Heves Megyei Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-14 / 136. szám
12 HORGÁSZAT, VADÁSZAT 2017. JÚNIUS 14., SZERDA HÍREK A hó végén lesznek a vizsgák EGER Június 29-én 15 órakor tartanak legközelebb horgászvizsgát a Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetsége irodájában (Mátyás király út 11.) a megyeszékhelyen. A vizsgázóknak legkésőbb a kezdés időpontja előtt 15 perccel a vizsgahelyen meg kell jelenniük. A vizsgára minden, a jelentkezés napján 10. életévét betöltött cselekvőképes személyjelentkezhet. S. S. A halfogás díjai 2017-től HEVES MEGYE Az idei évtől már nem kell megvenni a pe- cásoknak a Mohosz-bélye- get, nem kell fizetni a szövetségi tagdíjat, azokat az Országos Horgász Szövetség eltörölte. Helyettük egységes szövetségi hozzájárulást vezettek be. Minden egyesületnek minimumtagdíjat kellett bevezetnie. A felnőtt horgász állami horgászjegye, a szövetségi hozzájárulás, s az egyesületi minimumtagdíj két-kétezer, a fogási napló kétszáz forint, az összes díj 6200 forint. S. S. Horgásztó Recsk határában RECSK Megyénk horgásztavai között megkülönböztetett figyelmet érdemel az 54 hektáros Búzásvölgyi-tó. Hosszúkás, kerülete 8,5 kilométer, megközelíteni a falu irányából lehet. A horgásztó körül 200 horgászállás található. A halfaunát kecsege, menyhal és márna színesíti, bár a kecsegére és a márnára tilalom van, az esetlegesen kifogott példányokat kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe. Törpeharcsa nem található ott. A tónál szinte minden horgászmódszer sikeresen alkalmazható, még a téli lékhorgászat is. S. S. Aki egyszer vadásznak állt, nem lesz hűtlen soha Erdész nem lett, de otthonos az erdőben Farkas László Márton szülőfaluja polgármestereként közel negyedszázadon át vett részt a közéletben, s 24 esztendőn át a megye vadászati közéletében a vadászszövetség megyei elnökeként tevékenykedett. Már mindkét feladatköréből „nyugdíjba” ment ugyan, de a vadászattal egyáltalán nem szakított. Sike Sándor sikesandor@gmail.com HEVES MEGYE Azzal a kérdéssel „rohantuk le” Aldebrő egykori polgármesterét, a Heves Megyei Vadászok, Vadgazdálkodók és Természetvédők Szövetségének volt elnökét, Farkas László Mártont, hogy miként telnek nyugdíjas napjai. Arról külön is faggattuk, hogy vadászik-e mostanság. Válasza szerint mi sem természetesebb annál egy olyan embernek, akinek 18 esztendős korában már megvolt a fegyverhasználati vizsgája.- Ezzel a gyönyörű hivatással már ifjúkoromban, első szakmám elsajátítása közben megismerkedtem az akkor még szakközépiskolaként is működő Dobó István Gimnáziumban. Úgy tudom, hogy 1964-ben indult párhuzamosan az esztergályos és az erdészeti képzés a Dobóban. Én az utóbbira jártam 1965-től, és 1969-ben végeztem - idézte fel az erdő-, illetve vadgazdálkodással való kapcsolatának kezdeteit a volt megyei vadászszövetségi elnök. Megtudtuk: olyan nagy tekintélyű erdőmérnököktől tanulhatta a szakmát, mint Wágner Lajos, aki a Wágner- féle szálaló vágás atyja, vagy Kautzky és Nádudvari tanár urak, illetve osztályfőnökük, Csermák János.- Kezdettől fogva érdekelt a vadászat, kicsit sajnálom is, hogy nem lettem erdész. Persze, a tanári pálya is szép, amerre irányt váltottam. RáFarkas László Márton huszonnégy esztendő át vezetett egy falut és egy szövetséget Fotó: MW A vadászat örök szerelem Farkas László Márton szerint a rendszerváltáskor kissé „szétzilálódott” megyei vadászati szervezet és vadászélet mára kigyógyította magát a gyermekbetegségeiből, és ismét összetartó csapat lett. 1997- től köztestületként működő kamarájuk van. Ebbe előbb csak a sportvadászoknak kellett kötelezően belépniük, ma már a hivatásosokat is köti ez a kötelezettség. Ami a vadászathoz való viszonyát illeti „nyugdíjazása” óta: e szenvedélytől vagy nevezzük bárhogy - nem lehet eltántorítani az olyan embert, aki egyszer már beleszeretett. A volt elnök vadászik továbbra is apró-és nagyvadra egyaránt. Gyakran megfordul Tarnazsadány térségében, de eljár a Bükkbe, Szarvaskőbe, Eger környékére is. Külföldi vadászatokra nem pályázott, de Erdélyben például kétszer is megfordult. Vaddisznókra ment, de medvét is látott. Kilőni viszont macit nem szeretett volna. adásul a biológia-mezőgazdasági szakon mindazokat az ismereteket, amelyeket az erdészeti szakközépiskolában elsajátítottam, jól tudtam hasznosítani a tanulmányaim során - tette hozzá a volt tanárember, aki a főiskola után előbb szakmunkásképzőben nevelőként, majd falujában, Aldeb- rőn tanárként dolgozott pályakezdőként, s onnan később tanulmányi felügyelőnek nevezték ki a járási hivatalba. Arra a kérdésünkre, hogy mikor és miként lett belőle vadász, Farkas László Márton elmondta: még főiskolásként adta be a kérelmét, hogy felvegyék vadásztársaságba. A tagság volt a feltétele ugyanis annak, hogy valaki vadász lehessen. Akkoriban erre a kérelem beadását követően hét-nyolc évet is várni kellett, olyan volt a szisztéma. Végül 1979 márciusában lehetett tagja a kompolti Széchenyi Zsigmond Vadásztársaságnak, így most 38 esztendeje, hogy vadásznak mondhatja magát. Közel négy évtized nagy idő, meg is kérdeztük ezért, hogy mit tart legnagyobb vadász- éjményének. Válasza szerint soha nem feledi a nagy terítékű vadászatokat, illetve az élő nyúl befogását. Ez utóbbi egyfajta „hajtóvadászat”, méter magas kifeszített hálókkal, 20x20-as, halászhálósze- rűen elkészített műanyag rácsokkal, csaknem száz közreműködő ember részvételével.- Felejthetetlen élmény volt a négy-öt napos befogás, nagy hasznot is termelt, hiszen exporttermékről van szó, s az állomány bősége 400-500 nyúl befogását is lehetővé tette akkoriban. Sajnos, ma már jelentősen meggyérült a mezeinyúl-populáció, mifelénk ezért sem foglalkoznak már a befogásukkal. Vannak persze régiók, ahol még ma is tisztességes befogás kínálkozik egy-egy alkalommal - fejtette ki az egykori megyei vadászszövetségi elnök. Sza lókon gyakorolnak a pecasuli növendékei EGERSZALÓK Harmadik éve szervezi meg a legkisebbeknek a pecasulit az Agria Szabadidős Egyesület. Az idén túl vannak már az elméleti felkészülésen a gyerekek, s nagyon várják a nyári iskolai szünidőt, hogy belekezdhessenek a sokkal izgalmasabb felkészülési szakaszba, a gyakorlati képzésbe. Szuromi Csaba, az egyesület elnöke a Hírlap érdeklődésére elmondta: változó létszámmal, 15 és 25 közötti számú fiatallal szokták elindítani a pecasulit. A gyakorlati felkészítést rajta kívül a vezetőség tagja, Rapi Sándor alelnök, képzési-oktatási felelős vezeti. A horgászpalánták nagyon élvezik a kurzust, különösen a félidőben megrendezett horgászversenyt. Ilyenkor az ifjú leendő pecások nemcsak a tudásukat mérik össze, de az egyesület egy finom ebéddel is megvendégeli őket. Az egyesület vezetése egyébként a napokban folyamatosan adja ki az állami horgászjegyeket, ami rendszeres és nagy feladat, hiszen igen magas taglétszámmal dolgoznak. A tavalyi záráskor pontosan 2700 egyesületi tagot számoltak. Szuromi Csabának a fenti feladatokon túl pluszfeladata is adódott, hiszen beválasztották a Heves Megyei Horgászegyesületek Szövetségének elnökségébe, illetve a négy megyénkben küldött egyike az országos küldöttgyűlésen, ami május 26-án ülésezett és ősszel ül majd ismét össze. S. S. Szuromi Csaba egyesületi elnök Fotó: S. S. A kedvünkért süllőt fogott: Bozó Zoltánt a Poroszlói-medence vizén értük horgászaton hétfőn Gyerekként 20 kilogrammos amurt akasztott TISZA-TÓ A harmincéves Bozó Zoltánt a Poroszlói-medence vizén értük horgászaton hétfőn este. A „fociból ismert” társával, Szabó úrral pecázott a tavon a „civilben” egyébként FIFA-játékvezető-asszisztens. Azt mondja, kicsivel több ideje jut horgászatra most, hogy vitába keveredett a megyei szövetséggel, így meccsen pillanatnyilag nem láthatjuk. Rendesen tréningezik, felkészül, de a hétvége felszabadul, s azt az időt gyakorta használja ki horgászatra. Valamikor 19 évvel ezelőtt - gyerekfejjel - úgy lett horgász, hogy a sógora kivitte az egerszalóki tóhoz, s rögtön egy 20,5 kilogrammos amurt sikerült megakasztania. Onnantól kezdve eldöntött kérdés volt, hogy nagy pecás lesz. Egyidőben a szalóki víztározó volt a törzshelye. A Hajdúhegyről, ahol lakik, 7-8 percnyire esett mindössze. De már akkor is létezett a vad víz csábítása, na és természetesen a Tisza-tavon megbúvó ragadozó halaké.- Most csónakból süllőzünk éppen, úgy tíz perce fejeztük be a csalihalfogást - mondja a telefonba a fiatal horgász. Jó két órával a beszélgetésünket követően arról érteA múlt év egyik nagy zsákmánya a Tiszáról Fotó: beküldött sít SMS-ben, hogy fogott is egy legalább kétkilós példányt ebből a ragadozó halfajtából. Elárulja továbbá azt is, hogy meglehetősen sokféle horgászstílus létezik. Míg a bojli- horgász egyszerűen csak kiül a partra, kapásra várva nyugodtan eltölti az időt akár családja körében is, őt hajtja a vére a kaland, a változatosság után. Ezért is horgászik nagy előszeretettel ragadozó halakra - arra persze, aminek szezonja van - a Tiszán, nem valamilyen békés pontyra, keszegre egy akváriumszerű telepített tóban, legyen az bármilyen nagy is. S. S. Tanácsok A Tisza-tóra ragadozó hal horgászatakor különösen érvényes, hogy nagyon kell ismerni a vizet Bozó Zoltán szerint. Az élő csalis módszerre esküszik. Noha 11 éves kora óta horgászik, a pergetés nála még gyerekcipős szintnél tart. A ragadozók esetében olyan, hogy tutira fogjunk, nincs. Ezért is lehet olyan izgalmas a horgászata. Tavaly az élő Tiszán sikerült fogni egy 6 kilós csukát, két hete pedig a süllő ment nagyon a tavon - tudjuk meg tőle.
