Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-18 / 165. szám

2017. JULIUS 18., KEDD Sok tényezőn múlik egy-egy véradás sikeressége Nyáron is szükség van a donorokra A nyári hónapok folyamán több mint ezer véradást szervez országszerte a Magyar Vöröskereszt, az Or­szágos Vérellátó Szolgálat­tal (ÓVSZ) együttműködve, annak érdekében, hogy fo­kozzák az ilyenkor jellemző­en lankadó véradói kedvet. Gortva Józseffel, a Magyar Vöröskereszt Heves megyei szervezetének igazgatójával beszélgettünk a megyei donorok számáról, valamint arról, mi kell ahhoz, hogy egy váradás sikeres legyen. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu HEVES MEGYE Hazánkban év közben egy átlagos napon kö­rülbelül 1700-an adnak vért, nyaranta ez a szám azonban jelentősen csökkenni szokott. A Vöröskereszt és az ÓVSZ ezért Nyári feltöltődés? Tölts fel másokat is! Adj vért! cím­mel kampányt indított a vér­adói kedv növelésére. Az ak­tivitást elsősorban a Balaton környékén, és a nagyobb fesz­tiválokon szeretnék növelni, de természetesen országos szinten is rengeteg helyen lesz lehetőség vért adni. A véradói aktivitást tekintve megyénk az ötödik helyen áll az országos rangsorban. Megyénkben szinte min­dennap van valahol véradás, ennek köszönhetően ötödik helyen szerepelünk az orszá­gos ranglistán a véradói aktivi­tást tekintve - árulta el Gortva József. Hozzátette: ez annak is köszönhető, hogy a Vöröske­reszt megyei szervezete a leg­fontosabb feladatának jelenleg a véradásszervezést tekinti, minden más tevékenység csak ezután következik.- Megyénként tapasztalható eltérés a Vöröskereszt felada­tai között, van ahol a különbö­Hazánkban mindössze kétszázötvenezer ember számít rendszeres véradónak Fotó: Berán Dániel ző szociális intézmények fenn­tartása az elsődleges, de mivel a mi szervezetünknek nincs ilyen intézménye, mi más te­rületre fordítunk nagyobb energiát. Volt időszak, amikor az élelmiszerosztást helyeztük előtérbe, néhány éve azonban a véradásszervezésre fordítunk nagy hangsúlyt, mert országo­san egyre kevesebb a vállalko­zó szellemű donor - részletezte az igazgató. Kiemelte: szeren­csés, hogy sok multinacionális vállalatnak van megyénkben telephelye, mert ezek a cégek társadalmi szerepvállalásként sokszor rendeznek véradást in­tézményeikben.- Heves megyében kiemelt szerepe van a munkahelyi, illetve a különféle rendezvé­nyekhez köthető programok­nak, ugyanis a hagyományos községi véradásokon egyre ke­vesebben vesznek részt. Ennek oka, hogy az emberek már nem szívesen áldozzák az idejüket, hogy „csak úgy” elmenjenek vért adni, jobb, ha a véradás­hoz kapcsolódik valamilyen közösségi rendezvény, vagy mondjuk négy órával keveseb­bet kell dolgozniuk, ha tű alá tartják a karjukat. Ezért tele­pülünk ki gyakran fesztiválok­ra, falunapokra, ilyenkor szíve­sebben adnak vért az emberek - fejtette ki Gortva József. Elárulta: a véradásszervezés szempontjából az is fontos, hogy helyi szinten mennyire karolja fel egy-egy személy, például polgármester, orvos, vagy egyéb fontos ember a ren­dezvényt, ugyanis az ő támoga­tásuk nélkül nagyon nehéz si­keres véradást szervezni.- Hiába van szinte minden megyei településen önkénte­sünk, ha nekik nincs idejük megszólítani, buzdítani az em­bereket egyéb feladataik mel­lett. Van olyan megyei község, ahol a polgármester ajánlotta fel, hogy szervez egy főzőver­senyt, nekünk csak ki kell te­lepülni. Óriási siker volt, több mint száz ember adott vért. A legtöbb települési véradá­son egy-egy ilyen személyen múlik a siker - mondta el Gortva József. Kifejtette: az ok­tatási intézményekkel kiemel­ten jó a kapcsolatuk, évente több mint ezer tanuló ad vért a megyében, s szeretnék még a sportolókat is nagyobb ak­tivitásra buzdítani, mivel ők jó példával szolgálhatnának a fiatalabbak számára. Sokat számít, hogy helyben mennyire karolnak fel egy-egy eseményt.- Nyitottak vagyunk min­den együttműködésre, régi vágyunk, hogy több sportolót megnyerjünk magunknak, hi­szen ők általában több embert meg tudnak szólítani, buzdí­tani, ez nagyon sokat számít. Bár a megyében jól állunk, éves szinten mindössze két­százötvenezer ember számít rendszeres véradónak az or­szágban, ami nagyon kevés. Jó lenne ezt néhány éven be­lül megduplázni, akkor nyu­godtak lehetnénk - zárta mon­dandóját az igazgató. A véradási helyszínekről és időpontokról a www.veradas.hu oldalon lehet tájékozódni. Sör és virsli Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu A szüleim mind a ketten rendszeres véradók, a nagy- szüleim is azok voltak, mondhatnánk, hogy ez már hagyomány a családban, csakhogy jöttünk én és az öcsém, és megszakítottuk ezt a nemes folyamatot. Számomra az első véradásom annyira rossz élmény volt, hogy azt mond­tam, talán néhány év múlva próbálkozom újra, az öcsémet pedig soha nem kérdeztem, mi tartja vissza. Amikor Gortva Józseffel beszélgettem, szóba került az első véradás meghatározó élménye. Elmondta, hogy már sok rém- 'történetet hallott kellemetlen tapasztalatokról, rosszullétek- ről, amelyek érthető, ha elveszik a donorok lelkesedését. Mint kiderült, ez is egyfajta A véradás akár vidám közösségi élmény is lehet. bizalomjáték, fontos az ilyen­kor körülöttünk tevékenyke­dők hozzáállása, de az is, ki ad vért a szomszédos ágyon. Nosztalgiával idézte fel a régi idők véradásait, amikor még sör és virsli járt a karjukat tű alá tartóknak, hogy az esetleg kellemetlen élményt pozitív váltsa fel, s a donor más­kor is visszatérjen. Miközben mesélt, szinte éreztem a jelleg­zetes sör- és virsliszagot, hallottam a véradást követő lakoma alatti vidám beszélgetéseket. Az igazgató kiemelte: pont ez hiányzik ma is, hogy a véradás ne csak egy unalmas cseleke­det, hanem vidám közösségi élmény legyen. Ezért települnek ki sokszor fesztiválokra, falunapokra, mert jó hangulatban szívesebben jótékonykodik az ember. Nos, legközelebb talán valamelyik koncerten mérettetem meg magam, és biztos ami biztos, sört és virslit fogok fogyasztani utána. Alakuló nyugdíjas­szövetkezetek HEVES MEGYE Az Országgyű­lés július 1-jén fogadta el a közérdekű nyugdíjasszövet­kezetek létrehozásáról szóló javaslatot. Ennek köszönhe­tően az idősek - amennyiben szeretnének - rugalmas mun­kaidőben, alacsony közteher mellett dolgozhatnak. A kö­zérdekű nyugdíjasszövetke­zet a munkaerőpiacon még ak­tív idősebb korosztály számá­ra teremti meg a lehetőségét annak, hogy tagjai a szaktu­dásukat, megszerzett munka- tapasztalatukat szövetkezeti keretek között adhassák át a fiatal korosztálynak, illetve, hogy munkavégzésükkel jö­vedelmet szerezhessenek. Több olvasónk is érdeklődött, megyénkben alakult-e már ha­sonló szövetkezet, s hogy mit kell tennie annak, aki élni kí­ván a lehetőséggel. Tudomásunk szerint az ér­deklődés nagy, de megyénk­ben egyelőre nincs a cégbíró­ság által bejegyzett ilyen szö­vetkezet. Ami bizonyos, hogy az első Miskolcon alakult meg. A Harmadik Kor Közér­dekű Nyugdíjas Szövetkezet a diákszövetkezetek mintájá­ra az idősek rugalmas foglal­koztatását teszi majd lehetővé. Az ígéretek szerint a kelet-ma­gyarországi régióban létre­jött munkaerő-kölcsönzőn ke­resztül már idén augusztustól dolgozhatnak a nyugdíjasok. Jelképes, százforin­tos hozzájárulást kérnek a csatlakozó tagoktól. A szövetkezethez bárki csatla­kozhat, de a jogszabály szerint csak vagyoni hozzájárulással lehet valaki tagja a nyugdíjas­szövetkezetnek, ezért egy jel­képes, 100 forintos összeget kérnek a csatlakozó tagoktól. Megyénkben szerdán szer­veznek részletes tájékoztatót a témakörben, amelyről bőveb­ben beszámolunk. B. K. Nemzetközi tárlat nem mindennapi alkotásokkal Játékra, alkotásra buzdítanak Bővül a Közgé: szinte alig lesz költség EGER Hazai és külföldi alko­tók műveiből nyílt kiállítás a megyeszékhelyen múlt szom­baton, az Arkt Művészeti Ellátóban, Játszótér 6 címmel. A tárlaton hat művész, Rostás Bea Piros, Burka István, Lőrincz Zsuzsa, Andreja Jovic, Magdalena Miocinovic Andric, Dragana Stankovic szobrait, valamint képeit te­kinthetik meg az érdeklődők. A Játszótér egy 2014- ben indult projekt, melyet Magdalena Miocinovic Andric szerb szobrásznő és Rostás Bea Piros egri szobrász talál­tak ki és indítottak útnak, je­len tárlat a projekt hatodik ál­lomása. Az egri kiállítás egy főleg gyermekeknek szóló tár­lat, melynek célja, hogy az al­kotások játékra inspirálják a gyermekeket, és ezáltal köze­lebb kerüljenek a művészi ér­tékekhez. A kiállítást H. Szilasi Ágota művészettörténész nyitotta meg, aki köszöntőjében úgy fogalmazott: a játszótér a gyer­mekek számára az élet gya­korlópályája, hiszen kicsiben az egész világ benne van, és olyan élményeket élhetnek ott át, amely meghatározó lehet felnőtté válásuk során. A tárlat augusztus 21-ig te­kinthető meg. Süli K. Minden korosztályt megszólít a „Játszótér 6" Fotó: Ebner Béla HATVAN Új épülettel bővítik ki a Széchenyi István Római Ka­tolikus Középiskolát. A beru­házást olyan energiafelhasz­nálási technológiával valósít­ják meg, hogy üzemeltetése során szinte nem kell költség­gel számolni. Az oktatási intézményben a legutóbbi tanévben ötéves egészségügyi képzéssel bő­vült a kínálat. A jelentkezők száma és az eszközök hely­igénye nyomán vált szük­ségessé az átalakítás. Az új részlegben a képzéshez szük­séges helyiségek kapnak he­lyet: az egészségügyi képzést kiszolgáló öt tanterem és egy demonstrációs terem, két cso­portszoba, valamint a kiszol­gálóhelyiségek, összesen 663 négyzetméteren. Az energe­tikai ellátáshoz napelemes rendszert, hőszivattyút, pla­fon-, padló- és radiátoros fű­tést, valamint LED-világítást szerelnek fel. A fejlesztés célja az a mi­nőségi oktatás feltételeinek megteremtése. A beruházást az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága az Albert Schweitzer Kórház-Rendelőin­tézettel konzorciumban, 200 millió forintos, 100 százalé­kos uniós pályázat keretében valósítja meg. T. 0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom