Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-03 / 101. szám

NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 3 ■ SOROS CIVILJEI TERELGETTÉK AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓKAT A határzár távol tartja a migránsokat Az utóbbi két év meghatározó politikai kérdése Magyarországon - csakúgy, mint egész Európában - az illegális bevándorlás és az ezzel összefüggő problémák kezelése. A kormánypártok a kezdetektől fogva sú­lyos veszélynek ítélték a tömeges migrációt, és az ország déli határainak szigorú védel­méről, majd lezárásáról döntöttek. A bal­oldali ellenzék eleinte magát a problémát is tagadta, bagatellizálta, az MSZP egyes politikusai viszont később módosítottak álláspontjukon és elismerték a határzár fontosságát. A kettős kerítés megakadá­lyozza a migránsok beözönlését Magyar- országra, de Brüsszel, illetve a bevándor­lást kifejezetten támogató Soros György amerikai milliárdos folyamatos nyomást gyakorol a magyar kormányra. Miközben 2012-ben alig több mint két­ezer, 2014-ben már csaknem 43 000 mene­dékkérelmet nyújtottak be Magyarorszá­gon. A helyzet a következő évben tovább romlott, 2015 első felében, május közepéig újabb több mint 46 000 kérelmet regisztrált a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Az egyre nagyobb migrációs nyomás hatá­sára április végén a kormány úgy döntött, hogy széles körű nemzeti konzultációt in­dít a bevándorlásról. Néhány héttel később határoztak arról is, hogy júniusban tájé­koztató kampány indul a konzultációval összefüggésben. Olyan alapelvekre hívták fel a figyelmet, hogy aki Magyarország­ra érkezik, annak tiszteletben kell tarta­nia az ország és az Európai Unió kultúrá­ját, törvényeit, továbbá nem veszélyeztet­heti a magyarok munkahelyét. A kiszivárgott nemzeti konzultációs plakátszöveg heves tiltakozást váltott ki az ellenzék köreiben. Az MSZP kijelen­tette: a kormány idegengyűlölő kampányt folytat, egymilliárd forintot költ konzul­tációra, de ennek a töredékét sem fordítja arra, hogy magával a bevándorlás prob­lémájával kezdjen valamit. Az Együtt fel­szólította szimpatizánsait, hogy ha kira­gasztják a plakátokat, akkor tépjék le azo- ka. A liberálisok a kormányzati kampány­ról megjegyezték, hogy „van lejjebb a gyű­löletkeltésben”, a Párbeszéd Magyarorszá­gért szerint pedig a kabinet bevándorlóel­lenes hisztériája nem más, mint egy hecc­kampány. A Demokratikus Koalíció (DK) a döntést úgy kommentálta, hogy a kor­mány „gyűlöletet kelt a nyomorult sorsú bevándorlókkal szemben”, és bűnbakot ke­res. A DK gyalázatosnak és szégyenletes­nek nevezte a plakátkampányt, mondván: Magyarország ereje a sokszínűségben rej­lik, az ország akkor volt erős, amikor be­fogadó volt. MÜBALHÉT EMLEGETETT AZ MSZP Miközben az ellenzék igyekezett elbaga­tellizálni az illegális bevándorlás okozta gondokat, már naponta 400-500 migráns érkezett az országba. A tarthatatlan hely­zetre válaszul a magyar kormány 2015. június 17-én úgy döntött: lezárja a zöld­határt a magyar-szerb szakaszon annak érdekében, hogy megállítsa az egyre nö­vekvő migránsáradatot és az illegális be­vándorlókat a legális belépési pontok felé terelje. A kabinet aznap utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy egy hét alatt készítse elő a 175 kilométer hosszú magyar-szerb határ lezárását. Emlékeze­tes, éppen a tárcavezető volt az, aki még 2013-ban, a nemzetbiztonsági bizottság május 24-i ülésén figyelmeztetett arra, hogy a migrációs kérdés óriási nyomást jelent Európának, és már akkor felvetette a határok megerősítését, a kerítés építését. A bejelentésre a pártok különbözőkép­pen reagáltak. A Jobbik üdvözölte a határ- . zár létesítését, az intézkedést szükségesnek, de nem elégségesnek minősítette, mert az a párt szerint hosszú távon nem szünteti meg a menekültek beáramlását. Az MSZP kerítést húzott a Fidesz-székház köré, Kun­halmi Ágnes, a párt budapesti elnöke pe­dig álproblémának nevezte a bevándorlást. Jelezte, hogy a Fidesz által generált hisz­tiről és műbalhéról van szó. Később, au­gusztus végén a témában megszólalt Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere is, aki kifejtette: a Fidesz-kormányt csak az érdekli, hogy politikai céljaira használja az ügyet, félelmet keltsen a lakosságban, ezért dobtak ki sok tíz milliárdot teljesen haszontalan új vasfüggönyre. A DK szó­vivője, Gréczy Zsolt azt tudakolta, hogy a kerítésbe vezetnek-e áramot, és kapnak-e tűzparancsot a rendőrök. Schiffer András, az LMP akkori frakcióvezetője a paleszti­nokat gettóba záró izraeli falhoz hasonlí­totta a határzárat. Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselője úgy nyilatkozott, hogy az oltalomra szoruló menekülőket min­den országnak be kell fogadnia. Szeptember 1-jén az idén januárban el­hunyt Kakuk György a DK elnökségi tag­jaként Milica Mancsics Sztojkovics szerb újságíróval Röszkén jelképesen átvágta a drótakadályt. Tette ezt akkor, amikor na­ponta már 1500-3000 illegális bevándor­ló jött át a magyar-szerb zöldhatáron, két héttel később, szeptember 14-én pedig már csaknem tízezer. KERÍTÉSÉPÍTÉS ROHAMTEMPÓBAN Aznap este nyolc órakor egy teherva­gonnal lezárták az utolsó szabad átjárót is, ezzel teljessé vált a magyar-szerb zöldha­tárt lezáró műszaki határzár. Ettől kezdve Szerbia felől csak a hivatalos határátkelő- helyeken lehetett belépni Magyarországra. A magyar-szerb zöldhatár lezárását követően a migránsáradat a magyar-hor- vát határ felé fordult. Emiatt Orbán Vik­tor miniszterelnök szeptember 18-án kö­zölte, hogy a magyar-horvát határon is műszaki határzár épül, 41 kilométer hosz- szan. A munkát még aznap elkezdték, a határzár kevesebb mint egy hónap alatt készült el. A magyar-szerb és a magyar-horvát zöldhatár lezárásával sikerült feltartóz­tatni a migránsáradatot: amíg október­ben csaknem százezer illegális bevándor­lót fogtak el Magyarországon, november­ben már csak 315-öt. Talán ennek is kö­szönhető, hogy bár Mesterházy Attila, az MSZP korábbi elnöke még mindig bírálta a határzárat, Hiller István volt pártvezér november elején már arról beszélt: jelen­leg nincs jobb megoldás a kerítésnél. - Én nem szeretem, hogy az országunk határán kerítés van. Csak már mondjon valaki en­nél jobbat! - hangsúlyozta. Két nappal ké­sőbb Gőgös Zoltán, a párt elnökhelyette­se is azt hangsúlyozta: jó megoldás a kerí­tés. Kiemelte, hogy le kell zárni a határo­kat, ha nem lesz közös európai megoldás. A balliberális oldal többi pártja azonban még ekkor is a határzár ellen érvelt, és tá­madja a kerítést a mai napig. ÖSSZEÉR A CEU ÜGYE ÉS A MIGRÁCIÓ Néhány nappal ezelőtt, nagyszombaton többségében külföldi tüntetők a határok megnyitását, a tranzitzónák megszünte­tését és a migrációra vonatkozó jogszabá­lyok eltörlését követelték Röszkén. A tün­tetők között ott volt Juhász Péter, az Együtt elnöke, illetve a 300 órányi közmunká­ra ítélt Gulyás Márton ellenzéki aktivis­ta is, aki a napokban a Soros György által létrehozott CEU (Közép-európai Egye­tem) melletti tüntetés egyik hangadója volt. Az amerikai spekuláns által finan­szírozott jogvédő szervezetek a migráns- válság kirobbanása óta aktívan támogat­ják az illegális bevándorlókat: élelemmel látják el őket, részletes tájékoztató anya­gokkal, térképekkel irányítják őket a tö­rökországi menekülttáboroktól a balkáni útvonalon át Nyugat-Európába. Sőt arra is felhívják a figyelmüket, hogyan játsz- hatják ki a jogszabályokat. Ami tény, hogy a kerítés felfogta a mig­ránsáradatot: míg 2015-ben több mint 400 ezer illegális bevándorló érkezett Magyar- országra, addig tavaly már csak kevesebb mint 30 ezer. Manapság pedig a jogi ha­tárzár megalkotása és kiterjesztése, vala­mint a kerítés megerősítése után, illetve a második védvonal építése következtében csupán maximum egy-két tucat migráns próbálkozik naponta az átjutással. Több olyan nap is előfordul, amikor egy sem. A BEVÁNDORLÁS BŰNÖZÉST IS HOZ Az Európába érkező illegális bevándorlók az anyagi forrásaik elapadása, nyelvisme­ret és szakma nélkül könnyen a bűnözés útjára léphetnek. A kiszolgáltatott hely­zetbe került embereket a szervezett bűnö­zői csoportok is előszeretettel foglalkoz­tatják prostituáltként, drogdílerként, de akár fegyver-, dohány- vagy embercsem­pészként. Szakértők szerint ez a folyamat az alvilág erőszakos átrendeződését hoz­hatja. A migránsok közé vegyülve érkező terroristák szintén a szervezett bűnözők­höz fordulnak a szükséges eszközök, fegy­verek beszerzése miatt. Ráadásul a terro­ristasejtek tagjai társakat verbuválnak a könnyen radikalizálható, fanatikus - ám huzamosabb ideje Európában élő - mig­ránsok közül. A röszkei összecsapás 2015. szeptember 15-én lépett hatályba az a jogszabálycsomag, amely bűncselekménnyé minősítette a tiltott határátlépést és amely elrendelte, hogy jogszerűen csak a tranzitzónán keresztül léphetnek az ország terü­letére a bevándorlók. Szeptember 15-re elkészült a kerítés a szerb-magyar határon, és lezárták azt a Röszke melletti vasúti sínt is, amelyen keresztül addigra naponta 8-10 ezer migráns lépett be az országba. A bevándorlók ekkor az éjszaka egyébként zárva tartó röszkei közúti határátkelőhely szerbiai oldalán kezd­tek gyülekezni. A felgyűlt tömeg miatt szeptember 15-én reggel nem nyitották ki a határátkelőt, és zárva ma­radt az ásotthalmi is. Aznap rövidebb időre a röszkei autópálya-határátkelőt és magát az M5-ös autópályát is többször le kellett zárni, mert a migránsok ott is megjelentek gyalogosan, olykor százfős csoportokban is. Szeptember 16-án délelőttre többezresre duzzadt a tömeg, ami miatt az autópályán lévő határátkelőt is napokra le kellett zárni. A migránsok délelőttől kezdődően a határok megnyitását követelve demonstráció­ba kezdtek, amely eleinte békés volt, csak jelszavakat skandáltak. A közúti átkelőnél a kezdetben békés tö­meg viszont a déli óráktól már vizespalackokkal, botokkal, kövekkel, tégladarabokkal dobálta a magyar ha­tárt védő rendőröket. Autógumiból, szemétből, ruhákból tüzeket is gyújtottak. Az egyenruhások könnygáz­zal és vízágyúval válaszoltak, a migránsok azonban még agresszívebbek lettek és többször is felfeszítették, majd tönkre is tették a határátkelőt lezáró kaput. Közben többször ultimátumot adtak a rendőrségnek: vagy megnyitják a határt, vagy erőszakkal jönnek be. A tömegzavargás akkor ért véget, amikor a migránsok a tönkretett kapun keresztül a kora esti órákban benyomultak Magyarország területére, ám a rendőrök visszaszoritották őket. Az összecsapásban tucatnyi magyar rendőr sérült meg, közülük többen kórházi ellátásra is szorultak. , Az ügy miatt tíz embert tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határátlépés miatt ítéltek jogerő­sen egy év körüli börtönbüntetésre. Egy embert - Ahmed H.-t, aki megafonnal irányította a tömeget és maga is dobálta a rendőröket - első fokon tíz év szabadságvesztésre ítélt a Szegedi Törvényszék terrorcselekmény elkövetése miatt. Ez az ítélet még nem jogerős, mert a vádlott és az ügyész is fellebbezett. A magukat menekültnek mondók a rendőrökre támadtak és tüzeket gyújtottak fotó:kuruczárpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom