Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-03 / 152. szám

14 KERTELJÜNK! 2017. JÚLIUS 3., HÉTFŐ A bő termés egyik titka az időben végzett zöldmetszés A forróságban lehetőség szerint öntözzünk minél gyakrabban! Fotó: Shutterstock Az almafák több vizet kívánnak Ha sárgul, ha barnul, valami hiányzik HEVES MEGYE Nézzük a legjel­legzetesebb hiánytüneteket a teljesség igénye nélkül! Vas­hiány: először a hajtáscsúcs fiatal levelei, majd az időseb­bek is megsárgulnak, a levél­erek zöldek maradnak. Mag­néziumhiány: a tünetei jú­liusban jelennek meg a hosz- szabb hajtások alapi részén, az idősebb leveleken. A levél­erek között sárga foltok kelet­keznek, amelyek viszonylag gyorsan elhalnak. Kálium­hiány: a tünetek az idősebb leveleken jelennek meg. A le­vélszélek megbámulnák, el­száradnak, kanalasodnak. A növényeink állapotát is befolyásolja, ha hiány, illetve többlet Yan valamely össze­tevőből. A tápanyaghiánynak jellegzetesek a tünetei, a nö­vények a levelek változásával, színük, formájuk deformáló- dásuk, pöndörödésük, fakulá­suk, lilulásuk jelzi, hogy vala­mi hiányzik a talajból. Mivel a konyhakertben a paradicsom, paprika, uborka most kezd te­remni, ezért e növényeknél fi­gyeljünk oda a megfelelő táp­anyag-utánpótlásra! Kalcium- hiány-betegségre utal a küsz­ködő, alultáplált, satnya, sár­guló levelű paradicsom vagy paprika. A nem kellő táp­anyagellátás miatt a növénye­ink legyengülnek, a gombabe­tegségek könnyebben támad­ják meg őket - figyelmeztet Nagy Szabolcs, aki örömmel ad felvilágosítást Egerben, a Kertünk boltjában (Hatvani kapu tér) személyesen, vagy a 36/411-512-es telefonszámon. szakértője Fotó: Huszár Márk Ha nyár, akkor kánikula. Ker­tünk növényei is megsíny- lik a nagy meleget. Lássuk, mit tanácsol a szakember a hobbikertészeknek! Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE A nyár közepé­hez közeledve sem csökken­nek a kerti teendőink, mivel a megtermett cseresznyénk, meggyünk után érő gyümölcs­fáinkat se hanyagolhatjuk el. Június-július hónapban a kis­kertek ápolása a leglényege­sebb, hiszen olyan hirtelen vál­tozásokat produkál az időjárás, hogy szinte minden napra jut valami extra, addig nem ter­vezett dolog a kertekben. Hol nagy mennyiségű csapadékkal, hol pedig kánikulai forrósággal támad, ezért még fokozottab­ban figyeljünk oda kerti növé­nyeinkre, mert az időjárási té­nyezők kedveznek a kórokozók és kártevők elszaporodásának. Gyümölcsfáinknál június vé­gére befejeződik a hajtások el­ső fő növekedési szakasza, és megkezdődik a következő évi termőrügyek kialakulása, ami párosul a gyümölcstermés nagybani fejlődésével, s a növé­nyek tápanyag- és vízigénye fo­kozódik. Ezért fontos munka a zöldhajtások válogatása, a zöld­metszés, ami a jövő évi hajtások kialakítását segíti elő, ráadásul a növényeink számára még op­timálisabb víz- és tápanyag- felvételt lehet elérni a felesle­ges, rossz irányba növekedő, il­letve ikerhajtások eltávolításá­val. Az őszibarackfák zöldmet­szése majdhogynem elenged­hetetlen, de a kajszi- és a szilva­fák is meghálálják a nyári zöld­metszést. Az esetleges zöldmet­szésnél legyünk résen, hogy a gyümölccsel jól berakodott haj­tásokat ne metsszük most le! A letermett cseresznye és meggyfáinkat is érdemes még növényvédelemben részesíteni, mivel a levéltetvek és a külön­böző gombabetegségek, például monília, lisztharmat, levél- likasztó betegség okozhat kelle­metlenséget. Ráadásul képesek a következő évre áttelelni, majd újból fertőzni! A később érő gyümölcsösünk érdekében fon­tos védekezni az almamoly, a barackmoly és a levéltetvek el­len kontakt és felszívódó rovar­ölő szerek használatával. Hogy a beérő termés ne legyen gyü- mölcsmoníliás, rohadt, hasz­náljunk felszívódó, a moníli­ás betegségek ellen védő nö­vényvédő szert, amit kombinál­junk az almatermésűek eseté­ben lisztharmat- és varasodás- gomba elleni készítményekkel. A gyümölcsfáink meghálál­ják a nyári melegben az ön­tözéses vízpótlást, de vegyük figyelembe a különböző gyü­mölcsfajták időszaki vízigényét. Az almafák például igénylik a legtöbb vizet, amit a termé­sek intenzív növekedésének és az érés időszakában kell pótol­ni, ha nincs elég természetes esőzés. Őszibarack és a kajszi- barack esetében viszont már legyünk kicsit óvatosabbak, mi­vel például az őszibarack nem szereti a magas talajvízszin­tet! Ha esik, akkor annak meny- nyiségét egy esőmérő edénnyel könnyedén lemérhetjük. Meg­állapíthatjuk, hogy adott időin­tervallum alatt mennyi csapa­dékot kapott a kert, így megfe­lelő mennyiségben „utánöntöz- hetünk”, ha szükséges. A gyü­mölcstermés ritkítása még mindig aktuális, főleg almá­nál, körténél, őszi- és kajsziba­rack esetében. Ha azt szeret­nénk, hogy valamennyi termés ki tudjon fejlődiíi, nagyobb gyü­mölcsök képződjenek, ne mu­lasszuk el! Ráadásul a fa nem kényszerül túl sok gyümölcs ki­nevelésére, így a következő év­ben nem tart majd „pihenőt". A levelek sodródása átmeneti jelenség HEVES MEGYE Sokan kérdezik, mitől kanalasodik, sodródik össze a paradicsom levele? Szerencsés esetben csak le­vélsodródásunk van (ha nem társul bámulással, levélszára­dással). A levelek összesodród­nak, mint egy kis tekercs, ke­mények, törékenyek lesznek, de zöldek maradnak! A za­var oka a mértéken felüli fej­lődés és a levelek, hónaljhaj­tások egyidejű túlzott letörde- lése, lecsípése vagy a rendszer­telen vízellátás. Gyakran csak átmeneti jelenség. Szintén nem gombabetegség a napégés, az erős, közvetlen napsugárzás a paradicsom és a paprika termé­sein világos, csillogó, ráncos, puha foltokat okoz. Védekezni árnyékolóhálóval tudunk. Június-júliusban az időjárás nagyon szélsőséges lehet, ami komoly jégveréssel is sújthatja a kerti növényeinket. A vihar által leszakított ágakat vág­juk vissza, a nagyon megsé­rült részeket metsszük meg, a nagyobb sebfelületeket faseb- kezelővel kenjük be, és utána történjen a permetezés. Ahol a jégverés okozott kárt növénye­ink termésén, levélzetén, ott feltétlen szükséges permetez­ni! A jégverés után réz hatóa­nyagú szerekkel kezeljük a nö­vényeinket. Védekezési lehető­ség a kiskertekben „jégháló” felszerelésével oldható meg. Raschel hálót (zöld árnyékoló­hálót) feszítsünk ki stabil tám- rendszerre, ami nemcsak meg­védi a jégtől a növényeket, de jótékonyan szűri az erős nap­fényt is a kánikulai melegben. Hasznos az árnyékolóháló Fotó: Shutterstock A fák és növények alultápláltsága ilyenkor a házi kertekben is előfordulhat Pótoljuk idejében a fontos tápanyagokat! HEVES MEGYE A termésritkí­tással kellőképpen csökkent­hetjük a gyümölcsöskert­ben már olyannyira ismert - egyik évben bőséges ter­méshozam van, a következő esztendőben viszont szinte semmi - jelenség kialakulá­sának esélyét. Ez a művelet a gyümölcsfáink hosszú élettar­tamához is nagymértékben hozzájárul, mivel a fák teljesí­tőképességét meghaladó gyü­mölcsmennyiség kinevelése bizony a kondíció romlásáhQz vezethet! Ez a folyamat egyébként akár több évre is kiható ho­zamcsökkenést válthat utóbb ki. Ennek „köszönhetőek” azok a különleges gyümölcs­fák, amelyek csak két-há- rom évente teremnek, de ak­kor annyit, hogy „majd meg­szakad” tőle a fa. A beavat­kozás növényvédelmi szem­pontból is roppant mód hasz­nos, mert a ritkán álló ter­mések közé kétségkívül köny- nyebben behatol a permetlé és így valószínűleg hatékonyabb lesz a kémiai védekezés. Az idén, a kerttulajdonosok tapasztalatai szerint, szinte minden növényi kultúrában komoly tápanyaghiány-beteg­ségek jelentkeztek, amiről ér­demes pár szót ejteni, mivel Ellenőrizzük rendszeresen növényeinket! Fotó: Shutterstock júniusban fokozottan és feltű­nően bukkantak fel a levélze- ten a tünetek. A fák és a növények alul­tápláltsága nyilvánvalóan nem csupán nagyüzemi gaz­daságban, hanem házi kert­ben is előfordulhat. Legin­kább akkor, ha nem figyelünk eléggé oda a rendszeres kora tavaszi és őszi tápanyagpót­lásra és az év közben elvégzen­dő levéltrágyázásokra. Tüne­tei a rövid hajtások, a kis mé­retű levelek, a gyenge virág- és termésberakódás (ami ké­sőbb a még be nem érett ter­més lehullását is okozhat­ja) és a lomblevelek különbö­ző „sárguló” elszíneződése le­het. A legtöbb tápanyaghiány­tünet általában nem a hiány­zó, hanem a túlsúlyban lé­vő tápelemeknek köszönhető, s az egyoldalú műtrágyázás (például túlzott pétisózás) kö­vetkeztében alakul ki. Az egyik legjellegzetesebb hiánytünetet fontos megemlí­teni, ez pedig nem más, mint a vashiány: ilyenkor először a hajtáscsúcs fiatal levelei, majd később már az idősebbek is megsárgulnak, a levélerek ál­talában zöldek maradnak. Ha ez a hiány sokáig tart, akkor a levelek a szélükön száradni kezdenek. * 1 ¥ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom