Heves Megyei Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-20 / 141. szám

2017. JUNIUS 20., KEDD 4 INTERJÚ Komplex fejlesztésekre van szükség, nem elég egy területre fókuszálni Pócsik Attila attila.pocsik@mediaworks.hu- Államtitkár úr! A Hírlap is be­számolt több készülő, illetve megvalósult hatvani beruhá­zásról. Ezek alapján kijelent­hető, hogy itt nem jelent gondot a munkanélküliség? Még 2008-2009-ben készítettünk egy felmérést, s akkor a tennivalók élén a munkahelyteremtés sze­repelt. Mára ez megváltozott. Hatvanban a munkanélküli­ségi ráta rendkívül alacsony, s ez már a térségre is egy­re inkább igaz. Érezhető pél­dául, hogy a környékbeli tele­püléseken nő a lakosságszám, új házak épülnek, több gyer­mek jár az intézményekbe, éppen ezért ma óvodabővíté­sekben kell gondolkodnunk. Hevesen, a megye egyik leg­hátrányosabb térségében is jellemző lett a mobilitás, ma­gasabb fizetésért már bát­ran mernek váltani az embe­rek, nem köti őket úgy a mun­kahely. Persze ezzel együtt igaz, hogy jó szakemberekből hiány van. Magasabb fizetésért már bátran mernek váltani az emberek.- Ön szerint minek köszönhető ez a pozitív változás?- Többek között a folyama­tos fejlesztéseknek, elég csak a hatvani logisztikai központra gondolni. Ennek eredetileg úgy indultunk neki, hogy a Területi és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) az önkormányzat épít egy logisz­tikai központot, amelyet aztán bérbe akartunk adni. Megke­restük a Bosch-t, amely akkor még Csehországban, illetve Lengyelországban tervezett hasonló bázist kiépíteni. El­kezdődtek az egyeztetések, s menet közben a kormány úgy döntött, hogy „beszáll” a pro­jektbe, létrehoz egy szolgáltató kft.-t, és megépíti e logisztikai központot. Ez egy 20 milliárd forintos beruházás, s ha már számok: naponta 800 kamion fordul majd meg itt, s 12 orszá­got látnak el Hatvanból. Ez jó a cégnek, hiszen nem kell beru­háznia, s persze jó a városnak is: a Bosch ugyanis egy hosszú távú, 16 évre szóló kötelezett­ségvállalást írt alá. A munka­társaimmal sokat dolgoztunk ezért a beruházásért. Emellett meg kell említeni, hogy nem messze innen, Gyöngyöshalá­szon megépült az Apollo Tyres A 21-es út kétszer két sávon újul meg. A munkálatokkal ez év őszé­re végez a kivitelező Fotó: Albert Péter Fotó: Albert Péter azaz hogy ne utaztassuk több száz kilométert a hulla­dékot, s hogy legyenek több­letszolgáltatások: a jövőben minden háztartásból vigyék el a zöldhulladékot, s időről időre a lomot is. Valamennyi álta­lános iskolában energetikai fejlesz­tést hajtunk végre.- Hogyan látja, térségi szin­ten mi lehet a legfontosabb te­endő?- Minden terület akkor fej­lődik a legoptimálisabban, ha minden elemet egyformán fejlesztünk benne. Hiába jön­nek létre új munkahelyek, ha nincsenek magas színvo­nalú intézmények, iskolák, óvodák. Hiába szeretnék fi­atal családokat vonzani egy településre, ha nem teremtem meg az oktatási, kulturális és sportolási lehetőségeket. Ezért fontos például a hevesi tanuszoda megépítése vagy a Tisza-tavi kerékpárút kialakí­tása. Célul tűztem ki, hogy a választókörzet összes telepü­lésén valamennyi általános iskolában energetikai fejlesz­tést hajtsunk végre. Nyilván mindenhol más a fontossági sorrend: Erdőtelken a kastély felújítását szorgalmazzák, Kiskörén kikötő fejlesztését, Hatvanban a kórházberuhá­zás befejezését. Ezekre mind megoldást kell találnunk, s találunk is. Szabó Zsolt a munkában hisz, s úgy látja, mindig lesz olyan intézmény vagy út, ami fejlesztésre érdemes gumigyára, amely 8-900 em­bernek ad munkát. Ezért mon­dom, hogy ma már nem a mun­kahelyteremtés az első számú prioritás, hanem az, hogy a dolgozókat mivel lehet idecsá­bítani, milyen környezetet tu­dunk kínálni nekik.- Ezek szerint hátra lehet dől­ni?- Olyan opció nincs, dol­gozni mindig kell, mert min­dig lesz olyan intézmény vagy út, ami fejlesztésre érdemes. Fontos feladatnak tartom pél­dául a kiskörei híd felújítását. Ez azért is lényeges, hiszen a Tiszán Poroszlónál található híd, illetve Szolnokon, de a kiskörei az egyetlen az ország­ban, amelyen a közúti és a vas­úti forgalom is oda-vissza köz­lekedik. Ugyancsak fontos cél a Ludas-Nagyfüged-Heves- Kisköre útszakasz felújítása, de 35 kilométernyi négy-öt számjegyű utat is szeretnénk rendbe tenni.- Ha már útfelújítás! Több res­tanciát is sikerült törleszteni az utóbbi időben. Melyiket tart­ja ezek közül a legfontosabb­nak?- Nehéz, s nem is szeret­nék rangsorolni. Ha valaki­nek a háza előtti utcában van kátyú, azt tartja a legégetőbb­nek, de nyilván azt kell nézni, hogy összességében melyik a legsürgetőbb gond. Fontos a Selyp-Gyöngyöspata útsza­kasz rendbetétele, de ott a 3-as számú főút rekonstrukciója, vagy éppen a 21-esé, amelynek teljes Heves megyei szakasza 2x2 sávon újul meg ez év őszé­re. Büszke vagyok a 31-esre, aminek a forrásáért többször is meg kellett küzdeni, de vé­gül egészen Dormándig meg­újult a szakasz. Persze van még munka, például a hatva­ni elkerülő út kérdése vagy az Ecséd Rózsaszentmáron kö­zötti szakasz... A munkában, az építésben hiszek, soha nem gondolom azt, hogy nincs már több feladat.- Feladatból akadt bőven, pél­dául a hulladékgazdálkodás át­szervezése...- Az új rendszer kialakí­tásánál szempont volt, hogy gazdaságilag stabil legyen, az ország minden pontján egységes színvonalat garan­táljon, rendelkezésre álljon az eszközpark, s persze mi­nél kevesebb hulladék kerül­jön a lerakókra. Nyilván ez nem egyszerű, hiszen koráb­ban 175 közszolgáltató mű­ködött az országban, s nem egységes érdekek szerint. A cél - amelyet 2018 végé­re sikerül elérnünk -, hogy létrejöjjön 22 közszolgálta­tó, amelyek az ország terüle­tén egységesen működnek, s együtt dolgoznak a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koor­dináló és Vagyonkezelő Zrt.- vel. Emögött persze ott van egyebek mellett, hogy át kell gondolni a hulladékutakat, Ha idegenforgalomról van szó, rendszerben kell gondolkodni, összekötve a látványosságokat Szabó Zsolt úgy látja, a turiz­musfejlesztés kulcsa a há­lózatokban rejlik. - Kerék­párutas példával élve, ha a Kerepesig kiépült főváro­si részt össze lehetne kötni a Zagyva menti szakasszal, ak­kor egészen a Mátráig teker­hetnénk. Most éppen Tarna- mérától, a Tárná hídjától Kis­köréig alakítjuk ki az utat, azaz cél lehet a Tisza-tó, de egy másik szárny vezethetne Sírokon, Kálón, Erdőtelken át, tehát valódi hálózatban - fo­galmaz a Nemzeti Fejleszté­si Minisztérium államtitkára.- Nem vitás, hogy a turisták számára így sokkal vonzóbbá válik a térség, mint ha csak egy-egy település kínálna egy-egy attrakciót, látnivalót. Komplex rendszerben kell gondolkodni, össze kell kötni az élményeket. Nagykökényes például egy igazi gyöngyszem, ám a kastélya ma leromlott állapotban van. Most TOP-os forrásból felújítjuk, s így egy­fajta „művészetek kertje” vál­hat belőle, ami vonzza a tu­ristákat, akik sok-sok hason­ló ékszerdobozra rácsodálkoz­hatnak még a megyében. Feladat mindig van bőven, csak a prioritá HATVAN E$ KORNYÉKÉ Szabó Zsolt fejlesztés- és klíma­politikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért fele­lős államtitkárral, Hatvan és térsége országgyűlési kép­viselőjével beszélgetett a Hírlap a közelmúlt eredmé­nyeiről, a megoldandó fel­adatokról és a célokról. va ltoznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom