Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-05 / 103. szám

2017. MÁJUS 5., PENTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 Fontos tanú vallomása alapján merült fel kétely A vádlott ejtette-e le, vagy más Mátét? Egyelőre nem tudni, mi történt, a vallomások ugyanis ellentmondanak egymásnak Fotó: Huszár Márk Minden bírósági tudósító álma beszámolni arról, hogy a tárgyaláson nem várt for­dulat következett be. A ta­valy nyáron koponyasérülés következtében elhunyt recs­ki csecsemő ügyében folyó büntetőperben, ha nem is fordulat, de valami történt csütörtökön. Sike Sándor sikesandor@gmail.com EGER, RECSK A halált okozó testi sértés és más bűncse­lekmények miatt az Egri Tör­vényszéken folyó büntetőper­ben a tanúként kihallgatott háziorvos vallomása olyan vá­ratlan elemeket is tartalma­zott, ami más megvilágítás­ba helyezheti a történteket, mint amit a Heves Megyei Fő­ügyészség vádirata rögzít. Je­lesül, hogy a vádlott apa a cse­csemő nem szűnő sírásától el­vesztette a türelmét, indulatos állapotában a kisfiát nagy erő­vel megrázta, s a gyermek feje a szoba egyik berendezési tár­gyához ütődött, ami a féléves baba halálához vezetett. Dr. S. A. recski háziorvost a bíróság előbb arról kérdez­te, hogy kezelte-e korábban a kis Mátét, illetve milyen kö­rülmények között került kap­csolatba vele. A doktor emlé­kei szerint a gyermek szüle­tésének idején éppen helyet­tesítette a másik körzet orvo­sát. A védőnővel és a család- segítő szolgálat egyik mun­katársával meglátogatták az akkor a nagyapánál lakó párt és az újszülöttet. A nagyszü­lőket jól ismerő orvos szerint ők mindig rendezett körülmé­nyek között éltek, s a látogatá­sukkor is minden feltétel adott volt, ami az egészséges csecse­mő gondozásához kellett. A Mátraderecskén történt testi sértésről is tudtak A háziorvos elmondta: no­ha a másik körzetbe voltak bejelentkezve, a nagyobbik gyerek pedig Mátraderecs­kén született, sok információ­val bírt róluk. Értesült például arról is, hogy durva testi sér­tés érte a nagyobbik gyerme­ket, aminek következtében a vízfejűség megelőzésére spe­ciális eljárást kellett nála al­kalmazni. A tanácsvezető bí­ró azon kérdésére, hogy volt-e szó arról, hogy fokozottan kell figyelni a családra, a tanú úgy nyilatkozott: a mátraderecs- kei védőnő tájékoztatott min­den illetékest, akit kellett a ko­rábban történtekről. A bíróság és a vádhatóság is azt firtatta a tanú vallomása kapcsán: miként lehetséges, hogy a haláleset napján a dél­utáni órákban tett rendőrségi kihallgatásakor nem említette az anyuka által előadott válto­zatot. A háziorvos válaszában kitért arra, ügyelt, majd a cse­csemő halála körüli folyama­tos meghallgatás részese volt, később munkába állt és meg­lehetősen fáradt volt már, ami­kor őt a rendőrség kihallgatta. Ez történt azon a tragikus hajnalon Ami pedig azt a napot ille­ti, amikor Máté meghalt, az orvos felidézte: hajnali 4 óra körül csöngettek. - Az anyu­ka jött, és azt mondta: menjek azonnal mert a kisbaba nem vesz levegőt - idézte föl. A ta­nú szerint 14 percen keresz­tül próbálták újraéleszteni, si­kertelenül. Bírói kérdésre el­mondta azt is, hogy fel volt öl­töztetve a kicsi. A testét ké­sőbb átvizsgálták. Számos informális meghallga­tás is történt jegyzőkönyv nél­kül, valamikor elmondta ezt a verziót is, de nem került jegy­zőkönyvbe. De mint kiemelte, határozottan előtte van a kép, amikor az apa távollétében az anyuka szólt az elejtésről. A vé­dőügyvéd ennél a vallomás­résznél észrevételezte is az ak­kori meghallgatások szakma- iatlanságát. Például, hogy a szülőket egymás jelenlétében hallgatták meg először.- Meleg teste volt, előtte pár perccel állhatott le a szí­ve. Itt-ott volt minimális elszí­neződés. A fején nem volt sé­rülés. Volt egy-két erősebb nyom, a vese magasságában, a hátoldalon, a karon, illetve a bordaívek valamelyikén - fo­galmazott a háziorvos, aki kö­zölte: szólt is emiatt az ápoló­nőnek, hogy azonnal értesítse a rendőrséget. A tanú szerint az anya be­szélt a gyermek elejtéséről A vallomás ezen része után következtek azok az emlékek, amelyek akár más megvilágí­tást is adhatnak a történtek­nek. A doktor határozottan úgy emlékezett közel egy év táv­latából is - s ezt bírói, ügyé­szi és védőügyvédi kérdésre is többször megismételte -, hogy előbb azt a történetet adták elő mind az anyuka, mind az apa, hogy a kutya felborította a ba­bakocsit, később azonban az anyuka mondott valami mást is. Azt történetesen: lehet ak­kor sérült meg a kicsi, amikor ő elejtette, s Máté feje a tűzhelyet alátámasztó téglába ütődött. Variációk eljárási hibákra Ingyenvizsga Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu V ajon mi az oka annak, hogy a közoktatásban tanuló gyermekek hiába tanulnak hosszú éveken keresztül ide­gen nyelveket, a sikeres nyelvvizsgáig még mindig ke­vesen jutnak el? Egy jó színvonalú gimnáziumban, középisko­lában már az érettségiző diákok zsebében ott lapul a továbbta­nuláshoz fontos papír, ám a szakiskolákban nagyítóval kell ke­resgélni azokat, akik eljutnak idáig. Tudjuk, ezekbe az intézményekbe jobbára hátrányos hely­zetű fiatalok járnak, akik nem engedhetik meg maguknak a különórákat, s ha mégis szorgalmasan tanulnak önszántuk­ból valamilyen idegen nyelvet, a több tízezer forintos vizsgadíj Ha valami motiváló lehet, akkor ez a lehetőség az. segíteni az elmúlt években - például a diplomamentő progra­mokkal - ám ezzel csupán részsikereket értek el. Éppen ezért jó hír, hogy 2018-tól végre ingyenes lesz az első sikeres vizsga a 35 éven aluliaknak. Úgy gondolom, ha valami motiváló lehet a diákságnak, s a szülőknek, akkor ez a lehetőség mindenkép­pen az. A hátrányok leküzdésében is komoly segítségnek tű­nik az új rendelkezés. Most már csak arra kellene választ kapnunk, miként fordul­hat elő, hogy sok iskolában még mindig meglehetősen gyatra az idegennyelvi képzés. Az igazi siker az lenne, ha drága külön­órák nélkül is gond nélkül abszolválnák a vizsgát gyerekeink. kedvüket szegheti. Az sem ti­tok, hogy számos egyetemis­ta, főiskolás még ma is a fenti okok miatt nem veheti át dip­lomáját. Próbálkoztak a reményte­len helyzeten sokféle módon EKF 2023: a fény s a film a fókuszban EGER Május 9-én hivatalosan is bejelentik, hogy Eger in­dul az Európa Kulturális Fő­városa (EKF) 2023 pályázaton - közölte Habis László polgár- mester és Mártonná Adler Il­dikó alpolgármester. A városvezető elmondta, Eger mindig is európai érté­keket valló és képviselő város volt, nagy hagyománya van az Európa-napnak, és úgy gon­dolták, az esemény kiváló le­hetőség arra, hogy a pályá­zat mérföldköve legyen. Hoz­zátette: már több munkacso­port is alakult, amelyek el­kezdték összeállítani és fel­tölteni a tender dokumentá­cióját, Koltai Lajos művészeti vezető irányításával. Az eddig elkészült munkákat ismerheti majd meg a nagyközönség má­jus 9-én, amikor bemutatják a pályázat arculatát, és a hiva­talos szignál is ekkor lesz elő­ször hallható. A pályázat kö­zéppontjában a fény és a film áll majd, mivel ezek minden művészeti ághoz köthetők. Mártonná Adler Ildikó az Európa-nap programjait is­mertette, reggeltől estig vár­ják majd az érdeklődőket. Dél­előtt tíztől délután négyig ját­szóházzal, különböző fellépé­sekkel szórakoztatják az eg­Az Európa-nap lesz az egri pályázat egyik fontos mérföldköve. rieket a Dobó téren, négy óra­kor pedig hivatalosan is be­jelentik az EKF 2023-on való indulást. Kiemelte: a tender nemcsak Eger, hanem a kör­nyék számára is kiemelt jelen­tőséggel bír, számos település ajánlotta már fel segítségét, de várják a lakosság javasla­tait és észrevételeit is. A pályázat alakulása nyo­mon követhető a www. eger2023.hu weboldalon, illet­ve a facebook.com/2023eger közösségi oldalon. Süli K. Harminckilenc mátrai bor érdemelt ki aranyérmet Igazolt minőség a poharakban Fejlesztenék Heves megye tanyavilágát DETK Száztizenöt bormintából hetvenkettő fehér, huszonöt vörös és tizennyolc rozé került az ítészek elé Detken, a XXII. Mátrai Borvidéki Borverse­nyen. A település első alka­lommal adott otthont a must­rának, ahol három bíráló- bizottság kóstolta a nedűket. Dr. Nyilas János, a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke a megnyitón elmondta: az idén a beérkezett borminták meny- nyisége, valamivel több volt, mint az előző években.- A Mátrai borvidék tizen­egy hegyközségéből, kilenc képviseltette magát borver­senyünkön, a borminták hat­vanhárom százaléka 2016-os évjárat, ami bizonyítja, a ta­valyi év minőségi termését. A negyedik bírálóbizottság elé az ítészek által legszebb­nek tartott minták kerülnek, ezek közül választjuk ki az idei mátrai csúcsborokat - emelte ki dr. Nyilas János. A bírálók szerint kiváló bo­rokat kóstolhattak. A verse­nyen végül egy nagy arany-, 39 arany-, 65 ezüst- és 10 bronzérmes nedű született. A díjakat és azzal járó okle­veleket május 13-án Gyöngyö­sön, a Mátrai Bornapokon ad­ják át, ekkor hirdetik ki a bor­verseny eredményét. H. É. Galéria: Heol.hu Fotó: Cz. T. Bárdos Benjámin és Katona György HEVES MEGYE Az idén 1,225 milliárd forint fordítható az immáron hetedik alkalom­mal kiírt és nemzeti forrás­ból működtetett Tanyafejlesz­tési program finanszírozására - jelentette be a Földművelés- ügyi Minisztérium környezet­ügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős he­lyettes államtitkára. Szakáli István Loránd elmondta: a ke­retösszegből 500 millió forint fordítható az egyéni, 425 mil­lió forint a közösségi pályáza­tok támogatására, 300 millió forint pedig a zártkerti revi- talizációs program megvaló­sítására. A cél a tanyán élők élet- színvonalának javítása, a ta­nyai gazdálkodás megújítása a gazdálkodási feltételek meg­erősítésével. Ebben az évben először a hagyományos alföldi tanyavilágon túl, a Dunántúl­ra, a Bakonyba, Szentgálra és környékére, valamint Heves megyei járásokra is kiterjed a program. Ez kétféle konst­rukciót foglal magába: az ön- kormányzati típusú, helyi kö­zösségek részére, valamit az egyéni típusú, tanyai lakosok számára kiírt pályázatokat. A pályázati kiírások várható­an május második felében je­lennek meg. SZ. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom