Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-20 / 167. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. JÚLIUS 2Ő„ CSÜTÖRTÖK „Magyarnak lenni, magyarként élni ugyanolyan értékes, mint görögnek” EGER - Görög vér az édesapám révén csörgedezik az ereim­ben (dr. Miliosz Kozmasz az EGÖ elnöke), ő és a családja a második világháborút köve­tő görög polgárháború miatt, hosszú és küzdelmes úton ju­tott el Magyarországra. Akárcsak a honfitársaik, an­nak idején ők is a Fejér me­gyei Beloianniszban, vagy­is a magyarországi görög fa­luban telepedtek le, és kezd­tek lényegében teljesen új éle­tet - mondja visszaemlékez­ve Nikolett. - Fogorvosként végzett, munkalehetőség csá­bította Egerbe, itt ismerked­tek meg édesanyámmal. A hú­gommal, Katával már Magyar- országon születtünk, Egerben nőttünk fel. Nikolett tánctanítás közben. Hivatásként tekint a görög tradíciók továbbadására Fotó: Márkus Attila Nikolett természetesnek él­te meg már gyermekként, hogy tulajdonképpen két kul­túrának is erőteljes a jelenlé­te az életében.- A szekrény tetején figyelő Demis Roussos-bakelit ugyan­úgy az életem része volt - köz­li kissé elmerengve -, mint a fantasztikus magyar ételek, no meg a görög és a magyar nyelv sajátos keveredése. Elő­ször óvodában lepődtem meg, mikor egy-egy tárgyra más szót használtam, mint a többi­ek. Ott mondták, hogy „ennek nincs értelme”. Volt értelme, csak nem magyar nyelven. Ké­sőbb már csak be kellett mu­tatkoznom, hogy kitűnjön, gö­rög a nevem, s ez el is indított egy-egy jó beszélgetést. Amikor 1998-ban megala­kult az EGÖ, akkor végre ki­nyílt a világ, számos addig nem létező lehetőséget kap­tak, helyi görög rendezvénye­ket szerveztek. Ők, a gyere­kek, pedig tanulhattak görö­gül. Ekkor már Nikolettben jobban tudatosult - ahogy ő fogalmaz -, hogy a görögsége ajándék. Ebből az ajándékból később hivatás lett.- Mind a magyar, mind pe­dig a görög kultúra meghatá­rozó szerepet játszik az éle­temben - magyarázza Niko­lett. - Mindegyikből azt raga­dom ki, amelyik bearanyozza a napom, legyen az egy jó kis görög zene, egy finom magyar étel vagy éppenséggel egy gö­rög tájkép a falon. Mindkét kultúrát nagyon sokra érté­kelem, hiszen felbecsülhe­tetlen kincseik vannak. Ma­gyarnak lenni éppen olyan ér­tékes, mint görögnek, és ma, amikor már szabadon el lehet jutni szinte bárhová, nem ket­tősségként, hanem igenis egy­ségként élem meg a vegyes származásom. Tizennégy éve tagja a Heli- donaki Görög Táncegyüttes­nek, s azóta tanulmányozza behatóbban és tudományos módszerek segítségével is az eredeti görög néptáncot és a görög nyelvet. Az EGÖ tánc­házaiban is ezt az ismerethal­mazt, tudást adja tovább.- Ahogyan minden más nemzeté, a görög kultúra ápo­lása is hatalmas feladat - hangsúlyozza. - Átadni azt, amit évszázadok, évezredek formáltak ekkora kinccsé, el­képesztő felelősség. A célunk a görög kultúra megismerteté­se úgy, ahogy az Görögország­ban is létezik. Rendezvényeiken a görög táncokon túl autentikus, rend­szerint görög ételeket is készí­tenek, s kóstoltatnak vendége­ikkel. „Görögország - Ahogy én látom” címmel rajzpályáza­tokat hirdetnek gyerekeknek, vetélkedőket tartanak, kiállí­tásokat szerveznek.- Sajnos manapság nem any- nyiszor jutok el Görögország­ba, ahányszor igazából szeret­nék - mondja Nikolett -, de igyekszem minden kínálko­zó alkalmat megragadni ar­ra, hogy hazamehessek. Ami­kor nagyon hiányzik, az in­ternet segítségévéi nosztalgi­ázom, görög ételeket eszem, görög zenét hallgatok és csak úgy, a saját kedvemre táncra is perdülök. Verebélyi Márta Verebelyi.marta@gmail.com ét kultúra gyermeke A hagyományainak ápolása számára a mindennapokban is elsődleges Nikolett tizenöt esztende­je, 2002 óta tagja az Egri Gö­rög Önkormányzatnak, s ép­pen egy évtizede, 2007 óta a Magyarországi Görögök Orszá­gos Önkormányzatának kép­viselője, utóbbinak ráadásul három éve jogi elnökhelyette­se. - Nem munka ez számom­ra - emeli ki -, hanem hivatás, amit hatalmas örömmel csiná­lok, pedig nem mindig egysze­rű. Egyrészt ott a görög hagyo­mányőrzés fontossága, más­részt az asszimiláció, ami min­dennapos fejtörést okoz. A gö­rög hagyományőrzés a tevé­kenységem legfontosabb pil­lére. Rendezvényeinken túl tö­rekszünk a megújulásra, és nagyon jólesik, amikor látjuk a csillogó szemeket az ünne­peinken. Áprilisban tartottuk a Görögök Egerben című kiállítá­sunkat, amely azt a több száz évet mutatja be, mióta görö­gök élnek Egerben és Heves megyében. A megyeszékhelyen több nemzetiség között a görö­göké is jelentős. Az Egri Gö­rög Önkormányzat (EGÖ) sok ingyenes programot szer­vez mind a helyi görögök­nek, mind e nép kultúrájá­ra kíváncsi embereknek. Dr. Miliosz Nikolettel, önkor­mányzatuk képviselőjével és a Magyarországi Görö­gök Országos Önkormányza­tának jogi elnökhelyettesé­vel a görögségéről, a hagyo­mányok ápolásról beszél­gettünk. HIRDETÉS Átlátható, dinamikus, modern! Lecserélik a hivatali épület teljes tetejét Szúnyogirtás a levegőből, a szárazföld fölött Fotó: H. Szabó Sándor Légi hadművelet a szúnyogok ellen NOSZVAJ Kijelölte a megfelelő procedúra megtartását köve­tően a település önkormány­zata a napokban egy utca fel­újításának és a polgármeste­ri hivatal épülete tetőcseréjé­nek a kivitelezőjét, így hama­rosan meg is kezdődhetnek a munkák. • Bóta Géza, a község polgár- mestere a Hírlap kérdésére el­mondta: az adósságrendezés­ben nem érintett helységek számára a Belügyminisztéri­um által nyújtott konszolidá­ciós pályázati pénzből valósít­ják meg ezt a két tervüket. A faluvezető tájékoztatása sze­rint az önkormányzati hiva­tal épületén teljes tetőcserét végeznek. Úgy tervezik, hogy a hivatalban a munkát foly­tatják majd az intézményben dolgozók az építés időszaká­ban is. A polgármester szerint megoldható, hogy a rekonst­rukciós munkálatok idején is zavartalan legyen a tevékeny­ségük, ne kelljen máshová köl­tözniük.- A korábbi időszakban volt rá példa, hogy egy felújí­tás idején az iskolába kellett átköltöznünk, de az nem volt egyáltalán hasznos dolog - tette hozzá Bóta Géza, aki ar­ra is kitért, hogy a terület át­adása az úttest felújításához jövő héten hétfőn lesz. A hiva­tali épületnek a szerződés ér­telmében augusztus 1. és 31. között kell elkészülnie. S. S. MAGYARORSZÁG, TISZA-TÓ A jú­nius elseje óta a hazánkban tartó központi szúnyoggyé­rítési program keretén belül eddig kilencszázhét települé­sen, összesen 438 ezer hek­táron permeteztek a szakem­berek. Amennyiben az időjá­rás lehetővé teszi, akkor ezen a héten száznegyven helység­ben, valamint Budapest nyolc kerületében fogják gyéríteni a vérszívókat, csaknem 60 ezer hektáron. A múlt héten teljes körű lé­gi és földi irtást végeztek Bé­kés és Csongrád megyében, Budapesten és a Csepel-sziget településein. A turisztikailag frekventált régiók közül a Ba­latonnál és a Tisza-tónál. Csongrád megyében az in­formációk szerint az emelke­dő szúnyogártalom miatt a kö­vetkező napokban is folytató­dik a munka, emellett Fejér megyében, Székesfehérvá­rott és a Velencei-tó környé­kén lépnek fel a rovarok ellen. Zala megyében a szezon első szúnyoggyérítésére kerül sor, és számos Tolna megyei te­lepülésen is ezen a héten vé­geznek először kezelést. Győr környékén ismét emelkedés­nek indult a szúnyogok egyed- száma, ezért ott teljes körű be­avatkozás lesz. A Duna men­tén több régióban is biológiai módszerrel lépnek fel a lárvák ellen, csökkentve ezzel a szú­nyogok utánpótlását. Az önkormányzatok a köz­ponti program mellett önálló­an is végezhetnek szúnyogy- gyérítést. Sz. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom