Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-26 / 172. szám

0 NYUGDÍJBAN 2017. JULIUS 26., SZERDA HÍREK Vidám társaságként énekelgetnek a helybeli nyugdíjasok Az ostorosi lakodalmas mindenben olyan, mint egy valóságos, igazi régi lagzi Fotó: Márkus Attila Ápolják a helyi tradíciót EGERBAKTAA Laskó zenekar talpalávalójára mulathat szombaton a faluban idős és fiatal: ismét megrendezik ugyanis a Lakodalmas Dalok és Étkek Találkozóját. A mű­velődési szakemberek által összeállított, Száll a daru el­nevezésű hagyományőrző programot az iskola udvarán tartják délután 2 órától. A tervek szerint az idősebb korosztály képviselteti magát a környékről: fellépnek népi együttesek, Makiárról a Bú­zavirág, Egerszalókról a Roz­maring Népdalkor. Ott lesz­nek az Egerszóláti Menyecs­kék, a Verpeléti Népdalkor, a Novaji Asszonykórus, a hely­beli Kékszivárvány Kórus, s a Kőporos Zenekar. S. S. Szövetkezetek kínálnak munkát HEVES MEGYE Hamarosan el­érhetővé válnak a nyugdíjas- szövetkezetek nyújtotta ál­láskínálatok az ország egész területén. Augusztustól ugyanis figyelemfelkeltő kampányokkal, továbbá közös internetes felület se­gítségével válogathatnak az idős emberek az állásle­hetőségek közül. Eddig az országos lefedettségű Szom­szédok Közérdekű Nyugdí­jas-szövetkezet mellett egy miskolci székhelyű szövetke­zet alakult meg, de a jövőben már jelentősen bővülhet ez a kínálat.. S. S. HIRDETÉS A nyugdíjas lét velejárója, hogy az időskorúak keresik azt az elfoglaltságot, amivel megnövekedett szabadide­jüket eltölthetik. Egyre több településen gondolják úgy, hogy a hagyományok őrzése nemcsak jó elfoglaltság, de hasznos is, mert megtartja a múlt egy darabját, s ezzel az összetartozást erősíti. Sike Sándor sikesandor@gmail.com OSTOROSNegyvenhat esztende­je él a településen Szekszárdi Lajosné, a Hagyományőrző és Nyugdíjas Klub vezetője. A klubot 2005-ben hozták létre, egy gyerekeknek ren­dezett Mikulás-esttel indítot­ták a működésüket. Azóta so­kat „izegve-mozogva” léteznek, rengeteg segítséget kapnak az önkormányzattól. Szerintük az itteni helyhatóság a kezdetektől idősbarát szervezetként segíti a tevékenységüket. Megyei szinten már kétszer arany­érmesek lettek.- A kezdetektől én vezetem a klubot. Most harmincöt em­berrel működünk, huszonöt az aktív, a többiek alkalman­ként vesznek részt egy-egy ki­ránduláson, vagy a rendezvé­nyeken is ott vannak - fogal­mazott a klubvezető, aki öröm­mel újságolta, hogy két éve újra gyarapodtak, mert alakult egy tánccsoportjuk. Megyei szin­ten már kétszer aranyérmesek lettek, az országos megméreté­sen pedig mind a kétszer ezüst minősítést kaptak Gyulán. Amikor a tevékenységük­ről kérdeztük, Szekszárdiné örömmel számolt be arról, hogy szerdai napokon találkoz­nak. A falu életében úgy vesz­nek részt, hogy minden ese­ményen szerepelnek. A szom­széd községek meghívását el­fogadják, kézimunkáznak, ké­zimunka-kiállításokat szer­veznek, főzőversenyekre jár­nak el.- Háziasszonyok is marad­tunk, így tésztát is gyúrunk időnként. A gyerekeket meg­vendégeljük gyereknapon, a legkisebbeket, az óvodásokat karácsonykor. Anyagi helyze­tünktől függően kiránduláso­kat szervezünk. A cikk meg­jelenésének napján is kirán­dulni leszünk: a miskolc-tapol- cai barlangfürdő, az állatkert, a lillafüredi barlang szerepel a szerdai nap programjában - sorolta a hagyományőrző klub vezetője. Megtudtuk tőle, a leg­büszkébbek talán a saját szer­vezésű rendezvényükre, az os­torosi lakodalmasra, amit má­jusban szoktak tartani. A klub vezetője szerint a ha­gyományok őrzéséhez a leg­több ismeretet a két legidő­sebb klubtagjuktól Bóta József- né, Róza mamától és Marczis Lászlóné, Margit nénitől kap­ják. A tánccsoportjukat Ko­lozsvári Tiborné vezeti, a kore­ográfiát pedig Ágika óvónéni tanítja be a lányoknak.- Magunknak énekelge­tünk, nagyon vidám társaság vagyunk - mondta Szekszárdi Szépen sikerült a lakodalmas Kétszáz résztvevővel tartották meg az idei ostorosi lakodal­mast, aminek a menete pon­tosan olyan, mint egy igazi lagzinak, lánykikérővei, s min­den egyébbel. Vasas Ágoston­ná, a település jegyzője jelké­pesen össze is adta a párt. Külön rendezik a mulatozást a menyasszonyi és külön a vőlegényes háznál. Az ifjú asz- szony egyébként a vőlegényes háznál tartózkodik, majd éj­félkor aztán jön a hérész, hozza a menyecskeszoknyát, no meg a kerek nagy lagzis kalácsot és az elmaradhatat­lan menyasszonyi tortát. Lajosné. - Én 1971 óta élek Os­toroson. Az idősek otthonában dolgoztam 23 évet. Kisari Zol­tán, az időközben elhunyt pol­gármester kért fel 2005-ben, hogy alakítsuk meg a klubot. Fodrászként is dolgoztam hely­ben, ismertek, könnyebb volt a dolgom. Azzal, hogy gyerekek­nek szervezett Mikulás-ün­nepségen alakultunk meg, azt is jeleztük, a hagyomány őrzé­se nem csak az idősek privilé­giuma. Azt is írják meg, hogy a tájházunkban kézimunka-ki­állításokat rendezünk, a látoga­tókat is szeretettel várjuk bár­mikor. Itt az új HEOL.HU Helyi és országos hírek egy helyen Átlátható, dinamikus, modem! Van az úgy, hogy a festőművész táncolni kezd Herczeg rozsdaálló lett Herczeg István (jobb szélen térdel) 66 évesen lett tagja a Rozsdaálló Néptáncegyüttesnek Fotó: beküldött EGER, FELSŐTÁRKÁNY Herczeg Istvánt a legtöbb ember festő­művészként ismeri. Van azon­ban az egri főiskola, majd az Eventus egykori, ma már nyug­díjas éveiben járó tanárának egy újabb időtöltése, amibe 6ó esztendősen vágott bele: a Fel- sőtárkányban működő Rozs­daálló Néptáncegyüttes osz­lopos tagjaként heti rendsze­rességgel gyakorol, és bemuta­tókra is jár a csapattal. A Hír­lap kérdésre a művész elmond­ta: nagyszerűen szerepeltek a nyugdíjas megyei „Ki mit tud?”-on, ahol kiemelt arany minősítést érdemeltek ki. Az­tán pedig Gyulán a szenior táncversenyen aranyat, és egy különdíjat nyertek.- Mindez annyiban érde­kes, hogy ilyen, hozzám ha­sonló, nem túl fiatalok össze­állnak egy csapatba. Én pél­dául 66 évesen kezdtem. Hét­fő esténként járunk ki kis fe­leségemmel, Deli Ágnessel Tárkányba, de vannak, akik vasárnap is, mert akkor is van próba. Működik ott egy Felhő nevű csoport. Ez a fel- sőtárkányi hagyományőr­zőkből származó rövidítés - mondta az Egerben élő festő­művész. A Rozsdaállókkal ki­alakuló kapcsolatára úgy em­lékezett, hogy táncoltak né­ha a Vörös Rákban, a volt He- móban, csak az megszűnt, az együttes kiment Tárkány­ba, ők pedig a nejével utánuk mentek.- Nagyon régen, az 1980-as években jártunk Nagykál- lóban, a Téka Együttesnek volt ott népzene-, néptánc­tábora, de én nem táncol­tam, nem volt ingerem. Éne­keltem velük, voltak kézmű­ves-foglalkozások, én elmen­tem az erdőbe festeni, meg gombát szedni, de akkoriban nem táncoltam - fogalmazott, majd hozzáfűzte: az érdekes­sége a dolognak, hogy a tánc­tanáruk, Szabó Dániel szinte az egyedüli, aki nem nyugdí­jas, de mindenképpen a legfi­atalabb.- Ő az egyik mozgatórú- gója a Felhő csapatnak az Apró Mákszemtől, a Máksze­meken át egészen a Rozsda­állókig. Örömmel járunk ki Tárkányba, mi több, minden nyáron van egy négynapos táborunk is Cserépváralján - tette hozzá. S. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom