Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-31 / 125. szám

4 PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 2017. MÁJUS 31., SZERDA Jámbor Vilmosra emlékezve ünnepelnek a diákok Nyártól látogatható a recski arborétum A Jámbor Vilmos-héten valamennyi recski diák az iskola névadójára emlékezik, játékkal, tanulással Fotó: beküldött HÍREK Jön a szupergyors internet Lakossági fó­rumot rendeztek a napok­ban a városi művelődési ház­ban, ahol bejelentették, hogy a Magyar Telekom 578 millió forintos elnyert pályázati for­rásból nagyszabású hálózat- fejlesztésbe kezd a Pétervá- sárai járásban. Az érdeklődők megtudhatták, hogy 2018 vé­géig tizenhét településen vá­lik gyorsabbá, korszerűbbé a szolgáltatás. Az új hálózaton szupergyors internetre, széle­sebb tv-csatorna-választékra, interaktív tévézésre lesz lehe­tőség. B. K. A Vajdaságból is jöttek vendégek Kiváló hangulat­ban zajlott a második alka- lomal megrendezett Vajda­sági Találkozó a településen. Több mint száz vendég ér­kezett, köztük a Horgosi Asz- szonykórus, a Babarózsa le­ánykórus, a Vajdasági Gu­banc Táncegyüttes. A színvo­nalas produkciókat követő­en a vajdasági ízeket is me- góstolhatták az érdeklődők a termálfürdő előtti parkban, ahol végül a Sarkantyú ze­nekar hangulatos előadásán szórakozhattak a helybliek és a fürdőző vendégek. B. K. Jót pecáztak a fiatalok ?■ Különleges gyerek­napi meglepetést'szervez­tek a Búzásvölgyi víztározón. A rendhagyó horgászverseny­re 10-14 éves gyermekek ne­vezhettek jelképes áron, s a résztvevők közt értékes aján­dékokat sorsoltak ki a szer­vezők. Akinek nem akadt hal a horgára, az sem bánkódott, mert az állami horgászenge­déllyel nem rendelkező első haminc nevező gyermeknek állami engedélyt biztosítot­tak a szervezők. B. K. A híres főhercegi kertész, Jámbor Vilmos hagyaté­kát nem feledik a recskiek. Az általa alapított arboré­tumhoz vezető út elkészült, a sétaösvények újra járhatók. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu RECSK Május 29-től egy héten keresztül tart a Jámbor Vilmos- hét a recski általános iskolá­ban. Az intézmény névadójá­hoz fűződik az egykor nemzet­közi hírű arborétum létrehozá­sa. Kevesen tudják, hogy a köz­ségtől 2,5 kilométerre fekvő te­rületet több mint harminc éve nyilvánították védetté, kerttör­téneti jelentősége miatt. A he­lyi önkormányzat két éve szak­emberekkel és nemes támoga­tókkal együtt kezdett hozzá a terület rehabilitációjához, épí­tettek egy jól járható bekötő­utat, új sétaösvényeket alakí­tottak ki. Nagy Sándortól, a te­lepülés polgármesterétől meg­tudtuk, hogy sajnos a zord idő­járás nem segítette a munkát. A Mátrában taroló viharok sok kárt okoztak a területen is, így az erdészet szakembereinek is feladták a leckét, ám idén nyár­tól az ígéretek szerint már lá­togatható lesz a különleges ter­mészeti kincs. Az elmúlt időszakban az önkormányzat, az erdészek és a helyi civilek is sokat tet­tek azért, hogy az arborétum mielőbb megnyíljon a termé­A községtől délre csaknem 2,5 kilométerre fekszik a Jám­bor Vilmos Arborétum, me­lyet Györke, Jámbor tanya vagy Bojtoskert néven is említenek. Az eredeti vegetációt az ala­csonyabb fekvésű területeken cseres-tölgyes alkotja, mely fo­kozatosan gyertyános-tölgyes­be megy át, a magasabb te­rületeken pedig bükk a domi­náns. Az arborétum létreho­zása Jámbor Vilmos főherce- gí kertész nevéhez fűződik. Vi­rágzó, exotákban gazdag cse­szetbarátok előtt. Tavaly ar­ról is beszámoltunk, hogy dr. Kopátsy Sándor közgazdász, - aki szívügyének érzi Recsk felvirágoztatását - 10 millió forintot ajánlott fel a különle­ges kert rehabilitációjára. Mivel olvasóink közül so­kan kísérik figyelemmel a hely sorsának alakulását, így megtudakoltuk, mostanában mi hír a környékről. Érsek metekertet, európai hírű gyü­mölcsöst, nemes magokat ter­mő kertészetet, tízezres rózsa­kertet és faiskolát hozott létre. A telepítés előtt talajtani vizs­gálatokat végeztetett. Ennek ismeretében hozatott elsősor­ban örökzöld, európai, kauká­zusi, észak-amerikai és ázsiai fa- és cserjefajokat. 1901-ben Jámbor Vilmos meghalt, fais­koláit fia örökölte, majd elár­verezték. A virágzó kertészet a történelem viharaiban szinte teljesen elpusztult. Vencelné, a Jámbor Vilmos Ál­talános Iskola igazgatója el­mondta, az intézményben má­jus 29-től egy héten át rende­zik meg a Jámbor Vilmos te­matikus hetet, az egykori fő­hercegi kertészre emlékezve, annak hagyatékát ápolva. A tervezett programok sze­rint minden osztály felkere­si Jámbor Vilmos sírhelyét, és koszorút helyez ott el. Vetél­kedőt szerveznek a főkertész életútjából, erdészek tartanak interaktív foglalkozásokat a gyerekeknek a természetvéde­lemről, az arborétumról. Meg­hívták Jámbor Vilmos leszár­mazottak is, akik nagy öröm­mel el is fogadták a felkérést. A témahét zárásaként pén­teken egy ünnepi műsort szer­veznek, ahol részt vesz az is­kola minden osztálya, a meg­hívott rokonok, valamint a nyugdíjas pedagógusok is. Ezen az ünnepségen adják át a Jámbor Vilmos-emlékdíjat, amit az a felnőtt kaphat, aki éveken át nagyon sokat segí­tett az iskola életében. Egyéni gazdákhoz kopogtatnak adatokért PÁRÁD Az elkövetkező hetek­ben az egyéni gazdaságokról gyűjtenek adatokat a Közpon­ti Statisztikai Hivatal számára különböző településeken. Var­ró Gyula jegyző arról értesítet­te a parádi lakosságot, hogy a település egy részén kötelező adatszolgáltatáson alapuló la­kossági adatfelvételeket hajt végre a hivatal szakembere, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan. Az összeírok má­jus 24-e és június 15-e között végzik az adatfelvételt. A felvételek Országos Sta­tisztikai Adatgyűjtési Prog­ram szerinti neve: „Egyéni gazdaságok júniusi összeírása 2017.” Az összeírási munkát a KSH megbízásából igazol­vánnyal ellátott kérdezőbizto­sok végzik, Párádon Sós-Kiss Katalin. A felmérésről érde­mes tudni, hogy a válaszadás­ra kijelölteket véletlenszerűen választották ki, matematikai statisztikai mintavételi mód­szerrel. A válaszadás a kijelölt háztartások számára kötele­ző, akik részvételükkel nagy­mértékben hozzájárulnak az agrárium jellemzőinek mi­nél átfogóbb megismeréséhez. Az adatfelvétel kizárólag sta­tisztikai célból történik, és az adatok csak összesített formá­ban kerülnek nyilvánosságra. Az egyedi adatokat bizalma­san kezelik. Aki szeretne többet tudni a felvétel módszertanáról, illetve arról, hogy a kutatási eredmé­nyeknek mi a célja, az a www. ksh.hu internetes oldalon tájé­kozódhat részletesebben. B. K. Jönnek, kopogtatnak. Képünk il­lusztráció Fotó: Shutterstock A kertészet szinte teljesen elpusztult Észak-Heves különleges vizei igazi gyógyító kincsek, és évről évre sok turistát vonzanak Az orvosok is esküsznek arra, hogy hatásosak ESZAK-HiVIS Bükkszéken nemrég ünnepelték meg azt a pillanatot, amikor nyolcvan évvel ezelőtt kőolaj után ku­tatva a próbafúrások nyomán rábukkantak a község legna­gyobb kincsére, a Salvus víz­re. Az 540 méter mélyről faka­dó, 40 Celsius-fok hőmérsék­letű gyógyvízre épült azóta a Termál Gyógyfürdő. Ma már jól ismert, hogy a Salvus vizes fürdőkúra reu­más és nőgyógyászati megbe­tegedések kiváló hatású gyó­gyítója, ivókúra keretében pe­dig idült gyomorhurut és gyo- morsavtúltengés esetében al­kalmazható sikerrel. Nem sokat kell utaznunk, hogy eljussunk Parádfürdő- re, ahol ugyancsak csodás gyógyulások történtek a tim- sós kezeléseknek köszönhe­tően. Itt az állami kórházban 2015 óta gyógyíthatnak új­ra vasas-timsós gyógyvízzel. A fürdővíz elsősorban nőgyó­gyászati gondok orvoslására alkalmas. A különleges ösz- szetételű fürdővíz egyébként igen hasznos a meddőség bi­zonyos formáinak, a petefé­szek működési rendellenessé­geinek, a műtét utáni állapo­tok gyógykezelésében - tud­tuk meg dr. Suskó Mihály or­vos igazgatótól. A Klarissza-forrást Parádóhután találjuk Fotó: Szomszéd Eszter Turisták százai keresik fel évente a Mátrát és annak egyik közkedvelt kiránduló- helyét, Parádsasvárt, s kóstol­ják meg a táj hírneves gyógy­vizét. A völgy nyugati végén, a Széchenyi-hegyből fakad a két Csevice-forrás, amely Pa­rádi víz néven kerül forga­lomba. Ezt a gyógyitalt is ha­marabb találták meg az álla­tok, mint az emberek. A nyá­jaikat arra legeltető pászto­rok azt vették észre, hogy ál­lataik akármennyire is szom­jasak, otthagyták a mezőkön fakadó forrásokat, és mindig egy-két megszokott forráshoz siettek. Később a pásztorok is megkóstolták a vizet, és elter­jedt a híre. A parádi gyógyvi­zekről csak a XVIII. század­ban szerzett tudomást a hazai orvostársadalom. Jelenleg két különböző típusa kerül forga­lomba, a kénes gyógy-, vala­mint az ásványvíz. A kék cím­kés parádi kénes gyógyvizet immár több mint kétszáz éve használják különféle emésztő­szervi: gyomor- és bélbetegsé­gek, továbbá mozgásszervi ba­jok kezelésére. A zöld címkés Parádi ásványvíz a sasvári kastély udvarán levő Csevice II. forrásból származik, ame­lyet 1970 óta szénsavval dú­sítva palackoznak. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom