Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-15 / 111. szám

fi HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2017. MÁJUS 15., HÉTFŐ Munkavédelmi konzultáció a tapasztalatokról és a változásokról Évről évre több dolgozó betegszik bele a munkába A munkabalesetek száma negyedére csökkent a rendszerváltáshoz képest, de a foglalkozási megbetegedéseké nő Fotó: Shutterstock HÍREK Mesterképzésre lehet jelentkezni HIVES MEGYE A Heves me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara idén is lehetőséget biz­tosít támogatott mesterkép­zésére és vizsgáztatására. A támogatott mesterképzé­sen a gyakorlati képzőhelyek oktatói 20 százalék önerő befizetésével vehetnek részt. A szakács- és a cukrász­szakmában elindult a tanfo­lyam, és a héten a pincérre is megkezdik a képzést. Le­het még jelentkezni a gépi forgácsolók és a hegesztők számára induló felkészítésre, illetve kereskedőszakmában is lesz tanfolyam, erre is vár­ják az érdeklődőket. T. B. Három hevesi az adóslistán HEVES MEGYE A Nemze­ti Adó- és Vámhivatal közzé­tette a jelentős összegű adó­hiánnyal érintett adózók lis­táját, amely az első negyed­éves adatokat tartalmazza. A lajstromban három Heves megyei magánszemély sze­repel, a tarnaörsi Bangó Gyu­la összesen 206,7 millióval, a verpeléti Váradi Jenő 45 millióval, a gyöngyöshalászi Papp László Árpádné 23 mil­lió forinttal tartozik az adóha­tóságnak. T. B. Hevesben nincs építőipari bumm HEVES MEGYE Márciusban az építőipari termelés volu­mene országosan harmadá­val meghaladta az egy év­vel korábbi bázist, közölte a KSH. Hevesben kétszázalé­kos elmaradást mutattak ki, az első negyedéves mínusz is ugyanekkora tavalyhoz vi­szonyítva. A régióban viszont márciusban 27, az első há­rom hónapban 4,6 százalé­kos volt a javulás. T. B. Nem gondoskodnak a le­esés elleni védelemről, ki­iktatják a gépek védelmi rendszerét. Hiába várják haza a családfenntartót. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu EGER Munkavédelmi nyílt na­pot szervezett nemrégiben az Egri Járási Hivatal Munka­ügyi és Munkavédelmi Osz­tálya. Az esemény épp a mun­kabalesetben elhunytak, vagy megrokkantak emléknapján volt, így a nyílt napot gyertya- gyújtással kezdték. Dr. Madarász Gyula, a Nem­zetbiztonsági Minisztéri­um orvos tanácsadója tartot­ta meg előadását a munkavé­delem helyzetéről, valamint a munkavállalók megelőzési stratégiájának kialakításáról. Kifejtette, minden munkavál­lalónak részt kell vennie egy előzetes munkaköri alkalmas- sági vizsgán, illetve időszako­san, egy-két évenként meg kell ezt ismételnie. Az Egész­ségügyért Felelős Államtit­kárság egyebek között már tervezi, hogy a szív- és érrend­szeri betegségek megelőzősé- ben is aktívabban részt vesz­nek majd a foglalkozás-egész­ségügyi orvosok.- A munkavédelmi tör­vény előírja minden munkál­tató számára, hogy egy meg­előzési stratégiát kell írásban lefektetnie - tudhattuk meg előadásából. A tavalyi adatok­ról elárulta: emelkedett az ösz- szes munkabaleseti szám, de hozzátette, hogy ez nem feltét­lenül a munkavédelmi helyzet romlását jelenti. Egészen 1984-től kezdve fel­vetítette az összes munkaba­leseti, mind a halálos munka- baleseti számokat, amelyekből az látszik, hogy a rendszervál­tás éveihez képest napjaink­ra negyedére csökkent mun­kabalesetek, a halálos balese­tek száma. Ez összefügg az­zal, hogy változott a munkavé­delmi helyzet. Az önfoglalkoz­tatókra a munkavédelmi tör­vény hatálya nem vonatkozik. Ráadásul egész iparágak szűn­tek meg azóta, magyarázta a változás okait dr. Madarász Gyula. Megtudhattuk tőle azt is, hogy tavaly 384 foglalkozá­si megbetegedést vizsgáltak, ez a szám 2012-óta folyama­tosan emelkedik, de ez sem a A fórumon Veres Pál is beszélt a munkabalesetekről, főleg az építőipar, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság volt veszélyes üzem. Idén is több súlyos eset következett be, két embert kül­földön ért baj, egyik meghalt közúti balesetben, másik egy építkezésen szenvedett sérü­lést. Hevesből sokan dolgoz­nak külföldön, sofőrök de aki külföldi cégnél vállal munkát, azokról nem tudnak. valós számot jelenti, hiszen le­hetnek bejelentetlen esetek is.- A kémiai kóroki ténye­zők vezette foglalkozási meg­betegedések helyett a bioló­giai, vagyis a fertőző betegsé­gek kerültek az előtérbe, me­lyek több embert érintő meg­betegedések - mondta el az or­vos tanácsadó. Az elmúlt év­Az építőiparban elsősorban a leesés elleni védelem hiánya, a feldolgozóiparban a gépek védelmének kiiktatása miatt éri baj az embereket. Egy bá­lázógép például halált és cson- kulást okozott, illetve volt, aki­re fa dőlt rá, más 10 méter­ről esett le egy építkezésen. A napokban egy férfit temetett maga alá a ráomló föld, sze­rencsére őt még élve ki tudták szabadítani. ben viszont emelkedett az el­lenőrzött munkavállalók szá­ma is, 280 ezer munkavállaló­ra kiterjedő vizsgálatot végez­tek 2016-ban a felügyelők.- Tavaly a munkavédelmi törvény bevezette a közigazga­tási bírság lehetőségét, amely személyre szól. Ennek nyil­ván van visszatartó ereje. To­Az építőipart ellenőrzik Az ellenőrzések célkeresztjé­ben egy májusi és júniusi ak­cióban az építőipari, a máso­dik félévben pedig a megvál­tozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek lesznek. Az utolsó negyedévben a ke­reskedelmi egységek követ­keznek. Hevesben a 3-4. ne­gyedévben a mezőgazdasá­gi vállalkozások is számíthat­nak a munkavédelmi hatóság ellenőreinek látogatására. vábbra is gyakori az építkezé­seken a leesés elleni védelem, a földmunkáknál a dúcolás hi­ánya, ahogy az érintésvédelmi problémák is. Munkaegész­ségügyi intézkedések közül a veszélyes anyagokkal való te­vékenységgel kapcsolatos sza­bálytalanságokkal találkoz­tak leggyakrabban. Az intéz­kedések hét százaléka arra irányult, hogy nincs foglal­kozás-egészségügyi ellátása az adott munkavállalóknak - mondta dr. Madarász Gyula. A munkavédelmi fórumon Veres Zoltán, az Egri Járási Hivatal Foglalkoztatási, Csa­ládtámogatási és Társadalom- biztosítási Főosztályának ve­zetője a Munkavédelem Nem­zeti Politikájáról beszélt. Ezt tavaly fogadta el a kormány a munka értékének, a munka- vállalók testi és lelki megóvá­sának érdekében. Értékelte a tavaly elvégzett ellenőrzése­ket és elmondta azt is, mire fi­gyel idén a hatóság. Egy férfi a bálázógépben vesztette életét, másra fa dőlt rá az erdőben Három kategóriában is első lett a pneumatikagyártó Az Aventics lett az Év Gyára A gazdák többsége beadta kérelmét EGER Második alkalommal hirdette meg az Év Gyára ver­senyt a GyártásTrend techno­lógiai magazin és a PPH Media. A kétfordulós megméretésen - a szakmai zsűri helyszíni értékelését követően - hét vál­lalat került a döntőbe. A minap tartott díjáatadón kiderült: az összetett díjat az Aventics Hungary Kft. nyerte a tízmilliárd forint feletti éves nettó árbevétellel rendelke­ző vállalatok között, miután három fő kategóriában - leg­jobb menedzsmentfolyama­tok, gyártástámogató folya­matok, energiahatékonyság - is elsőnek bizonyult.- Nagy megtiszteltetés, hogy cégünk elnyerte az Év Gyára 2016 díjat, büszkék va­gyunk rá, hasonlóban egy vál­lalat csak ritkán részesülhet - mondta a Hírlapnak Gödri Ist­ván, az Aventics Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Az elmúlt tíz évben folyama­tosan növelték a gyár verseny- képességét, javították folya­mataikat. Rendszerbe foglal­ták az automatizálás, a szen­zortechnológia és az internet adta lehetőségeket, amelyek a digitalizált gyártás alapjait adják, egyszerűsíteni, szabvá­nyosítani, racionalizálni tud­ták a termelést. T. B. Az Aventics kapta a fődíjat Fotó: beküldött Utolsó napjához érkezett a 2017. évi egységes kérelmek szankciómentes be­adásának határideje, tájékoz­tatta lapunkat Jakab Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara Heves megyei igazgató­ja. Megtudtuk: a május 15-i határnap után beérkező ké­relmekre munkanaponként 1 százalékos csökkentési szank­ciót alkalmaznak. Amennyiben ma még be­nyújtják az egységes kérelmet és minden olyan jogcímet tar­talmaz, amit igényelni szeret­ne az ügyfél, akkor május 31- ig azt szabadon módosíthatja, bővítheti mindenféle szankció nélkül. Az állatalapú támoga­tásoknál a május 15. után be­adott pluszegyedekre már vo­natkozik az 1 százalékos csök­kentés. A kérelembeadási idő­szak június 9-én lezárul. Jakab Tamás elmondta, hogy megyénkben hatezer kö­rül várható azon gazdálkodók száma, akik kérelmet nyújta­nak be SAPS és zöldítés jog­címekben mintegy 180 ezer hektárra. A gazdák több mint kilencven százaléka már be­adta a kérelmét, erre ügyfél­kapun keresztül, elektroni­kus úton volt lehetőség. Sokan igényelték a kamarai falugaz­dászok segítségét. T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom