Heves Megyei Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-07 / 130. szám

2017. JUNIUS 7., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP g Akár több millió forintba is kerülhet egy diploma Előre kalkulálhatók a várható költségek A szorgalom nem feltétlenül elég az oklevél megszerzéséhez Képünk illusztráció Fotó: Berán Dániel Nehéz és felelősségtel­jes időszak ez a mostani az idén érettségiző diákok és szüleik számára. Ha tovább­tanul a fiatal, súlyos kiadá­sokkal kell számolni az elkö­vetkező években. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Azok a fiatalok, akik úgy döntöttek, hogy az érettségi után, sikeres felvé­teli esetén, felsőfokú oktatá­si intézményben folytatják tanulmányaikat, nincsenek könnyű helyzetben. Nemcsak azért izgulhatnak, hogy sike- rül-e bejutni az áhított felsőfo­kú intézménybe, de azt is vé­gig kell gondolniuk szüleik­kel együtt, képesek lesznek-e a költségeket előteremteni. Merthogy egy diploma ma­napság nem olcsó mulatság. Olyannyira nem, hogy egy biztosítótársaság legfrissebb felmérése szerint a 2016-os adatok alapján 38 százalékkal többet kell költenie egy hallga­tónak tandíjra, szállásra, élel­miszerre, egyéb kiadásokra, mint öt évvel ezelőtt. Tény, hogy hazánkban az elmúlt öt évben folyamatosan növekedtek a tandíjköltségek. Míg 2011-ben átlagosan 200 ezer forintot kért egy felsőok­tatási intézmény egy-egy fél­évért, addig ez a szám 2016- ra 300-400 ezer forint közé emelkedett. Aki vidékiként a fővárosban tanul majd, annak számol­nia kell azzal is, hogy a fővá­rosi albérletárak az elmúlt öt évben ugrásszerűen megnö­vekedtek. Jelenleg átlagosan 2800 forint a négyzetméterára az albérleteknek, ez két és fél­szerese a 2011-es számoknak. Ha például egy egri diák egy 35 négyzetméteres albérletet bérel, átlagosan napi 2500 fo­rintot szán élelmiszerre, he­ti 12 ezer forintot kultúrára (bulik, színház, mozi), havi 11 ezer forintot ruhaneműre, akkor kiadásai a 2011-es ada­tokhoz képest 8,4 százalékkal magasabbra rúgnak. Egerben az Eszterházy Ká­roly Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar nemzetközi tanulmányok sza­ka jelenleg az egyik legnép­szerűbb. Ezért hat fél éven át 200 ezer forintot kell fizetni a hallgatóknak. Ugyanitt a leg­drágább képzések közé tarto­zik nappali tagozaton a moz­góképművész szak, amelyért 400 ezer forintot kell fizetni félévenként. Természetesen idén is so­kan célozzák meg a sláger­képzéseket, amelyek esetében Mindebből látható: a számok azt mutatják, hogy a felsőok­tatás egyre nagyobb terhet ró azokra, akik a diplomájukat „saját zsebből” tervezik finan­szírozni az egyre szűkülő ál­lami finanszírozású felsőok­tatás miatt. Egyes, korábban igen népszerű szakokra a meg­emelt ponthatárok miatt szinte lehetetlen bekerülni államilag támogatott képzésre, így egy önköltséges kommunikációs vagy közgazdász alapdiplomá­alaposan ki kell nyitni a pénz­tárcát. Ilyen például az általá­nos orvosi képzés. A három vi­déki tudományegyetemen és a fővárosi Semmelweis Egyete­men egyaránt 1 350 000 forin­tot kell fizetni egy szemeszte­rért, ha önköltséges formában kezdi el tanulmányait a hall­gató. Mivel az általános orvo­si képzés 12 féléves, összesen több mint 16 millió forintos ki­adással kell számolnia annak, aki ezt választja. A fogorvosi képzést önköltséges formában végzők szintén mélyen a zse­bükbe nyúlhatnak - egy félév 1 350 000 forint a debreceni, a ért akár két-három millió forin­tot, egy egyetemi műszaki kép­zésért csaknem három-öt mil­lió forintot, míg a költségtérí­téses orvosi képzésért akár 16 millió forintot is fizethetünk a 2017-es felsőoktatási felvéte­li eljárásra vonatkozó tájékoz­tatás szerint. A költségkalku­lálást egyébként bárki elvégez­heti, aki főiskolára vagy egye­temre szeretne jelentkezni. Eb­ben segít a Diákhitel Központ pénzügyi tájolója. szegedi, a pécsi egyetemen és a Semmelweis Egyetemen is. Igaz, ez a képzés csak 10 fél­éves, így a teljes kiadás is ki­sebb, mint az általános orvo­si szakon: „csak” 13 millió 500 ezer forint. A leendő gyógyszerészek - ha önköltséges formában tanulnak - valamivel keve­sebbet fizetnek. Ezen a sza­kon egy szemeszter 800 ezer forint a debreceni, a pé­csi, a szegedi egyetemen és a Semmelweisen is. A kép­zés 10 féléves, vagyis a tel­jes költség kereken nyolcmil­lió forintra rúg. Változatlanul népszerűek a művészeti kép­zések, amelyekért szintén borsos árat kell fizetni. A képzőművészeti - példá­ul a restaurátor, a grafikus- művész vagy a látványterve­zés - képzéseket önköltséges formában például szemeszte­renként 700 ezer forintért le­het elvégezni, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kép­zésein félévenként 350-800 ezer, a Moholy-Nagy Művésze­ti Egyetemen 500-800 ezer, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 350-950 ezer fo­rintért tanulhatnak a szeren­csésebbek. Érdemes időben takarékoskodni Aranyat ér Barta Katalin katalin.barta@mediaworKs.hu A ranyárban mérik a diplomát ma hazánkban. A legnép­szerűbb egyetemekre az emelkedő ponthatárok és köve­telmények miatt egyre nehezebb bejutni, ha mégis sike­rül, újabb akadályok tornyosulnak a családok előtt. Mivel ke­vés a hely az államilag támogatott szakokon, a legtöbb szülő kénytelen alaposan a pénztárcájába nyúlni, hogy a gyermek megkezdhesse és sikeresen befejezhesse tanulmányait. A költségtérítéses helyeken szemeszterenként minimum 200 ezer forintos tandíjjal számolhatunk, aki viszont az or­vosi, fogorvosi hivatást választja, annak több mint tízmillió forintjába fájhat az áhított diploma megszerzése. Mit tehet az a tehetséges fi­atal, aki otthonról nem kapja meg a szükséges ellátmányt, mert nem telik rá? Vehet fel diákhitelt, vállalhat a tanul­mányok mellett munkát. Le­hetetlen nincs, csak tehetet­len - tartja a mondás. Ami talán igaz is, mégis elnézem azokat az ismerőseimet, akik diákhitel segítségével szerezték meg az oklevelet. Nem irigylem őket, mivel pokoli nehéz a pályakez­det. Kezdő fizetések mellett albérletet fizetni, hitelt törleszteni nagy művészmutatvány. Nem véletlen, hogy bár a koruk indo­kolná, családalapításra egyelőre gondolni se mernek. Marad tehát a szülői előrelátás. Aki támogatni szeretné okos gyermekét a boldoguláshoz vezető úton, nem árt ide­jében félretenni a húzós egyetemi évekre. Bár nagy áldozat, de megéri, mivel manapság egy jó diploma igenis aranyat ér, bárki, bármit mondjon. Lehetetlen nincs, csak tehetetlen - tartja a mondás. A város bora dukál a palócleves mellé GYÖNGYÖS Birkahúsból ké­szült palóclevessel és a Város­borral mutatkozik be Gyön­gyös, a június 10-e és 11-e között második alkalommal megrendezésre kerülő Nem­zeti Regatta vitorlásverse­nyen, Siófokon. A fesztiválon ötven település saját gasztro­nómiai és turisztikai értékeit, hagyományait és nevezetessé­geit népszerűsíti a sátorstan­dokon. A helyi TDM nemcsak a várost, hanem a térséget és a Mátrát is reprezentálja a rendezvényen - közölte ked­di sajtótájékoztatóján Hiesz György polgármester. Meg­tudtuk: a rendezvény célja el­sősorban a városmarketing, a helyi ízek, borok bemutatásá­ra pedig a Települési ízek Ver­senye ad lehetőséget. Megtud­tuk: Gyöngyös hét fős egysé­gét az egykori vitorlásoktató, Fülöp Erik hajóskapitányként vezeti, a csapat tagjai, Bujdosó Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusának főigaz­gatója, Dunai György Sándor- né, a Gyöngyös-Mátra Turisz­tikai Egyesület alelnöke, Ben- kő Béla TDM-menedzser, Ros­tás Ákos, Gyöngyösi TV ügy­vezető igazgatója, Juhász Pé­ter, Gyöngyösi Sportfólió Kft. A mátrai konyhát Nagy Zoltán királyi főszakács népszerűsíti. ügyvezető igazgatója, Juhász Katalin, városüzemeltetési igazgatóhelyettes. Szombaton, az első versenynapon délután egy órakor rajtolnak a Medi­na nevű hajóval. A futamban Balatonfüred, Balatonboglár, Balatonmáriafürdő, Szigliget és Budapest csapataival száll­nak versenybe. A rendezvényre több ezer vendéget várnak, akik egy hétvége alatt az ország leg­szebb helyeit is megismerhe­tik a standokon. H. É. Az összetartozásra emlékeztettek a kis faluban „Mi egy vérből valók vagyunk” Elismeréseket adott * át a tankerület KISFÜZES A trianoni békedik­tátum aláírására emlékeztek a településen az elmúlt hét vé­gén, s avatták fel az Összetar­tozás emlékművét. Az esemé­nyen Menyhárt Balázs, pol­gármester idézte fel a vesz­teséget, miszerint a 325 411 négyzetkilométer összterüle­tű Magyar Királyság széthul­lott, hazánk területének vala­mivel több mint a kétharma­dát elvesztette. Elhangzott: az 1910-ben még 18 264 533 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza. Erre emlékezve avatták fel Kiss István egri fafaragó mű­vét a településen. A hármas-halomra állí­tott apostoli kettős kereszt­re tulipános életfa kúszik fel. A keresztre a történelmi, Nagy-Magyarország dombor­zati térképe került, a meg­csonkított Magyarország sík, mélyebb rajzolatával, mely ki- raboltságát jelzi. A kereszt te­tején a Márai-idézet olvasható: „Népek Krisztusa, Magyaror­szág”, mely nem csak népünk mártír sorsát jelzi, hanem a feltámadás reményét is hor­dozza. Az Összetartozás nap­ján felszentelt kettős kereszt mostantól a kis faluban is hir­deti, hogy „...mi egy vérből va­lók vagyunk!...” B. K. A nemzet legnagyobb veszteségére emlékeztek Fotó: Gál Gábor EGER Díszoklevelet kapott az a nyolc pedagógus, akik diplomájuk megszerzésének legalább fél évszázados év­fordulóját ünnepük. Négyen arany, egy hölgy gyémánt, hárman pedig vasdiplomát vehettek át. Pedagógus Szolgálati Em­lékérmet kapott az a 25 pe­dagógus, akik több évtizedes áldozatos munka után most fejezik be aktív pályafutásu­kat, és nyugdíjba vonulnak. Az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának minisztere három szakembernek Minisz­teri Elismerő Oklevelet ado­mányozott. Az Egri Tankerületi Köz­pont ebben az esztendőben saját kitüntetéseket alapított. A Kiváló Pedagógus elisme­rést - amely elismerő oklevél adományozásával, és egyszeri bruttó 100 ezer forintos pénz­jutalommal jár - tíz szakem­ber vehette át. Az egyéb mun­kakörben fogalkoztatottak közül hárman érdemelték ki a ETK Kiváló Dolgozója kitün­tetést. A továbbiakban 24 Pedagó­gus Szolgálati Emlékérmet, három Miniszteri Elismerő Oklevelet, és további díszokle­velek adtak át a nyugalmazott tanárok részére. B. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom