Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-03 / 101. szám
A TÁRGYALÓTERMEK birodalmában 2017. MÁJUS 3., SZERDA Az óvadék a terhelt fogvatartásának alternatívája Nem hagyják veszni a pénzt a felajánlók A bíróság dönt felajánlás után az óvadék kérdésében. Képünk illusztráció Fotó: Huszár Márk Egyre többen végrendelkeznek. Illusztráció Fotó: Shutterstock Érvénytelen a hibás végrendelet A szabadláb ára - tartják róla szakmai körökben is, hiszen annak összege olyan, amit senki sem akar veszni hagyni. Az óvadék jogintézményét egyébként már 121 éve is ismerték, hiszen az 1896. évi hazai bűnvádi perrendtartásról szóló törvénycikk rendelkezett róla. A ma hatályos büntetőeljárási törvény, sőt, még a polgári jog is szabályozza az óvadékot. A büntetőjogi változatáról érdeklődött a Hírlap az Egri Törvényszéken. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu HEVES MEGYE - A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. XXXIII. törvénycikk már ismerte az óvadék jogintézményét - tájékoztatta kérésünkre a Hírlapot dr. Snellenperger Judit bíró, a törvényszék sajtó- szóvivője. Hozzátette: - A ma hatályban lévő büntetőeljárási törvény is rendelkezik róla. A legfőbb cél az alkalmazásával, hogy személyi szabadság korlátozása nélkül biztosítsa a terheltnek a hatóságok előtti megjelenését. Lényegében az előzetes letartóztatás alternatívája, de csak akkor alkalmazható, ha a „szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a terhelt jelenléte másképpen nem biztosítható”. A törvényi előírás értelmében a büntetőjogi procedúra alatt, a nyomozástól az ügyészi szakon át a bírósági tárgyalásig bármikor felajánlható az óvadék. Természetesen a terhelt, illetve helyette más is ajánlhat fel óvadékot, ám az előzetes letartóztatásról döntő bíróságnál ezt csakis a terhelt és a védője indítványozhatja.- A bíróság ülést tart az ügyben - folytatta az óvadékkal kapcsolatos teendők sorolását a sajtószóvivő -, meghallgatja a terheltet, a védőt, az ügyészt, s adott esetben az óvadék felajánlóját. Hogy mennyi is legyen az óvadék összege, azt a bíróság a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg. A törvény valójában nem szabja meg sem a legkisebb, sem pedig a legmagasabb összeget. Annak akkorának kell lennie, ami valószínűsíti, hogy a terhelt semmiképpen nem kívánja veszni hagyni, ám a befizetése nem jelent számára teljes ellehetetlenülést. Az óvadékot a bíróságon készpénzben kell letenni, vagy a letételét külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolni. Ennek megtörténte után a törvényi rendelkezés értelmében a fogva lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani. Tudni érdemes továbbá: ha az óvadék letételét mérlegelés után végül elutasítja a bíróság, abban az esetben a terhelt, illetőleg a védője óvadék megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha ebben a kérdéskörben ők új körülményre hivatkoznak. Ugyanakkor az óvadék letétele ellenére is előfordulhat, hogy a bíróság a terhelt előzetes letartóztatását mégis elrendeli. Mikor az óvadék visszaadandó Az óvadék összegét akkor kell visszaadni, ha a bíróság a terhelt előzetes letartóztatását elrendelte. Ugyancsak visszautalandó abban az esetben, amikor az ügyész a nyomozást megszüntette, annak a határideje már lejárt. S akkor, ha a vád képviselője a vádemelést elhalasztotta. Akkor is visszajár az óvadék, ha a bíróság a büntetőeljárást jogerős ítélettel vagy megszüntető határozattal befejezte. A szabadságvesztés- vagy elzárásbüntetés kiszabásakor az óvadékot akkor lehet visz- szaadni, ha a büntetés letöltését a terhelt megkezdte vagy a szabadságvesztést kitöltöttnek kell tekinteni.- Ez akkor történhet - tudatta dr. Snellenperger Judit ha a terhelt a neki szóló idézést figyelmen kívül hagyva nem jelenik meg az eljárási cselekményen, elmaradását nem menti ki. S akkor is, ha az előzetes letartóztatás elrendelésének más okára derül fény, ilyenkor a terhelt elveszti a jogát az óvadék összegére. Megkérdeztük, hogy Heves megyében mennyire gyakori az óvadék felajánlása, mely bűntényeknél jellemző, mekkora összeggel.- Az elmúlt években a megye bíróságain nemigen volt óvadékos eljárás. Az elmúlt tizenkét évben összesen hat ügyben ajánlottak fel óvadékot: 2005-ben három, 2008J ban két, 2014-ben pedig egy esetben. Rablás, fegyveres rablás, emberölés kábítószer-birtoklás és lopás bűntette miatt voltak folyamatban azok az ügyek. Összesen egy esetben fogadta el a bíróság az óvadékot, de annak összege az akta kiselejtezése miatt már nem ismert - válaszolta a törvényszéki sajtszóvivő. MAGYARORSZÁG Kevesen és helytelenül végrendelkeznek hazánkban - ezt állapítja meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) a Hírlapnak küldött tájékoztatójában. A nyilvántartásuk szerint tavaly 10 százalékkal nőtt a hivatalosan regisztrált végintézkedések száma, ám száz ember közül még mindig csak négyen készítenek végrendeletet. Komoly gondot okoz, hogy több százezer fiókban lapuló végrendeletet egyáltalán nem látott közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas jogász, ezért erősen kétséges, hogy ezek megfelelnek a törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán előkerülnek a hagyatéki eljárás során. A múlt évben összesen 5902 végintézkedéssel összefüggő bejegyzést tettek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában, ezek több mint 93 százaléka végrendelet, kevesebb mint hét százaléka öröklési szerződés. Az adatok szerint minden négy regisztrált végintézkedésből hármat közjegyzőnél írtak. Ugyanakkor 300 ezernél is több a „házilag készült”, az otthoni fiókok mélyén heverő végrendelet, amelyeket nem látott szakember. Már az is gond, hogy ezek nincsenek bevezetve az országos nyilvántartásba, s zömmel soha nem kerülnek elő, vagy csak a hagyatéki eljárás lezárása után, de az még nagyobb baj, hogy nagyon sok köztük az érvénytelen vagy alakilag hibás dokumentum. S hogy melyek a leggyakrabban előforduló hibák? Érvénytelenséget okoz, ha nem számozzák az oldalakat, a géppel írt végrendeletnek nem írják alá minden oldalát. Az sem helyes, ha olyan tanú- például közeli hozzátartozó- aláírása szerepel a végrendeleten, aki maga is örököl. Vele szemben az hatálytalan lesz. A MOKK elnöke, Tóth Ádám úgy tartja, mindez a fő oka annak, hogy sok a bírósági per a végrendeletek körül. A számok arról árulkodnak, hogy a fővárosban a hibás végrendeletek több mint kilencven, a vidéken készítettekének 40-50 százalékát támadják keresettel. Felmérés alapján arra is fény derült, hogy a végintézkedést hagyok jelentős részét a családi béke fenntartása vezérli, hiszen egy szabályos végrendelettel évekig tartó pereskedések kerülhetők el, végső soron a család szétesése is megelőzhető. Jelentős szerepet játszik a vég- intézkedések számának növekedésében az is, hogy az emberek egyre bonyolultabb családi viszonyok között élnek, például több házasságból is van gyermekük, vagy egyszerűen csak szeretnének igazságosabb, az örökösök személyének is jobban megfelelő öröklési rendet annál, amit a törvény betűje elrendel. Minthogy az élettársak esetében a törvény szerint nincs öröklés, egyre többen végrendelkeznek az élettársi kapcsolatban élők is, mert nem akarják, hogy élettársuk egy fillér nélkül maradjon a haláluk után. Sz. Z. Akadémiai szintű képzéseken bővíthették ismereteiket a szakemberek Előadások, workshop, perszimuláció EGER Kábítószeres, szexuális bűncselekményekkel ösz- szefüggő kérdéskörökben, a fiatalkorúak többletjogait, a gyermekek büntetőeljárásbeli szerepét taglaló témákban vettek részt szakmai tanácskozásokon az Egri Törvényszék bírái, bírósági titkárai, fogalmazói az áprilisban több helyszínen megrendezett tavaszi képzési héten. Erről Hoszné dr. Nagy Tímea tájékoztatta a Hírlapot. Az első szekció foglalkozásait a büntető ügyszakosoknak ajánlotta a Magyar Igazságügyi Akadémia (MIA). Az egriek tizenegyen hallgatHoszné dr. Nagy Tímea Fotó: B. D. tak előadásokat a Debreceni Törvényszéken a kábítószerrel és a pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos bűntényekről. Megyeszékhelyünkön tartották a MIA központi, ajánlott térségi képzését A fiatalkorúak többletjogai és gyermekkornak a büntetőeljárásban címmel. Ezen olyan előadóktól sajátíthattak el új ismereteket, mint dr. Schmidt Péter, az Egri Törvényszék büntető kollégiumvezetője, dr. Elek Balázs, a Debreceni ítélőtábla büntető kollégiumvezetője, dr. Vaskuti András, a Kúria bírája és Puskás Péter, az Aszódi Javítóintézet igazgatója. Újabb kurzuson Debrecenben Egerből nyolcán kaptak hasznos szakmai információkat a szexuális bűncselekmények bizonyítási és minősítési kérdéseiről. A Miskolci Törvényszéken a büntetés-végrehajtási törvény alkalmazásának gyakorlati teendőiben mé- lyedhettek el a résztvevők. A második szekcióban a polgári ügyszakosok vettek részt, a téma a közérthetőség és szakszerűség a bírósági jogalkalmazásban volt. Délelőtt dr. Varga Gyula, az Eszterházy Károly Egyetem nyugalmazott nyelvésztanára és dr. Pribula László, a Debreceni ítélőtábla polgári kollégiumvezetője volt az előadó, délután dr. Nyíri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke és Bőhm Kornél kommunikációs szakértő vezetésével a jelenlévők workshopon foglalkoztak a témával. A harmadik szekcióban az igazságügyi alkalmazottak az új bírósági szabályzatokkal ismerkedtek. Előadó volt dr. Tő- zsér Lajos, az Egri Törvényszék Polgári, Gazdasági, Köz- igazgatási és Munkaügyi kollégiumvezetője. A másik képzés polgári ügyszakban egy perszimuláció volt, amit dr. Sallai Tamás, az Egri Járásbíróság elnöke vezetett. Sz. Z. Kerékpárját toló asszonyt gázolt halálra TARNASZENTMÁRIA, SÍROK Az ügyészségen folytatódik az eljárás abban az ügyben, amelyben a két település közti úton egy kisodródó gépkocsi halálra gázolt egy kerékpárját toló asszonyt tavaly augusztus 27-én este. Az 58 éves nő a helyszínen meghalt. Az Egri Rendőrkapitányság az eljárásba szakértőket is bevont, s a szakvélemény elkészülte után közúti baleset okozása miatt gyanúsítottként hallgatták ki a személyautó vezetőjét, egy 27 éves férfit. Az ügyet vádemelési javaslattal a napokban megküldték a vádhatóságnak. Sz. Z. t
