Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-12 / 109. szám

2017. MÁJUS 12., PENTEK MEGYEI KÖRKÉP g Tíz év után mentesülhetnek a lakók a dübörgéstől A közútról a vasútra kerülhet immár a kő Helyszíni bejáráson az országgyűlési képviselővel a polgármesterek, a szakemberek Fotó: Gál Gábor Megszámolni is nehéz len­ne, hányszor foglalkoztunk lapunkban a Tárná menti közúti kőszállítás miatti la­kossági tiltakozásokkal. Ta­lán végre mindenkinek jó megoldás születhet. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu TÁRNÁ MENTE Több mint tíz év után úgy tűnik, pont kerülhet a Tárná menti településeken élők egyik legnagyobb gond­jára. Jó remény van arra, hogy a súlyos környezeti károkat okozó kó'szállító teherautók nem turbózzák tovább a lakók idegeit. Erről egyeztettek a na­pokban Verpeléten. Előbb azonban haladjunk kronológiai sorrendben, ki, mikor, mit ígért és tett az ügy orvoslására. Még 2006 januárjában szá­moltunk be arról először, hogy dr. Nyitrai Zsolt írásbeli kérdéssel fordult az Ország- gyűlésben Kóka János gazda­sági és közlekedési minisz­terhez Mire számítsanak a feldebrőiek és az aldebrőiek? címmel. A fideszes honatya a két településen áthaladó Tárná menti közúti kőszállí­tás miatti lakossági tiltakozá­sok nyomán fordult a minisz­terhez, tudakolva: tervezi-e a tárca az itt átvonuló teher­gépkocsi-forgalom korlátozá­sát, illetve miért nem eleve vasúton történik a kőszállítás? A szaktárca vezetője akkor válaszában kijelentette: a mi­nisztérium számításai szerint naponta csaknem 1500 jár­mű halad keresztül Aldebrőn és Feldebrőn, ebből tehergép­kocsi 245. Ezek a járművek va­lóban veszélyeztethetik a köz­lekedők testi épségét és a lakó­épületek állagát. Gond, hogy ha betartják az előírásokat, jogosan használják a közuta­kat, kitiltani onnan nem lehet őket, ráadásul a Mátrából szál­lított kövek zömmel az alföl­di út- és közműépítésekre ke­rülnek, s csak csekély hánya­dukat viszik az M35-ÖS autó­pályához. A vasút ilyen célú hasznosítására nagyobb meny- nyiség esetén kerülhet sor, ám ekkora igény jelenleg nincs. Ezután 2009 őszén arról cikkeztünk, hogy a Tárná menti települések demonst­rációt szerveztek a közúti kő­szállítás ellen, kilátásba he­lyeztek több újabb forgalom­lassító akciót is. A cél válto­zatlan volt: kerüljön sínre, az­az a meglévő, jó állapotú vas­úti pályára a kő. A tüntetéshez Egy beruházásnak köszönhe­tően a kisnánai kőbányából történő közúti teherszállítás gondja oldódhat meg a közel­jövőben - hangzott el a verpe­léti vasúti rakodó helyszíni be­járásán május 5-én Verpelé­ten. A közúti kőszállítás zajjal, az utak állapotának romlásá­val jár. A projekt megvalósulá­sa esetén Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kápolna útja­it tehermentesíthetik. Ha a kő­szállítást a közútról vasútra he­csatlakozott Sirok-Kőkútpusz- ta, Kápolna, Tarnaszentmá- ria, Verpelét, Feldebrő, Aldeb­rő, Tófalu, Kompolt és Kál is. Elsősorban azt szerették vol­na elérni, hogy a fuvarozás a közút helyett az azzal párhu­zamosan futó, meglévő, jó ál­lapotú Recsk-Kál-Kápolna vasútvonalon történjék. Meg­keresték a szaktárcát is, majd Hónig Péter miniszter - miu­tán megfordult a helyszínen - a MÁV-ot arra kérte, készít­sen elemzést: miként és meny­lyezik át, akkor egy vasúti sze­relvény 1600 tonna követ szál­líthat, ez pedig 64 tehergépjár­mű járat kiváltását jelenthe­ti. Az egyeztetésen részt vet­tek Horváth László, a térség or­szággyűlési képviselője, s a vasútvonal által érintett telepü­lések polgármesterei, Tóth Ta­más, a Tarnóca Kőbánya Kft. ügyvezetője, a MÁV részéről Túlik Károly, Fejlesztési és Be­ruházási Főigazgató a munka­társaival. nyiért lehetne ismét üzembe helyezni a verpeléti vasútállo­máson lévő rakodót. Azután 2010-ben Újra blo­kádra készülnek a Tárná men­ti falvak címmel írtunk arról, hogy a Tárná menti Kistérsé­gi Területfejlesztési Társulás településeinek önkormányza­tai, polgárai még a parlamen­ti választások első fordulója előtt újabb félpályás útlezárás­sal tiltakoztak az érintett köz­ségeket sújtó közúti kőszállí­tás ellen. Néhány hónap elteltével, 2010-ben, az új kormány köz­lekedésért felelős államtitká­rához, Fónagy Jánoshoz for­dult a kistérség területfejlesz­tési társulása. A tíz helység polgármesterei által jegyzett levélben egyebek között azt ír­ták: kora hajnaltól késő estig naponta több száz, a sebesség­határt túllépő nehéz tehergép­kocsi zaj- és porterhelését, ká- rosanyag-kibocsátását kell el­viselniük. A kamionok tönk­reteszik az út melletti lakáso­kat. Ez alkalommal is azt sür­gették, kerüljön át a kő a köz­útról a vasúra. Egy projekt megvalósulása segíthet Kötéltánc Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu A lakásvásárlás előtt álló fiatalok táborát gyarapítóm jó­magam is, közülük is azokét, akik azért még remény­kednek abban, hogy cirka huszonöt év múlva valósan övék lehet a nagyjából 60 négyzetméternyi terület. Olykor én is feladom az ábrándozást, de eddig felülkerekedett ben­nem a vágy. Épp ez az, ami hajt arra is, hogy hetente egyszer megnéz­zem, mi a kínálat a városban és mennyiért. Nemrég már azt is felmértem, mennyire valósak a hírek, hogy idén sokkal kedvezőbb hitelkonstrukciók közül választhatnánk. Az öt, tíz vagy akár 20 évig fix törlesztőrészletek valóban valamifé­le biztonságossággal kecseg­tetnek. A vágy, sőt, már az elha­tározás is megszületett, s ahogy láttam, nem vagyok ezzel egyedül: már az év ele­jén is növekedett a lakáshitel után érdeklődők száma. Persze, sokan vannak, akiknek az életét, jövőjét tovább bonyolítja az a súlyos tény, hogy fiata­lon, mert a szükség megkívánta, felvették a diákhitelt is. Ez további fejtörést igényel: mi legyen az egyik hitellel, mi a má­sikkal, mit szólnak hozzá a bankok, hogy az egyik és a má­sik félt is terheli már egy-egy adósság. Ha meglenne a lakás és a rávaló, az is évek kötéltáncát je­lenti a fix törlesztőrészlet mellett is. Jóllehet, ez az, ami a mai ifjúság nagy részét inkább arra készteti, hogy albérletről al­bérletre vándorolva éljék le életüket. Csakhogy a bérleti díj és a törlesztőrészlet már közel azonos összeg. Növekedett a la­káshitel után ér­deklődők száma. Hétfőtől módosul a közlekedés rendje EGER A Colas Zrt. kivitelezé­sében immár megkezdődött az Egert az M3-as autópályá­val összekötő gyorsforgalmi út építése. A megyeszékhely önkormányzata csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette, hogy a munkák végzéséhez jelentős forgalmi változásokat kell bevezetni május 15-étől, hétfőtől. Saxinger Veronika, az egri beruházás megbízott kommu­nikációs referense elmondta: az épülő, 2x2 sávos M25-ÖS gyorsforgalmi út 2020-ra ké­szül el, ekkor kapcsolódhat be a város az ország gyorsfor­galmi vérkeringésébe. Az út Eger belterületét érintő részé­nek építési költsége 5,4 milli­árd forint. Az új út egri szaka­szán két új körforgalom épül. Egyik az épülő autóút és a Kő­lyuk út (K2) csatlakozásánál, a másik a K2 - Mátyás király út - Egerszalók völgyfeltáró út csatlakozásánál. A munkák idejére, év végé­ig meg kell változtatni a for­galmi rendet: Kerecsend felé, illetve onnan érkezve csak a 25-ös főúton lehet közlekedni egy-egy sávon, sem a K2-esre, sem a szalóki fürdők felé vivő feltáró útra nem lehet ráhaj­tani. A Kerecsend felől érke­zők a Szövetkezet és a Faisko­la úton át érhetik el a Kőlyuk utat, a teherszállító járművek a 25-ös útról korábban letér­ve, az „Olajosok útján” Andor- naktályán át juthatnak a Kis- tályai útra. A munkák idejére, év végéig meg kell változtatni a forgalmi rendet. Minderről a következő na­pokon a lakosságot szórólapo­kon és egyéb formában is tájé­koztatják majd. A napra kész, pontos információkat pedig elérheti bárki az erre a célra létrehozott www.m25.eger.hu honlapon. S. S. Egri művész alkotásai a Nemzetközi Emerging Proud Napon Lelki fájdalom a grafikákon Újra ostromjátékra készül a diákság BUDAPEST, EGER Teleki Klári művészetpártoló digitális al­kotásaival színesítik az első Nemzetközi Emerging Proud Nap magyarországi arculatát. A rendezvényt - amely a men­tális betegségekre hívja fel a figyelmet - ma a fővárosi Mo­ha Rendezvényházban reggel 9 órától tartják. Az Integrál Akadémia, az Ébredések Alapítvány és a Nyitnikék Magyar Antistig- ma Kezdeményezés támoga­tásával Budapest is otthont ad a kampánynak. Nyolc ország­ban egyszerre gyűlnek össze orvosok, lelki segítők, érin­tettek és családtagok. A mű­vészetpártoló alkotásaiból a helyszínen külön kamara­kiállítás nyílik, az esemény­hez készített filmjét London­ban is levetítik.- Nagyon fontos, hogy az emberek fel merjék vállalni a krízist, amin keresztülmen­nek. Sokan - köztük fiatalok is - elnyomják az érzéseiket, emiatt testi tünetek is jelent­keznek. Időben fel kell ezeket ismerni, foglalkozni velük, bátran beszélni róluk - mond­ta el Teleki Klári, akinek a fo­tóira a szervezők rátaláltak, s mivel úgy érezték, azok jól kifejezik a lelki fájdalmakat, megkeresték őt. V. NI. A grafikák jól kifejezik az emberi érzelmeket Fotó: Teleki Klári EGER Másodszor rendezik meg az egri várban az Emlék­helyek Napját, ami a Nemzeti Örökség Intézete által kezde­ményezett országos program. Az egri vár 2015. október 17. óta hivatalosan is emlékhely a Parlament 2014. december 16-i döntését követően. A május 13-ai, szombati ese­ményt a Dobó téren kezdik se­regszemlével 9 órától, majd fél órával később felvonulnak a belvárosban az Egri Vitézek­kel és a Tabulatúra együttes­sel. A rendezvény megnyitója 10 órától lesz a Gótikus püs­pöki palota előtti téren, amit a gyermekek, a város diák­ságának történelmi ostromjá­téka követ, akik ezzel újraél­hetik az 1552-ben törtérit, leg­fontosabb eseményeket. A tö­rök-magyar összecsapást kö­vetően elhangzik a várvédők esküje is. Az izgalmas délelőttöt ki­egészítik tárgyalkotó és kéz­műves-foglalkozásokkal, köz­tük pajzsfestéssel, guriga- vitéz-készítéssel, fémdombo­rítással, a látogatók számá­ra is izgalmas programok­kal. Ahogy az egri vár közle­ményében olvasható, az Em­lékhelyek Napját minden év­ben május második hétvégé­jén tartják. J. H. t v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom