Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-25 / 171. szám
fi MŰEMLÉKTÁR 2017. JÚLIUS 25., KEDD Több száz egyházi méltóság, valamint civilek nyugszanak a bazilika alatt Fotó: Berán Dániel Földrengés se tehetett kárt Hild művében Kevesen tudják, de az egri bazilika alatt hatalmas kripta terül el, amelyben néhai egyházmegyei vezetők, kiemelkedő egri polgárok nyugszanak. A Hild József tervezte mestermű különlegessége, hogy pontosan a székesegyház kupolája alatt helyezkedik el, és mesteri kivitelezésének köszönhető az épület stabilitása. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu EGER A kripta három részből áll, egy téglalap, egy kör és egy nyolcszög alakú teremből. A külsőben civilek nyugszanak, a középsőben egyház- megyei vezetők és szerzetesek, a legbelső, nyolcszög alakú teremben pedig Pyrker János László érsek szíve található, valamint további egyház- megyei vezetők sírhelyei. Neves egriek nyughelye Badacsonyiné Bohus Gabriella idegenvezető régóta kalauzolja már a turistákat Egerben, sokaknak mutatta már meg a bazilika kriptáját is.- Sokan nem is tudják, hogy egy ilyen hatalmas sírkamra van a bazilika alatt - fejtette ki az idegenvezető az itt nyugvók neveit meglátva pedig még inkább meg szoktak döbbenni, hiszen több ismert egri család tagjai is itt nyugszanak. Olyan kiemelkedő egykori városlakókat temettek el itt, mint Melna Erzsébet, aki Eger egyik legnevesebb virágkötője volt, idősebb Leopold Miklós egykori képkeretező, Csányi Barna és a felesége, Magdi néni, aki Eger egyik legnevesebb testnevelőtanára volt, vagy dr. Halmos Béla egykori kórházi főorvos. Az egyházmegyei vezetők földi maradványait is mind ide helyezték el. Mérnökök kutatták a kripta titkát A kripta középső termét, amely a kupola alatt van, tíz ion oszlop tartja, ez a megoldás Hild József egyik legnagyszerűbb ötletei közé tartozott.- Eger egy törésvonal mentén fekszik - árulta el Badacsonyiné Bohus Gabriella -, több földrengés is volt már a városban. A világháború bombázásai is sok rengést okoztak, ám a bazilikában soha nem keletkezett kár. A második világháború után a műegyetemről jöttek mérnökök megvizsgálni, hogy mi állhat ennek a hátterében, és rájöttek, a középső terem zseniális kivitelezése biztosítja az épület kiemelkedő stabilitását, ugyanis a tíz oszlop nincs koszorúval összekötve, képesek kiegyenlíteni a rezonanciát. Minden egyházfő sokat tett a városért Kiemelkedő tettek kötődtek a kriptában nyugvó egyházi méltóságokhoz.- Mindegyikük sokat tett az egyházért és a környékért - mesélte Gabriella de voltak, akik különösen kiemelkedőek voltak. Fuchs Ferenc idején emelkedett a püspökség érseki rangra 1804-ben. Szmrecsányi Lajos érsek a szegénygondozás kiemelkedő alakja volt, működése idején 45 új templom épült az egyházmegyében. Czapik Gyula érseknek köszönhető, hogy az 1950-es években befejeződött a bazilika belső díszítése. Minden itt nyugvó sokat tett azért, hogy ma az egyházmegye ilyen kiemelkedő legyen. Pyrkernek csak a szíve van Egerben A kripta nyolcszögletű termének közepén egy márvány síremlék található, ez alatt nyugszik Pyrker János László érsek szíve. Az egykori egyházfő teste az osztrák Lilienfeldben nyugszik, ugyanis korábban ott volt ciszter apát, ezért ott temették el, de végakarata szerint a szívét Egerbe hozták. Pyrker is sokat tett az egyházmegyéért, egyebek között új szárnyat építtetett az érseki palotához, valamint kétszáz képet hozott Velencéből, ahol korábban pátriárka volt. Ezek most a Szépművészeti Múzeum tulajdonában vannak. De rajzoskolát is alapított, hogy az iparostanoncok műszaki rajzot tanulhassanak, és 1828-ban ő hozta létre az első magyar nyelvű tanítóképzőt is, mert úgy látta, az elemi iskolában nem megfelelő szinten oktatják a diákokat. Neki köszönhető számos várbeli fejlesztés, valamint a város szépüléséért is sokat tett. Az ion oszlopoknak köszönhető a stabilitás Fotó: Berán Dániel Kiépül a várak és Az egri vár újabb jelentős felújítása akár már idén is elkezdődhet Fotó: Berán Dániel HEVES MEGYE Jó ütemben halad a nemzeti kastély- és várprogram - tájékoztatta nemrégiben a Magyar Távirati Irodát Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Az 55 milliárd forint keretösszegű programban országszerte harminckilenc épület újul meg az elkövetkező években, mégpedig húsz kastély és tizenkilenc vár, amelyek között két Heves megyei is található, az egri, valamint a si- roki. Az egri vár újabb fejlesztése valószínűleg már az idei esztendőben elkezdődik, ezzel szemben a siroki erődben végzendő munkálatok kezdetéről egyelőre nincs információ, ott valószínűleg csak a következő években várható további korszerűsítés. Virág Zsolt elmondta: az első ütemben huszonkét épület újul meg, amelynek a GINOP pályázati támogatási szerződéseit már megkötötték. A második ütemben megújuló tizenhét létesítmény esetében pedig már végzik a pályázatok kidolgozását és hamarosan beadják azokat. Az épületek majdnem felénél már lezárultak, a többinél pedig még tartanak a megalapozó restaurátori, régészeti és falszö- vetkutatások, ezen felül már elkészültek a levéltári, valamint az építéstörténeti kutatások is. A kastélyokat és a várakat a tervek szerint egységes rendszerben működtetik a későbbiekben. Elkészült a nemzeti kastély- és várlánc arculata, valamint az ezeket egységbe foglaló kastély- és várkártya prototípusa is. Mindezek elsődleges célja, hogy a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram a műemlék-helyreállítás és az örökségvédelem szempontjai mellett egységes, Európában is jól értékesíthető turisztikai termékcsomag legyen. Továbbá az is az elképzelések közé tartozik, hogy az új modellnek köszönhetően a kastélyok és a várak anyagi tekintetben önfenntartókká váljanak. Süli K. HIRDETÉS I
