Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-13 / 110. szám
14 MŰEMLÉKTÁR 2017. MÁJUS 13., SZOMBAT Több lehetőség is van a pincerendszer hasznosítására Föld alatti patakkal csábíthatnák a turistákat A pincerendszert 2007-ben beválogatták a legismertebb hét magyar építészeti csoda közé, jövője azonban kérdéses Fotó: Márkus Attila Akár lezárt műemlékeket is lehet látogatni HEVES MEGYE A nagyközönség előtt lezárt épületek, építmények és régészeti helyek meglátogatására ad lehetőséget a Kulturális Örökség Napjai (KÖN), amihez április 18-a óta lehet csatlakozni. A programra azok jelentkezését várják, akik értékes épületeiket szívesen megnyitnák a nagyközönség előtt, valamint abban vezetést tartanának. A KÖN 1984 óta ötven országban az épített örökség ünnepe, Magyarországon minden év szeptember harmadik hétvégéjén rendezik meg, idén szeptember ló-án és 17-én. Ebben az évben három kiemelt témája lesz az eseménynek, a reformáció ötszáz éves jubileuma, Arany János születésének kétszázadik évfordulója, valamint a százötven évvel ezelőtt történt kiegyezés. Mindezeken felül, a Miniszterelnökség kiemelten kezeli a 2017. évi európai uniós ajánláshoz csatlakozva a „Természet és Örökség” témakörét is. Építészeti és természeti örökségeinket ismerhetjük meg. Az önkéntesek által szervezett programok évről évre rengeteg érdeklődőt vonzanak, a nagyvárosok mellett a kisebb települések is lehetőséget kapnak arra, hogy bemutassák építészeti és természeti örökségüket az örökségvédelem iránt érdeklődőknek. A tavalyi évben több mint 300 történelmi épület nyitotta meg kapuit a rendezvénysorozat keretében, amit 140 vezetett séta, és több mint 170 kulturális program egészített ki. Az idei KÖN jelentkezési felületét a műemléki világnapon, április 18-án nyitotta meg a lebonyolítást koordináló Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság. Az eseményre a www.orok- segnapok.hu honlapon lehet jelentkezni. Azok a helyszínek, amelyek augusztus 15- ig regisztrálnak, bekerülhetnek a KÖN országos terjesztésű programfüzetébe is. Süli K. Az Egri főegyházmegye tulajdonába kerülhet az egri pincerendszer, az országgyűlés egyik áprilisi törvénymódosítási javaslata alapján. Ennek apropóján utánajártunk a műemlék történetének, valamint hasznosítási lehetőségeinek. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu EGER A török megszállás után Egerbe visszatérő Fenessy György püspöknek köszönhető az egykori érseki pincerendszer létrejötte. Az egyházi méltóság a polgári városban vásárolt építési telket palotájához, az építkezéshez szükséges tufát pedig a telek alatti domboldalból termelték ki, így mire végeztek a munkálatokkal, egy pincerendszer is kialakult. Ez sokáig az egyházmegye központi bortároló helyisége volt, több millió liter tárolására volt alkalmas, saját fúrt kúttal rendelkezett, és akár szekérrel is be lehetett hajtani. A pincerendszert 1947-ben államosították, nem használták tovább, az elhanyagoltság miatt állapota romlásnak indult, ezért nagy részét az 1980- as években vasbeton szerkezettel megerősítették. Ezt követően néhány évig ismét használaton kívül volt, majd 2005 nyarán kezdték turisztikai célra használni, amely napjainkig is tart. Kormos Gyula, a Bástya Építész Kft. építész vezető tervezője és csapata, többször is foglalkozott már a pincerendszerrel. Néhány éve az egri önkormányzat kezdeményezte először, hogy készüljenek tervek az érseki pincerendszer turisztikai hasznosítására. Ekkor ők nyerték el az első díjat. Egy korábbi bejárás Fotó: archív- 2011-ben írta ki a pályázatot az önkormányzat, akkor egy komoly, hat témakörre bontott hasznosítási tervet dolgoztunk ki, sok különleges elemmel, de sajnos források híján a beruházása azóta sem valósult meg - árulta el a szakember. A hasznosítási tervben újszerű megoldások szerepeltek, több különleges attrakciót is kidolgoztak.- A célunk az volt, hogy megőrizzük a pince eredeti jellegét, ugyanakkor egy látványos turisztikai attrakciót hozzunk létre. A koncepció alapja az volt, hogy a belváros alatti pincerendszert különböző látványelemekkel - üvegaknával, mászófallal, üvegfödémmel - összekössük a felette lévő várossal. Terveink között szerepelt egy föld alatti patak bevilágított sétánnyal, de helyet kapott volna egy camera obscura is, amivel a mélyből a várost lehetett volna pásztázni. A legkülönlegesebb ötlet egy kávézó kialakítása volt a belvárosi kutyafuttató helyén, ahová üvegfalú lifttel lehetett volna a pincéből feljutni, ezáltal tisztán látszottak volna a talaj különböző rétegei is. A pincerendszert 2007- ben beválogatták a legismertebb hét magyar építészeti csoda közé, komoly turisztikai attrakciónak számít, jövője azonban kérdéses, hiszen mindeddig nem született döntés jövőbeli tulajdonosáról, ezáltal hasznosításáról sem. Sorsokról, sikerekről, kudarcokról, híres emberekről mesélnek az ódon falak Megszállottként kutatta a Bükk, a Mátra titkait EGER - A Bródy Sándor utca tele van emlékekkel, járunk az utcán, de elmegyünk az táblák mellett. Többek között itt született Bródy Sándor, itt lakott Zách József, Kracker János Lukács veje. Ők a Líceum főegyházmegyei könyvtárának csodás freskóját alkották meg. Ha tovább sétálunk, akkor pedig itt találjuk a Fazo- la család által építetett házat. Kevesen tudják, hol lakott a megyeháza csodás kovácsoltvas kapuját megalkotó Fazo- la Henrik - mesélte Badacsonyáé Bohus Gabriella idegen- vezető a Bródy Sándor utca 4. előtt állva. Fazola Henriket sokan olasz származásúnak tartották, mert a nevét sokáig Fasolának írta. Valójában a németországi Würzburgban született, az áttelepült család egyetlen tagja sem beszélte az olasz nyelvet. Barkóczy Ferenc egri püspök hívására 1758-ban érkezett Egerbe, 28 évesen. Nemcsak lakatosmester volt, ahogy sokan tudják róla, hanem foglalkozott geológiával és kohászattal is. Hamarosan a város leggazdagabb polgára lett. 1758 és 61 között a félig kész megyeháza lakatosmunkáival foglalkozott, vasrácsai és kapui a hazai barokk kiemelkeItt élt Fazola Henrik egri polgárként Fotó: Korsós Viktor dő alkotásai. Emellett vaskályhákat, kandallókat is csinált, de ha kellett, a rossz órákat is meg tudta javítani.- Egyébként épp ezzel hódítja majd meg második feleségét 42 évesen. A 18 esztendős Kari Teklának órát készít. Ez a megkésett szerelem ad neki újra erőt, mert akkoriban sorozatos anyagi kudarcok sújtják - veti közbe Gabriella. De ne szaladjuk ennyire előre: Amikor barátja, az egri kórház névadója, Markhot Ferenc párádon timsós ásványvizet talál, Fazola a vasérckeresés megszállottja lesz. Fertálymesternek is választanák Egerben, de ő a megbízatást nem vállalja. Csak a Bükk titkait kutatja. Megnősül. Első felesége Linczin Anna Mária himzőnőt veszi el, akire a lakatosüzemet bízza, illetve öcs- csét, Lénárdot is Egerbe hívja e célból. Számos ásványt, ércet talál a Bükkben, a Mátrában, bányatársulatot hoz létre, s ő építi fel 1771-72-ben az ómassai nagyolvasztót és a hámori két vashámort. Ő lesz a vasgyár igazgatója. Ekkor már nem vonzotta Eger. Sorozatos kudarcokkal ér véget az élete, melynek történetét Kriston Béla: A megszállott című művéből ismerhetjük meg. G. R.
