Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-03 / 101. szám

fl, PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 2017. MÁJUS 3., SZERDA Mátraballa azon kevés község közé tartozik, ahol megmarad a kisiskola, s a tanulói létszám is emelkedik szeptembertől Fotó: beküldött Tovább csökken a beíratott elsősök száma a térségben HÍREK A kincsükre emlékeznek BÜKKSZÉK Nyolcvan eszten­deje kezdődött el az ipar­szerű kőolajtermelés a köz­ségben. Ennek nyomán buk­kantak a település legna­gyobb természeti kincsére, a Salvus vízre. Az évforduló apropóján idén május 13-án megemlékezést tartanak az Országos Bányászati és Ko­hászati Egyesület, valamint az önkormányzat szervezé­sében. A résztvevők 10 órá­tól sétát tesznek az Olajbá­nyász tanösvényen, megko­szorúzzák a termálfürdő be­járatánál az emléktáblát, megtekintik a faluházban a Salvus víz történetét bemu­tató kiállítást. A rendezvény állófogadással és baráti be­szélgetéssel zárul. B. K. Toborzót tartottak RECSK, SÍROK A Magyar Hon­védség a napokban Sírok­ban és Recsken is tartott fó­rumot a fiataloknak a helyi művelődési házban. A részt­vevők tájékoztatót hallhat­tak a honvédelem helyzeté­ről, megismerkedhettek a Magyar Honvédség fejleszté­si irányával és a sereg nyúj­totta munkalehetőségekkel. Az érdeklődők arra is választ kaphattak, milyen feltételek­nek kell megfelelniük ahhoz, hogy a honvédség köteléké­ben szolgálhassanak. B. K. Változás a rendelésben PÁRÁD Dr. Radetzky Nagy Ist­ván háziorvos április 19-től határozatlan ideig nem ren­del. Helyette dr. Pallinger Georgina látja el a betege­ket. Hétfőn, kedden, csütör­tökön, pénteken 10-11, míg szerdán 13-14 óra között fo­gadja a parádi betegeket. Bodonyban hétfőn 12-15, szerdán 8-10 óra között, Pa- rádsasváron kedden és csü­törtökön reggel 8-tól 10-ig rendel majd. B. K. Lezárultak az iskolai beirat­kozások a térségben. Idén szeptembertől Istenmezején és Erdőkövesden is megszű­nik az alapoktatás. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu PÉTERVÁSÁRA ÉS TÉRSÉGE Rendben lezárultak az isko­lai beiratkozások. Kíváncsiak voltunk, a Hatvani Tankerü­lethez tartozó intézményekbe hány elsőst írattak be. Azt is megkérdeztük, mely települé­seken szűnik meg az alsó ta­gozatos oktatás a térségben. Jó hír, hogy a körzetközpon­ti Tamási Áron Általános Isko­lában a tavalyinál több elsőst írattak be. A 45 kisdiák két osztályban kezdheti meg ta­nulmányait idén szeptember­ben - tájékoztatott Végh Ist­ván, az intézmény igazgató­ja. Itt jelenleg folyik az intéz­ménybővítést és -korszerűsí­tést célzó pályázat előkészí­tése. Abban reménykednek, hogy hosszú évek után vég­re sikerrel járnak. Többször megírtuk, az iskolában nagy szükség lenne tornacsarnok­ra, hogy a mindennapos test­nevelés feltételeit biztosíthas­sák, de egy melegítő konyhá­val felszerelt ebédlőre is rég­óta vágynak. A menzai étkez­tetést csak az intézményen kí­vül tudják megoldani. A Szent Márton úti étkező kicsi, mesz- sze is van az iskolától, így fő­leg a téli hónapokban körül­ményes az oda- és visszajutás. Végh Istvántól megtudtuk azt is, hogy a pályázatban sze­repel egy többfunkciós közös­ségi tér kialakítása is. Nagy­jából egymilliárd forintos fej­lesztésről álmodnak a város­ban, ami hosszú távon biztosí­taná az itt tanuló diákok kor­szerű oktatását. Sirokban mindössze tizen­három elsős ül be az iskola­padba szeptemberben. Annak ellenére fogyatkozik a tanu­lók létszáma, hogy itt közössé­gi összefogással, jótékonysá­gi akcióval tavaly kicserélték a régi épület valamennyi nyí­lászáróját, s helyben alapított ösztöndíjjal is segítik a jó ta­nuló siroki diákokat. Minőségi oktatást biztosítanának minden diáknak. Elmondható, hogy a gyer­meklétszám csökkenése - ké­vés kivétellel - megállíthatat­lannak tűnik a térség telepü­lésein. Ezt erősítik meg a leg­frissebb adatok is. Barcziné Horváth Mártá­tól, a KK Hatvani Tankerüle­ti Központjának vezetőjétől megtudtuk, hogy az illetékes­ségi területükön működő ok­tatási intézményekbe idén 870 első osztályos tanulót írattak be. Ez csaknem százzal keve­sebb, mint az elmúlt évben. Kérdésünkre, hogy vár­ható-e átszervezés az alapok­tatásban, úgy válaszolt: a Hat­vani Tankerületi Központ fel­adata, hogy minden diáknak biztosítsa a minőségi oktatás feltételeit, legyen szó a megfe­lelő infrastrukturális háttér­ről vagy a szakos pedagógus ellátottságról. A központ en­nek a célnak rendeli alá min­den döntését. Ennek megfe­lelően Erdőkövesden és Isten­mezején kezdeményezi a neve­lő-oktató munka megszünteté­sét. Ezt indokolja az alacsony és csökkenő gyermeklétszám, az egyenlő esélyek biztosítása minden diák számára. A telep­helyeken dolgozó pedagógu­sok a székhelyintézményben folytatják munkájukat, így ott a többi pedagógus munkater­helése is csökken. Egyeztettek az áprilisi hókáoszt követően ÉSZAK-HEVES Az áprilisi ha­vazás komoly válsághelyzetet okozott a Mátrában. Többen napokra fentrekedtek a he­gyen, áramellátás és kommu­nikációs lehetőségek nélkül. Az ott élők biztonságát szem előtt tartva, a hasonló helyze­tek elkerülése érdekében Hor­váth László, a térség ország- gyűlési képviselője egyezte­tést kezdeményezett Szabó Zoltánnal, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazga­tójával és dr. Jung Lászlóval, az Egererdő Erdészeti Zrt. ve­zérigazgatójával. fÉrdemes lenne feltétel ként szabni az aggregátorok meglétét. A zöldbe borult fák nem bír­ták a hóterhet, sok az úttest­re dőlt, ami akadályozta a köz­lekedést és a mentést, számos elektromos légvezetéket el­szakított. Az egyeztetésen szó­ba került a közutak melletti védősávok méretének megnö­velése, ami a kritikus szaka­szok mentén fák kivágásával járna. Ez fokozhatná a közle­kedésbiztonságot, ám termé­szetvédelmi szempontból ag­gályos alternatíva. Az áramot szállító légvezeték kiváltásá­ra a szakemberek egyik ja­vaslata az útpadka mellett el­vezetendő földkábel lefekteté­se volt. Ez a megoldás nem je­lentene olyan környezeti ter­helést, és könnyebben kivite­lezhető, mintha az erdő terüle­tén, a sziklás talajban kellene végigvinni a vezetéket. Dr. lung László példaként hozta fel az erdészet új turis­taházát, amelybe olyan agg­regátort szereltek be, amire áramkimaradás esetén auto­mata vezérlőegység kapcsol át. Az áram nemcsak a világí­táshoz és melegítéshez szük­séges, hanem a mentőegysé­gek telefonos kapcsolattartá­sához is. Megfontolandó, hogy a hegyi településeken találha­tó, közösségi funkcióval bíró épületek - például hotelek, ön- kormányzati ingatlanok - mű­ködéséhez érdemes lenne fel­tételként szabni az ilyen agg­regátorok meglétét. B. K. Mementót avattak az 1956-os forradalom kiváló harcosai és hősei tiszteletére Főhajtás a szabadságért küzdők emléke előtt PÉTERVÁSÁRA Az áprilisi rend­kívül hideg és szeszélyes idő­járás ellenére szép számban gyűltek össze a város polgárai az 1956-os emlékmű avatóün­nepségén. Az eseményen Eged István polgármester megnyitóbe­szédében a pétervásárai 56- os események történetét is­mertette. A történelmi feltá­rómunka Eged János nyugal­mazott tanár, helytörténész érdeme, ahogy ez a beszéd­ben is elhangzott. Ezt követő­en az önkormányzat képvise­lőiből álló díszőrség leleplez­te az emlékművet, amit Fehér Róbert plébános áldott meg és szentelt fel. A Tamási Áron Ál­talános Iskola diákjai Huszár Zoltánná felkészítésével adtak ünnepi műsort, majd koszorú­kat helyeztek el. Juhász Attila önkormányza­ti képviselő az emlékmű létre­hozásával kapcsolatban a hall­gatóságnak elmondta, hogy két és fél millió forintból va­lósulhatott meg a kompozí­ció, kizárólag helybeli szak­emberek, mesterek munkájá­val. A grafikai terveket maga Juhász Attila készítette. A grá­nittalapzaton nyugvó kettős obeliszk a rézből készült lyu­kas zászlóval nagy erejű szim­bólum. A talapzaton a hősökre Az új köztéri alkotás avatását koszorúzás zárta Fotó: beküldött emlékeztető feliratok, az osz­lop tetején az 1956-os dátum szerepel. Megtudtuk továbbá azt is, hogy a későbbiekben a terü­let további parkosítása vár­ható, s padokat is helyez­nek majd a területre. Ezek a már megvalósult műkőbur­kolattal együtt lehetővé te­szik, hogy a megemlékezé­seken kívül igazi közössé­gi hellyé váljon az emlékmű környéke. Mivel a terület fő­útvonal mentén fekszik, ab­ban bíznak, talán átutazók is meg-megállnak itt majd egy rövid időre, kíváncsiságból vagy csak azért, hogy megpi­henjenek egy kicsit. Ha igen, fotók is készülhetnek a jövő­ben, amik hírét viszik az em­lékműnek és annak, hogy, mint sok helyen az ország­ban, Pétervásárán is voltak akkoriban olyan elszánt em­berek, akik „megcselekedték azt, amit megkövetelt a haza”. Ahogyan a visszaemléke­zésből kiderült, két 17 eszten­dős fiatal a legdrágábbat, az életét is feláldozta a szabad­ságért a városban. Egy pon­ton a kiskatonákat is magával ragadta a hazafias érzület, s a városba vezényelt verpeléti század átállt a forradalmárok oldalára. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom