Heves Megyei Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-28 / 148. szám
2017. JUNIUS 28., SZERDA GAZDASÁG 7 Az európai fagykárok most kedvezhetnek a magyar gazdáknak A baranyai és a békési görögdinnye már a piacokon van, lassan átveszi a görög és az olasz import helyét Fotó: MW A tavalyinál bőségesebb termésre számítanak a gazdák szinte minden gyümölcsfajtából, és ez jó hír a fogyasztóknak is. Az már kevésbé, hogy igencsak nagy a szóródás az árakban. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MEZŐGAZDASÁG A tavalyi 750 ezer tonna hazai gyümölcstermésnél idén valamivel jobbra lehet számítani a kisebb fagykárok ellenére. Becslések szerint 2017-ben 800-850 ezer tonna gyümölcsöt is szüretelhetnek a gazdák. Az egyik legnépszerűbb gyümölcsből, az almából a múlt évi 500 ezer tonna helyett 600-620 ezer tonna teremhet. Ennek azonban alig 30 százaléka az étkezési, a többi léalma - ismertette Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Az étkezési alma ára talán nem haladja meg jelentősen a tavalyi szintet, de a feldolgozott termékek, mint például az almaié esetében akár drágulás is bekövetkezhet. A legnagyobb európai almatermelő Lengyelországban ugyanis a termés az ottani igen jelentős fagykár miatt 30-40 százalékos veszteséget szenvedett el. A meggyszezon éppen „dübörög”. A 13-13,5 ezer hektárról várhatóan 65 ezer tonna termést szüretelhetnek. Európa két nagy termelőjénél súlyos károkat okozott a fagy: Németországban 30-40, Lengyelországban 50 százalékos a várható terméskiesés. A napokban véget ért az eperszezon. A 800 hektárból mintegy 500 hektáron „fóliás” eper termett. Az áprilisban indult hazai szezon kezdetén még 1800-2000 forintos kilónkénti eperár június közepére 600-700 forintra olvadt. Igen jó termés ígérkezik őszi- és kajszibarackból, a gyümölcsfajtát a tavaszi fagyok alig érintették. Az összesen 4000 hektáron termesztett kajszibarackból 30 ezer tonna várható, míg a 4,2-4,5 ezer hektárt kitevő őszibarackültetvényeken 40-45 ezer tonna gyümölcsöt szüretelhetnek. híre:< Lecsaptak az étolajosokra NAV Több mint 300 millió forint kárt okozott a költségvetésnek az az étolaj-kereskedő bűnszervezet, amelynek tagjait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dél-alföldi pénzügyi nyomozói fogták el. A gyanú szerint egy kecskeméti férfi Romániából vásárolt étolajat, és főként magyar éttermeknek, sütödéknek értékesítette. Az eladási árban szereplő áfát többféle módszer ötvözésével csalta el. MW Új koncessziós pályázatok BÁNYA Tíz újabb bányászati koncessziós pályázat jelent meg - mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára. A koncessziókat kutatásra, fejlesztésre és kitermelésre hirdetik meg. A magyar kőolajfogyasztás egytizedét adja a hazai kitermelés, a földgázkitermelés pedig az egyhatodát. MW Fizetésemelés a királynőnek URALKODÓ Növekedhet II. Erzsébet brit királynő javadalmazása, mivel a királyi ház befektetéseit kezelő intézmény profitja jelentősen nőtt. Sir Alan Reid udvari kincstárnok hangsúlyozta: a királyi ház fenntartása „jó befektetés”, tavaly alattvalónként mindössze 65 pennybe került. MW Zamatos dinnyét szüretelhetnek a termelők az idén Ezen a héten már megjelenhet a piacon a Baranyában és Békésben szüretelt görögdiny- nye. A nagy meleg kedvezett a termelésnek, a legértékesebb első és második kötések a korábbi aggodalmakkal ellentétben nem szenvedtek károkat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara várakozásai szerint 200 ezer tonna lehet az id$i dinnyetermés. A szakmabeliek ráadásul állítják: 2017-ben különösen zamatos dinnyéket szüretelhetnek. Véget vetnek a mobilosok röghöz kötésének A hűségidő lejártával vége a kártyafüggőségnek is Fotó: MW MOBIL A határozott idejű előfizetői szerződés lejárta után a szolgáltató az előfizető kérésére külön díjazás nélkül köteles hálózatfüggetleníteni a szerződéskötéskor vásárolt készüléket. Legfeljebb egy évre köthető a határozott időtartamú előfizetői szerződés, mégpedig csak azután, hogy a szolgáltató előbb felajánlotta a határozatlan időtartamú szerződés lehetőségét, és ismertette annak feltételeit. A telekommunikációs és televíziós műsorszolgáltató cégek szerződéskötési kereteit is megfogalmazó, az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben, október végén lép hatályba. MW A diplomások fele már a brexit előtt távozna MUNKAERŐPIAC A nagyvállalatok magasan képzett dolgozóinak 56 százaléka még az EU-ból való kilépés előtt elhagyná az Egyesült Királyságot - derül ki a Baker McKenzie kutatásából. A felmérés szerint az EU-tagságról döntő népszavazás óta a megkérdezett - nem brit - munkavállalók 70 százaléka érzi a vele szembeni diszkrimináció erősödését, 38 százalékuk pedig határozottan védtelennek érzi magát a jelenséggel szemben. A válaszadók több mint negyede érzi bizonytalannak meglévő munkahelyét, többségük a diszkriminatív foglalkoztatási gyakorlatot tartja a legnagyobb kockázatnak. Az uniós kilépés kapcsán a megkérdezettek közel fele tart a munkaerő szabad mozgása - brexit miatti - megszűnésének hatásaitól. „A megkülönböztetés az egyik legfőbb oka annak, hogy az EU-s munkavállalók el akarják hagyni az Sok a bizonytalanság az uniós munkavállalók körül Fotó: MW Egyesült Királyságot” - mondta el Stephen Ratcliffe, a Baker McKenzie partnere. A kutatás rávilágít az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt kialakuló szakember- hiány várható mértékére a brit munkaerőpiacon, amely folyamat kulcsfontosságú szektorokat is érint majd. A munka- vállalók töméges távozása különösen súlyosan érintheti az egészségügyet, ahol a megkérdezett nem britek 84 százaléka tervez költözést, míg a technológia, a média és a telekommunikáció területén a dolgozók 64, a pénzügyi szolgáltatásokban pedig 43 százaléka fontolgat távozást a szigetországból. A megkérdezett nem brit uniós dolgozók több mint fele egyelőre nem kapott semmilyen, a brexittel kapcsolatos tájékoztatást brit munkáltatójától, 48 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik információval arról, hogy a brexit milyen hatással lehet a nyugdíjára és társadalombiztosítási státuszára. Annak ellenére, hogy London nem kívánja kiutasítani a törvényesen Nagy-Britanniában élő EU-polgárokat, sőt, szinte azonos feltételekkel maradhatnának, mint amilyenekkel érkeztek, a többségükben közép-európai munkavállalók a közelgő kilépés előtt cseppet sem érzik biztonságban magukat. MW Hatályba lépett a vonatkozó uniós rendelet Fotó: MW Csekkfeladáskor kérhetik az iratokat POSTA A Napi.hu híre szerint tegnaptól kezdődően elképzelhető, hogy a postahivatalban csak úgy adhatjuk fel közüzemi csekkjeinket, ha bemutatjuk a személyi igazolványunkat és a lakcímkártyánkat. Az ügyintéző ugyanis a tegnap hatályba lépett, a pénzmosás elleni törvényre hi: vatkozva kötelezővé teheti adataink igazolását. A 2017. évi Lili., a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényt módosító EU 2015/847-es rendelet ugyanis ezt írja elő. Megkeresésünkre a Magyar Posta Zrt. az alábbi tájékoztatást adta: „Kisebb változást hozott csak a június 26-át- ól hatályba lépő európai uniós rendelet a csekkek befizetésénél a postákon. Továbbra sincs semmilyen adatrögzítési kötelezettség azoknál a csekkeknél, amelyek M jelzé- sűek, ezek adó, pénzbírság, illetékek befizetésére használt, általában hatósági csekkek. Változás van viszont az FM jelzésű csekkeknél, ilyenek a közüzemi fehér és sárga csekkek. Ezeknél 300 ezer forint összeghatárig nincs szükség személyazonosításra, de 300 ezer forint felett már igen. (...) Ha a csekk egyik jelzéssel sem rendelkezik, akkor az összeghatártól függetlenül szükséges a személy- azonosság ellenőrzése, személyi igazolványt és lakcímkártyát kell felmutatni. Ezek lehetnek például azok a csekkek, amelyeket régen rózsaszínű csekként ismertek, azaz a belföldi postautalványok. A Magyar Posta a honlapján hirdetményben tette közzé ezt a változást június 21-én, ezt követően pedig a hatályba lépés napján a postákon is a hirdetmények közé.” MW Az összegtől függ, kell-e azonosítás
