarász Me­linda ruhatervező, Trom Kata lakberendező. SZ. E. Szentmise a Szent Anna-kápolnában E: Felújították a köz­ség határában álló Szent An- na-kápolnát. A búcsújáró hely megáldása és búcsúi szentmiséje július 30-án, va­sárnap 9.30-tól lesz. Egy éve írtuk meg, hogy elodázhatat­lanná vált a kápolna felújítá­sa. A munkálatok elkezdésé­hez az önkormányzat tett fél­re összeget, az egyház is tá­mogatta a kezdeményezést, de a Tarnaörs Fejlődésé­ért Alapítvány is gyűjtötte az adományokat e célra. SZ. E. Nyáron sem áll meg az élet A közmunkások sokat tesznek a település rendezettségéért. Kültéri fe­dett kiülőket készítenek, jár­dát építenek, a mezőgazda- sági termelésből is kiveszik részüket. Az ácsműhelyben szemeteseket is előállítanak a közfoglalkoztatottak. Ezek­ből tavaly tizenhetet, idén hatot helyeztek el a közterü­leteken. SZ. E. Újabb turisztikai attrakció­val bővült a Tisza-tó környé­ke. Aki szívesen elidőzik a múlt emlékei között, annak érdemes ellátogatnia a tör­ténelmi Magyarország első gőzüzemű szivattyútelepére is, amit nemrégiben nyitot­tak meg a látogatók előtt. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu KISKÖRE KÖRNYÉKE - Ugye, milyen szépek? Akár egy szép nó'. Van formájuk és alak­juk. Öröm rájuk nézni - fo­galmazott így Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVÍZIG) kis­körei szakaszmérnöke, mikor az 1878-ban épült Sajfoki Szi­vattyútelep gépeit mutatta. Tablók mutatják a Tisza sza bá lyozásá- nak a folyamatát. Érdemes tudni ugyanis, hogy a közelmúltban meg­nyílt a nagyközönség előtt is a történelmi Magyarország első gőzüzemű szivattyútele­pének már muzeális épüle­te, ami közvetlenül Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán áll. A hanyi-tiszasülyi árvízi tározó kivitelezésekor adódott lehetőség arra, hogy a mellette álló szivattyútelepet felújítsák. A tetőt kellett meg­erősíteni, de a cserepek az ere­detiek maradtak. Az épületben egy kiállítótermet is létrehoz­tak, ahol tablók mutatják be a vízügyi igazgatóság történe­tét, a Tisza szabályozásának fo­lyamatát, a gátőrök életét, vagy éppen a főgépész által használt eszközöket.- Szívünk csücske ez a hely, és nagyon örülünk, hogy si­került rendbe hozni - mondta Fejes Lőrinc, aki körbevezetett bennünket a helyszínen, amit a környékbeli lakosság csak „két kémény”-nek nevez, hisz’ a telep mellett álló két kémény már kilométerekről jól látható. A látogató a belépéskor azt a két, alsó kivezetésű csiga­házas szivattyút pillanthatja meg, amelyet a legelső, Lon­donból hozatott gép mintájára gyártottak hazánkban. Csak­nem húsz évvel később, 1897- ben, olyannak, mint az angol eredetit. No de a gépipar fejlő­déséhez idő kellett... Megtud­tuk: a három szivattyú igen jó állapotban maradt meg. Az in­nen balra nyíló teremben a há­rom, szénnel működtetett ka­zánt lehet megtekinteni. Az itt keletkező gőzt vezették ki a kémények.- A fűtőanyagot uszállyal szállították a helyszínre, amit a partról kubikostalicskával, szerpentin pallósoron kel­lett kitolni a töltésen át ide ­részletezte a szakaszmérnök, aki arról is beszélt, hogy a te­lep kéményeit a németek 1944 őszén lebombázták, s később sikerült csak újjáépíteni. A szivattyúk teljesítménye 90 lóerő, és másodpercenként 1,3 köbméter vizet képesek egyszerre kipumpálni, vagy­is majdnem négyezer liter bel­vizet tudtak átemelni percen­ként a Tiszába. E telepet azért Megnézhető... Fejes Lőrinc szakaszmér­nöktől megtudtuk: az idén már több iskolás csopor­tot is fogadtak, akik a gá­ton át bicikliztek el egé­szen a szivattyútelepig. Aki kedvet kapott ahhoz, hogy megnézze ezt a muzeális értéket, az a KÖTIVÍZIG kis­körei és szolnoki szakasz- mérnökségen jelentkezhet szakmai vezetésre minden hétköznap. hozta létre 1878-ban a Sajfo­ki Belvízszabályzó Társulás, hogy a környéken élőket meg­szabadítsák a tél végén és ta­vasszal összegyűlő belvíztől.- Mikor a töltések kiépültek, a Tisza áradásától ugyan meg- védték a lakosságot és a termő­földeket, de megakadályozták, hogy a belvíz a folyómederbe juthasson. A Tisza felé vette az irányt a csatornákban, erek­ben összegyűlt víz, de ott meg is rekedt. Belvíz általában ak­kor volt (és van), mikor árvíz is, tehát az ártól védve voltak, a belvíztől viszont szenvedtek. A gazdák ezért határoztak a Saj- foki-csatorna mellett a belvízát­emelő szivattyútelep építéséről, ami több mint száz évig műkö­dött, s csak az 1970-es években vette át a helyét egy elektromos szivattyútelep - tudatta a sza­kaszmérnök, aki hozzátette: ez vízmentesíti jelenleg Sarudot, Tiszanánát, Tarnaszentmik- lóst, valamint Kisköre és Pély egy részét. Minden mindennel A sajfoki társulás tönkrement, de feladatait átvette a He- ves-Szolnok-Jászvidéki Ármente­sítő Társulat, Barócs Jánossal az élén. Róla nevezték el a 2012- ben átadott hanyi-tiszasülyi ár­apasztó leeresztő zsilipjét.- Itt minden mindennel össze­függ - mondta Fejes Lőrinc. A töltések építésének és a Ti­sza szabályozásának eszmei elindítója gróf Széchenyi István volt, a terveket Vásárhelyi Pál összefügg készítette. E munka során több mint száz kanyarulatot vágtak át a folyón. A töltés az 1970-es években érte el a mai formá­ját, de a védrendszer kiépítése azóta is folyamatos. Megtud­tuk: a Vásárhelyi Terv Tovább­fejlesztése projektben újabb árapasztó tározók kiépítését tervezik, amelyek segítségével az árvízcsúcsokban jelentkező víztömeget kivezethetik alkal­mas területre. Két koncertet is szerveztek a rendezvénytérre KISKÖRE A Republic és a Ezüst-Patak zenekar lépett fel a közelmúltban a városi ren­dezvénytéren. Ez pedig már a második nagy esemény volt a Tisza-parti városban ezen a nyáron. A Tisza-tó bölcsőjeként aposztrofált településen fon­tosnak tartják, hogy a lakos­ság ilyen kötetlen programo­kon is találkozzon egymással, ahol fiatal és idős együtt szó­rakozhat. A Republic a Kimon­dom a neved című új albuma dalaiból és ismert slágerekből válogatott a kétórás élő koncer­ten. Az Ezüst-Patak népdalfel­dolgozásokat hozott. SZ. E. A Republic legközelebb Lőrinciben lép fel Fotó: Kisköre Online Ismét együtt buliztak Közkedveit találkahely lett a pélyi játszótér Mindenki használja PÉLY Nagy ünnepség kereté­ben adták át a közelmúltban a pélyiek önerőből létrehozott játszóterét, ami az első közte­rületen lévő játszópark a köz­ségben. Korábban csak az ál­talános iskola és az óvoda ud­varán használhatták a külön­böző játszótéri eszközöket a helyi gyerekek. Ottjártunkkor épp’ néhány, szünidejét töltő tizkenkét esz­tendős fiatal beszélgetett a hintákon ülve. Kérésünkre el­mondták, örülnek a helynek, mert már van hol találkozni­uk. Persze, tudják azt is: van­nak olyan játékok, amiket ők már „kinőttek”. SZ. E. Hinta, mászóka, mérleghinta várja a fiatalokat Fotó: Berán Dániel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom