Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-21 / 168. szám
4 HEVES ÉS KÖRZETE 2017. JÚLIUS 21., PÉNTEK HHHCE31SH Polgárőrök és Nánák találkoznak TISZANÁNA Ismét benépesül Dinnyéshát: nemcsak strandolok, hanem megyei polgárőrök és Nána nevű települések képviselői is érkeznek szombaton a községbe. A XVII. Nánák Találkozójára Alsó- és Felsőnáná- ról, Bakonynánáról, Hajdúnánásról és Nánáról jönnek. A XXIII. Heves Megyei Polgárőr Napon, a megnyitó után, kitüntetéseket adnak át, majd műsorok szórakoztatják a közönséget. Akinek kedve támad, sport- és főzőversenyen is részt vehet. SZ. E. A jegyesek útja a házasságig Az önkormányzat és a sarudi hagyományőrző népdalkor augusztus 12-én ismét megrendezi a Sarudi Lakodalmast. Népi játékok, menyasszony, vőlegény és sok-sok zene, tánc várnak az érdeklődőkre, akik végigkísérhetik a jegyespár útját a házasságig. SZ. E. Hevesi lett a legjobb horgász Végéhez ért a III. Hevesi Nagy Ho-Ho-Horgászver- seny háromfordulós küzdelme az alatkai - Gúnár, Rab és Nagy - tavaknál. A környékbeli településekről érkező pecások között július 16-án dőlt el, hogy ki lett az idei év legnagyobb horgásza, és ki tudhatja magáénak egy évig a vándorserleget. Ő és dobogós társai fogták ki az összesítésben legtöbb pontot érő zsákmányt. A hevesi Deli Istváné lett az első hely (képünkön), őt Balázs Péter és ifj. Angyal István követte a sorban. A legnagyobb halat - 9,88 kilogrammal - Hercze Zoltán fogta ki. SZ. E. Kovács Zoltán Tamás örülne, ha a tanodások továbbtanulhatnának Mindig éld bele magad a másik fél helyzetébe! A tarnazsadányi közösségi házban zajlik az élet, és nemcsak nyáron, egész évben. Itt működik a tanoda is, ahol jelenleg ketten foglalkoznak elhivatottan a helyi gyerekekkel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellprogramján keresztül. A programok fő mozgatórugója Kovács Zoltán Tamás. Vele beszélgettünk. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu TARNAZSADÁNY Kovács Zoltán Tamás öt éve került a halmozottan hátrányos településre, hogy beindítsa a közösségi életet. Célja: legyen jövőképük a zsadányi gyerekeknek.- Erken kezdtem ugyan a munkát, de úgy gondolták, Tarnazsadányb'an nagy szükség van egy férfi vezetőre, mert itt még mindig élnek az ősi, roma hagyományok - mondta a zaránki származású Kovács Zoltán Tamás, aki évekig más területen dolgozott. A civil foglalkozása gépész üzemmérnök, de tanult Középiskolából kibukott roma lányoknak szakmát adnánk a kezükbe. a rendőrtiszti főiskolán is. Újságíróként dolgozott a Magyar Nemzetnél, a Zsaru Magazinnál, külsős munkatársa volt a Kék fénynek. Ám 2010-ben munkanélkülivé vált, túlképzettnek bizonyult sok helyen. Hazaköltözött Zaránkra. Megkeresték őt a Máltától, és programszervező koordinátor lett.- Amikor idejöttem, egy pár faszéken és egy asztalon kívül más nem volt itt. Folyamatosan építkeztünk. Kezdetben 14-től. 65 éves korosztályig mindenkivel foglalkoztunk, hogy kihozzuk őket az apátiából - idézte fel Zoltán, majd így folytatta: Kovács Zoltán Tamás egyáltalán nem ijed meg a feladatoktól. Ha kell, akkor vállalja a Mikulás szerepét is Fotó: Korsós Viktor- A romák kommunikációs képességei nem olyan jók, de sokkal szenzitívebbek, mint a többi ember, ezért fontos, hogy tényleg azt mondjam, amit érzek. Ha nem így teszek, hiteltelenné válók a szemükben. A másik, ami nagyon fontos, a szeretet. Én nagyon szeretem őket. Nekem minden este haza kell mennem, hogy feltöltődjek. Annyi gond és probléma van, amivel találkozik itt az ember, hogy azt el sem tudják képzelni... Egy testvérpár közül például télen egyik nap csak az egyik, másik nap pedig csak a másik ment iskolába, s kiderült, hogy azért, mert csak egy téli bakancsuk volt. Vettünk nekik cipőt, aztán eltelt egy kis idő, és megint csak az egyik gyerek ment iskolába, mert az anyuka elhordta a másik lábbelit... Ebben a környezetben kihívás energikusnak maradni - mesélte már-már könnyeivel küszködve.- Egyszer én voltam a Mikulás. Odajött hozzám egy 14 éves srác - aki tudta, ki is van a jelmezben -, és azt mondta nekem: „Télapó, nekem ez az első Mikulás-csomagom.” És én ebbe kicsit belehaltam. Ott valami nagyon el van rontva, ahol 14 évig senki nem találta meg ezt a gyereket egy nyamvadt Mikulás-csomaggal sem. Úgy fogalmazott: őt az apró örömök éltetik. Például, hogy tizenöt tarnazsadányi fiatalból már nemcsak három, hanem tíz végezte el legutóbb a szakmunkásképzőt.- De már van kitűnő tanulónk is, aki gimnáziumba mehetne, és a főiskolát is megcélozhatná - mesélte. - Most van egy pályázatunk, amihez szintén sok reményt fűzünk: középiskolából kibukott roma lányoknak szakmát adnánk a kezükbe. A sikertelenség is többféle problémára vezethető vissza: egyrészt, nem szeretik elengedni a szülők őket mesz- szire. Másrészt, mikor kikerülnek a megszokott környezetből, kapják sorban a pofonokat az élettől. A legrosszabb a nyári szünet, amikor átszoknak egy másik életformára, és szeptemberben nem képesek korán kelni, hogy elinduljanak az iskolába. A szülő sem ébreszti fel őket. Erre mondják, hogy az alulképzettek újratermelik az alulképzetteket, de próbáljuk rávenni őket is, legyenek partnerek, hogy a gyerekek járjanak iskolába. Az agresszió kezelésére a legjobb módszer a meditáció Mint megtudtuk: a tarnazsadányi tanodában 35 gyermekkel foglalkoznak negyediktől a 9. osztályig, három kisebb csoportban. Iskolaidőben délelőtt a felnőtteké a közösségi ház, ahol a két tanodás dolgozó segít nekik az ügyintézésben, az internet használatában. Délután, tanítás után, a tanodás diákok jönnek. Hétfőn, szerdán és pénteken baba-mama klub működik a helyi védőnővel édesanyáknak és a 0-3 éves korú gyermekeknek. A szociális érzékenységről Kovács Zoltán Tamás így vall: „Mindig éld bele magad az ő helyzetébe! Amit te akkor elvárnál, hogy veled megtegyenek, azt tedd meg. Amit te nem szeretnél, hogy veled megtegyenek, azt soha ne tedd.”- Ősztől az új tanodaprogramba bevezetem a meditációt. Lesz egy pár perces lecsendesedés a foglalkozások elején. Mindezt azért tartom fontosnak, hogy a zsongó, olykor túlfeszült iskolai létből így zökkentsem ki őket, hisz' kimutatták már: a meditációval jól kezelhető az agresszió. Nincsenek illúzióim. Ha ez fél évig tart, akkor addig... - avatott be tervébe a tanoda vezetője. Két 1957-ben végzett általános iskolai osztály tagjai jöttek össze Fontos találkozni 60 év után is Felfalják az őshonos halak táplálékát is TISZANÁNA Irigylésre méltó eseményre gyűltek össze a minap a helyi nyugdíjasklubban: a tiszanánai általános iskolában 1957-ben végzett két osztály tagjai jöttek újra össze, hogy találkozzanak. Az A-sok osztályfőnöke Tóth János, a B-seké Szeberényi Anna volt. Mint megtudtuk, a társaság tagjait - akik közül mindany- nyian tiszanánaiak - mostanra már messzire sodorta egymástól az élet. Mégis tartják a kapcsolatot, legutóbb tíz éve találkoztak. A hatvanéves osztálytalálkozóra 14 egykori diák érkezett, ketten viszont nem tudtak eljönni. Akik ott voltak: Dónát Rebeka, Cseh Mária, Kecső Mária, Kecső Teréz, Kecső Margit, Kerekes Ilona, Nagy Katalin, Godó Anna, Kalmár Ilona, Nagy György, Vajda Imre, Nagy Lajos, Lányi Mária és Mári Julianna. A résztvevők a rendezvény elején megemlékeztek azokról is, akik már nem lehetnek közöttük, ezután pedig hosszas és jó hangulatú beszélgetés vette kezdetét. Meghívásukra jelen volt a település polgár- mestere, dr. Tóth József is, aki a Tiszanána múltjáról és jelenéről szóló kisfilmet hozta el nekik. SZ. E. Friss csoportkép a 60 éve végzett osztályokról Fotó: beküldött TISZA-TÓ Az utóbbi hetekben sok Tisza-tavi horgász életét megkeserítették a vízfelszín közelében bolyokban mozgó törpeharcsa-ivadékok tömegei, hisz’ ez az invazív faj több kárt okoz, mint hasznot: az őshonos fajták elől is eleszik a táplálékot. A Tisza-tavi Sporthorgász Kft. a napokban megkezdte a lassú mozgású, nagy egyed- számú csapatok begyűjtését. Megtudtuk: a varsás, csapdás kifogás mellett ebben az időszákban lehetőségük van a legkisebb egyedek gyérítésére is, mivel a társaság évente rendszeresen felméri a Tiszató aktuális halállományát. E munka során rögzítik az elektromos kutatói halászgéppel fogott halak faját, korosztályát és egyedszámát. Mindeközben több törpeharcsaboly is „horogra akad”, ám ezeket - ellentétben az őshonos halakkal - nem engedik vissza. A kutatómunka járulékos hatásaként így az utóbbi hetekben már több mint száz kilogramm törpeharcsa-ivadékot távolítottak el a tározóból: ez azt jelenti, hogy eddig több mint 100 ezer egyed került ki a vízből. A munkát a bolyok felbomlásáig folytatják. SZ. E. « * * 4 4 4
