Heves Megyei Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-28 / 148. szám

4 PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 2017. JÚNIUS 28., SZERDA HÍREK Háromnapos vigadalom PÁRÁD Harmincadik alka­lommal rendezik megjúlius 7-8-9-én a palócföldi vigas­ságokat. A programok pén­teken délután kezdődnek térségi táncfesztivállal, pa­lóc viseletekből nyíló kiállí­tással, zenés nosztalgiaest­tel. Másnap, szombaton dél­előtt 10 órakor, a Heves Me­gyei Vadásznap ünnepélyes megnyitója után szabad tű­zön készült ételek bemuta­tója és kóstolója zajlik, majd fél 11-től lovas huszárok és hagyományőrzők felvonulása következik. Délben köszön­tik hivatalosan a palócnap résztvevőit, majd késő estig kulturális programok követik egymást. Ladánybene-kon- certtel és tűzijátékkal zárul a nap. Vasárnap szentmise, fotókiállítás táncbemutató, színházi est szerepel a prog­ramban. B. K. Rajzosok randevúja SÍROK Július 4-től 10 napon át ismét együtt alkothatnak a Siroki Alkotótábor résztvevői. Az itteni kurzusok rangját, színvonalát jelzi, hogy néhány éven keresztül a rajztanárok kreditpontokat is gyűjthettek itt a számukra előírt kötelező továbbképzések keretében. Idén huszonegy rajztanár, amatőr képzőművész vesz részt a tíznapos táborozá­son az ország számos pont­járól. A műveikből készült tár­lat július 4-én, délután fél öt­kor nyílik a helyi művelődési házban. A tábor mottója: „Fe­lelősséggel csak az vállalhat­ja a vizuális kultúra közvetíté­sét, akiben van alázat a szép­ség és igazság minden meg­fogalmazása iránt, aki érzi a legfontosabbat, mindenben az arányt, aki rendelkezik empátiával, humanista töl­téssel, akiben él a tehetség, a belső szabadság, akinek van mit átadnia." B. K. A hun legendára, Attilára emlékezve ünnepeltek a faluban Szajlán a mai napig hisznek abban, hogy a közelben ta­lálható Nagyhalom a legen­dás hun vezér, Attila fejede­lem maradványait rejti. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu SZAJLA Az Attila-domb szép hely. A faluban mindenki isme­ri a helyhez fűződő legendát. A mendemonda valóságtartal­mát a mai napig nem tudták hi­telt érdemlően bizonyítani, vi­szont egyre többen gondolják úgy, hogy érdemes lenne tudo­mányos magyarázatot találni a Nagyhalom rejtélyére. Vincze Imréné, a község pol­gármester asszonya a legutób­bi falunap megnyitóján elmond­ta: 14 éve Csaba névnap alkal­mából szervezték meg először a falunapot, ugyanis a helyi le­genda szerint Attila fia, Csaba a Szajlán található Nagy Halom alá temettette apja földi marad­ványait. Úgy fogalmazott, a tele­pülés szeretné fekvéséből adó­dó turisztikai lehetőségeit job­ban kihasználni. Az eseményen részt vett Hor­váth László, a térség fideszes or­szággyűlési képviselője is, aki köszöntőjében utalt arra, Atti­la király szellemi örökségét to­vábbvinni nagy felelősség és komoly feladat. Szajla várha­tó fejlesztései közül kiemelte, hogy összeköttetésbe kerülhet a szomszédos Sírokkal, a Mátra, mint kiemelt turisztikai térség projekt keretében pedig az ál­lítólag Attila hamvait rejtő hal­mot is feltárhatják. Az Ó-Szajla határában lévő Attila-domb ellipszis alaprajzú. Szabályos formája miatt feltéte­lezik, hogy mesterségesen ki­alakított képződmény. A halmot körárok övezte, amelynek nyo­mai ma is láthatók, s amelyet a korabeli népek a szellemek sír­tól való távol tartására építet­tek. A legmagasabb részen egy nagyméretű kőhasáb található, A Mákvirág óvoda gyermekei is felléptek a legutóbbi falunapon Fotó: Gál Gábor ami utalás lehet a sírhelyre. Ez az itt élők emlékezete szerint valaha kőkereszt volt. Nos, az idei falunap bővelke­dett programokban, élmények­ben. Míg az ünneplőknek bog­rácsban készült az ebéd, az Ó-faluban és az Újtelepen lo­vas felvonulásban gyönyörköd­hettek a résztvevők. A délutáni órákban a helyi Mákvirág óvo­da kicsinyei és a helyi tanodá- sok szórakoztatták a közönsé­get, majd az Aranykard Kultu­rális és Hagyományőrző együt­tes adott történelmi műsort. A falunap keretében avat­ták fel a Hársfa utcai tájházat, amelyben a helyiek régi eszkö­zei, viseletek kaptak helyet. A legenda nyomába szegődtünk- A rendelkezésre álló írá­sos anyagok szerint a Nagy­halom Attila sírját rejti, épp ezért hoztunk létre emlékhe­lyet és tettük megközelíthető­vé a dombot. A legenda sze­rint Csaba királyfi a Tarna-pa- tak mentén, a mai Szajla te­rületén talált alkalmas helyet arra, hogy Attilát, a hunok fe­jedelmét eltemettesse. Tény, hogy 1913-ban 1200 arany­koronát ajánlott fel a Magyar Tudományos Társaság a le­genda gyökereinek feltárásá­ra, ám az első világháború ki­törése meghiúsította a ter­veket. Tudjuk, sokan, sokfe­lé vélték már úgy, hogy rálel­tek Attila sírjára. Mi, szajlaiak mégis úgy hisszük, hogy At­tila maradványait a Nagyha­lom rejti. Ennek emlékére ál­lítottunk kopjafát az első falu­napunkon. Ezután pedig em­léktáblát helyeztünk el a le­genda írásos anyagával - tud­tuk meg Vincze Imréné polgár- mestertől, aki hozzátette: aki szeret szép környezetben ki­rándulni, az erdő csendjében egyet sétálni, bátran ajánlha­tó ez a látnivaló is a környék nevezetességei mellett. Újra együtt alkothatnak a jeles hazai művészek BÜKKSZÉK A Dózsa út 31. szám alatti régi parasztház árnyas portája ismét benépesült hazai jeles, kortárs képzőművészek­kel. Idén Bán Miklós, Csetneki József, és Téry Mihály, az Érdi Művésztelep vezetője érkeztek először a helyszínre, s a hét köz­ben csatlakozik hozzájuk Wro- bel Péter, Barcsay Jenő-díjas fes­tő, grafikus, aki korábban a Ma­gyar Képzőművészeti Főiskolán tanított, valamint Baksai József. Mint azt a szervezőktől meg­tudtuk, az alkotók immár tizen­egyedik alkalommal élvezik Vincze István művészetpártoló mecénás vendégszeretetét. Minden évben megragadja őket a falu és a táj varázsa, no meg vendéglátójuk szívélyessé­ge. Szerintük a bükkszéki alko­tótáborok azért különlegesek, mert bár a művészek régi bará­tok, ennek ellenére a mai napig nagyon inspirálóan hatnak egy­másra. Az alkotók ezen a nyáron jú­lius 1-ig dolgoznak, pihennek együtt, s közös munkájuk a fa­luházban rendezendő tárlattal zárul szombaton este hat óra­kor. Terveznek egy videófilmet is levetíteni a közönségnek, amelyet Bán Miklós készített a korábbi táborokról. Mint minden eddigi alka­lommal, a rendezvény a köz­ség faluházában megrendezett kiállítással kezdődött a művé­szek hozott műveiből. A tárla­tot Vincze István, a művészte­lep házigazdája és Zagyva Fe- rencné, a helység polgármes­tere nyitotta meg. B. K. Felüdít a közös alkotás Fotó: Beküldött Legfinomabb bográcsos étkeiket kínálták a látogatóknak a bükkszékiek A szürkemarhapörkölt nyerte a versengést BÜKKSZÉK - Véssék emlékeze­tükbe kedves polgármester kol­légák, hogy itt ma következ­mények nélkül kavarhatnak - e szavakkal nyitotta meg a 13. alkalommal megrendezett pol­gármesterek főzőversenyét a házigazda település elöljárója, Zagyva Ferencné. Ó maga két éve döntött úgy, hogy a továbbiakban társadal­mi megbízatásban látja el a fa­luvezetői teendőket, s főállás­ban, eredetileg tanult szak­májában, óvónőként dolgozik a helyi intézményben. A köz­ség egyik leglátogatottabb ren­dezvényének szervezését ma is szívügyének érzi, hiszen ez a nap az együttműködésről, az egymás iránti tiszteletről és ba­rátságról szól évek óta. Ezt bizonyítja az a tény, is, hogy idén 24 település csapata regisztrált. Köztük sokan a Fel­vidékről és a Vajdaságból érkez­tek. Az előkészületek már kora reggel megkezdődtek, dél körül pedig isteni illatok szálltak a verseny helyszínén. A hivatalos megnyitó a hely­béli óvodások táncos műsorá­val kezdődött, majd Zagyva Ferencné köszöntötte a részt­vevőket és bemutatta a zsű­ri tagjait: Juhász Attila mes­terszakácsot, Csontos Amb­rust, a Heves Megyei Kataszt­A sirokiak Sárkány Sóhaja is hamar elfogyott Fotó: Barta Katalin rófavédelmi Igazgatóság veze­tőjét, Nagy Tibort, a pétervá- sárai járási hivatal vezetőjét, Forgó Jánost, a Városgondo­zás Eger Kft. ügyvezetőjét és dr. Gémesi Györgyöt, Gödöllő polgármesterét. Ezt követően a megyénk­ből, Budapestről, Felvidék­ről és a Vajdaságból érke­zett polgármesterek ismer­tették, hogy milyen ételekkel neveztek a megmérettetésre. Ebben az évben a legnépsze­rűbb fogásoknak a csülök- és körömpörkölt-variációk, a töl­tött- és székelykáposzta, vala­mint a különféle gulyások bi­zonyultak. B. K. Balatoni győzelem A tavalyi győztes, a Csongrád megyei Árpádhalom ebben az évben vadnyúl- és birkapörkölt­tel, a házigazda Bükkszék pe­dig ördöglángossal és peny- nyesztett salátával rukkolt elő. A tizenharmadik főzőversenyt Balaton község csapata nyer­te szürkemarhapörköltjükkel. A második Bodony lett, ők töl­tött káposztát főztek, a bronzér­met pedig Párád kapta kapros székelykáposztájukért. A kö­zönségdíjas Gömörliget lett, ők óriás nyárson forgattak te­kert húst.

Next

/
Oldalképek
Tartalom