Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-06 / 81. szám

2017. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP g A vármúzeum szakemberei vizsgálják a területet Kiderült, mit rejt az Eger-patak medre Sokakat érdekel, mi látható a mederben. Rákóczi Gergely most vizsgálja Fotó: Berán Dániel A legnagyobb közösségi ol­dalon tették fel pár hete a kérdést a Dobó István Vár­múzeum (DIV) szakemberei­nek, hogy milyen faszerke­zet található az Eger-patak Gólya utcával párhuzamos szakaszán. A válaszra nem kellett sokáig várni. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu EGER Az Eger-pataknak a Gó­lya utcával párhuzamos sza­kaszán, a meder alján egy kazettás faszerkezet látható. A szerkezet a patak folyásával azonos tengelyt követ, s a je­lenleg is ép fagerendák az il­lesztőpontokon nagy méretű vaskapcsokkal és szegekkel megerősítettek. Meglepő eredményre bukkantak- Kézenfekvő lenne hídalapo- zásnak gondolni, mivel a je­lenlegi patakmedernek teljes szélességében húzódik, egye­dül a nyugati oldalon takarja el a patak földes-kavicsos hor­daléka. Ugyanezt a hídfunk­ciót erősítené az is, hogy a szerkezet igen masszív. Meg­lepő ugyanakkor a konstruk­ció észak-déli szélessége, ami csaknem 10 méter - magya­rázta Rákóczi Gergely, a DIV régészeti osztályának mun­katársa, aki azt is hozzátet­te: drasztikus módosításokat nem végeztek a patak meder­szabályozásában. Elmondta: március végén végeztek helyszíni szemlét, amikor felmérték a szerkezet legfontosabb strukturális pa­ramétereit, hogy azonosíthas­sák funkcióját. Szükséges volt ugyanis eldönteni, hogy újko­ri, avagy történeti konstrukci­óval állnak-e szemben.- Ez különösen azért volt re­leváns, mert az ismeretlen korú faszerkezet történeti lokalizálá­sa szerint éppen a történelmi, fallal kerített belvároson kívül, de történetesen az egykor itt el­haladó XVI. századi városfal mellett helyezkedik el. A talp- és keresztgerendák pontos tájo­lását kizárólag tájolóval végez­hették el - ez önmagában is azt sejteti, hogy legkorábban ké­ső középkori építményről lehet szó, és felmenő faszerkezetre utalnak a felfelé bevert vassze­geken kívül az észak-déli talp­gerendák felszínén látható vájt ékek - mondta Rákóczi Gergely, aki korabeli térképeket vizsgált a faszerkezettel kapcsolatban. Korabeli térképek is segítenek- Az objektum szempontjá­ból perdöntő lehet egy 1800- ban készült térkép, amely Eger alaprajzát vette fel meg­döbbentő pontossággal. Ezen a tárgyalt szakaszon, a pa­taknak éppen e pontján lát­ható egy híd. Fahidakat leg­inkább kevésbé fontos átke­lőhelyeknél építettek, vagy abban az esetben, ha pótol­ni kellett egy összeomlott kő­építményt. Erre ugyanis a leggyorsabban beszerezhető alapanyagot a fa szolgáltatta. A felépítés anyag-, és időkölt­sége miatt egy ideiglenes cé­lú fahíd megoldhatta az inf­rastrukturális nehézségeket a patak két partja között. Egy rövidebb fesztávú fahíd fel­építése akár egy hét alatt is kivitelezhető. A XVIII. szá­zadban több áradás is volt a patakon, és a Barátok hídját 1757-ben, majd 1813-ban is elpusztította a nagy mennyi­ségű víztömeg. Lehetséges, hogy ez a híd is éppen a kö­zeli Barátok hídja összeomlá­sa után épült, annak ideigle­nes kiváltására, míg az újabb kőhíd el nem készül - véleke­dett a DIV szakembere. Mint mondta: az Eger-patak- ban megfigyelhető struktúra leginkább az összetett geren­datartós fahídtípusra emlékez­tet, mivel a nagy sodrású, ma­gas vízállású patakokra sok­kal erősebb alapozású hidat kellett tervezni. Szükség van faévgyűrűs kormeghatározásra- A híd egyetlen egyértelmű térképi ábrázolása az említett levéltári felmérésen (1800), il­letve egy másik, némileg ko­rábbi térképen (1787) ismer­hető fel. Ez az egyetlen térkép is elég azonban annak bizonyí­tására, hogy itt állott egykor egy XVIII. századi fahíd, mely­nek 1787-ig meg kellett épül­nie. Az abszolút kormeghatá­rozás eszköze ilyetén famarad­ványok esetében a dendrokro- nológia, amelynek segítségé­vel sikerülhet tisztázni az épít­mény felépítésének pontos időpontját - tudatta Rákóczi Gergely, aki fontosnak tartotta megjegyezni, hogy további le­véltári kutatással és faévgyű­rűs kormeghatározással pon­tosítani lehet az építmény tör­ténetét, illetve bizonyítani a fel­tevés helyességét. Fehér és fekete Sike Sándor sikesandor@gmail.com M esélték: az édesapám egy éjszaka alatt őszült tejfe­hér hajúvá. Aznap történt ez, amikor a mellettem - az alig hároméves mellett - álló nyolcéves fiát, az én bátyámat egy kredencen hagyott pisztollyal, játék közben szíven lőtte a szomszéd srác, ő is alig túl a tizedik életévén. Eljárás nem indult szüleim ellen kiskorú veszélyeztetése miatt. Az ötvenes évek végén, az épülő szocializmus hajna­lán nem létezett ez a büntetőjogi kategória. Nincs ember, aki fel tudná fogni, mit jelenthet a szülők­nek három - együttesen is csak tízévnyi életet élt - gyere­kük egyidejű elvesztése. Ezért is kelt visszatetszést némely internetes komment. Egy ilyen tragédia kapcsán azt Eltorzult jellem- felhánytorgatni, hogy ma­re vall nem együtt- radt élatben mé§ *;gyöt hó' .. . , , napos kicsi a családban es erezni a gyászban. terhes már az anya a követ­kezővel, vagyis: „gyártják a gyereket a segíly miatt”, meglehetősen gusztustalan. Eltor­zult jellemre vall nem együttérezni, kicsit sem osztozni a gyászban azokkal az emberekkel, akik felfoghatatlan fájdal­mat éltek, s élnek át. Meglehet, időről időre el kellene mondani az ösztöneiket emberek becsmérlésében kiélőknek: azzal, hogy másokat le­húzni igyekeznek, ők semmivel sem lesznek többek. Azzal, hogy valakiket silánynak igyekszünk láttatni, mi magunk nem válunk becsesebbé. Saját értékeink bennünk gyökerez­nek, és csak a tőlünk jobbakkal szabadna mérni magunk, to­vábbi épülésünk végett. Tizenegyezernél több jelentkező EGER Idén is február 15-éig nyújthatták be jelentkezésü­ket azok, akik szeptember­től valamelyik magyarorszá­gi felsőoktatási intézményben szeretnék folytatni tanulmá­nyaikat. Az Eszterházy Károly Egyetemre ebben az időszak­ban több mint 11 ezren jelent­keztek, s 3215-en jelölték meg első helyen az intézményt. Ez­zel a 14. helyet foglalja el az országos rangsorban az egri egyetem. A statisztika alapján kide­rül: nappali tagozatra érke­zett a jelentkezések fele, leg­többen pedig alapképzések­re adták be jelentkezésüket, összesen 7426-an. Mint azt Kalóné Szűcs Erzsébettől, az egyetem felvételi és képzés- szervezési osztály vezetőjé­től megtudhattuk, a legnép­szerűbb a pedagógusképzés, amire több mint négyezren jelentkeztek.- Az első helyen az óvo­dapedagógus alapszak áll, melyre három campuson, az egrin, a jászberényin és a sá­rospatakin 516-an jelentkez­tek nappali tagozatra. Köz­kedvelt még a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszak, valamint a tanító- és tanár­képzés - sorolta, hozzátéve: osztatlan tanárképzésre 50 százalékkal jelentkeztek többen Egerbe, mint az el­múlt évben. Az adatok alapján a legnépszerűbb ismét a pedagó­gusképzés volt.- A jelentkezésekből az lát­szik: már nem az alapszakok, hanem az osztatlan tanári sza­kok iránt nagyobb az érdeklő­dés - tette hozzá. Az egyete­men népszerűek még a képal­kotás, a tervezőgrafika alap­szakok és az informatikai képzések, valamint edző vagy sport- és rekreáció szakok. Megtudtuk: a gazdaságtudo­mányi képzési terület alap­szakjai is keresettek. J. H. Javaslatokat Hív a sereg, vár a mundér: bemutatón adnak képet a katonai életről várnak két kitüntetésre GYÖNGYÖS Kitüntetésekre vár javaslatokat az önkormányzat május 1-éig. A Gyöngyös Vá­ros Egészségügyéért és Gyön­gyös Közszolgálatáért díjra bárki leadhatja az ajánlásokat, az elismerést pedig azok kap­hatják meg, akik a városban az egészségügyi ellátás terü­letén, hosszabb ideig kiemel­kedő színvonalú munkát vé­geztek és hozzájárultak az el­látás színvonalának emelésé­hez. Illetve azon köztisztvise­lők, kormánytisztviselők vagy állami tisztviselők, akik köz- szolgálati területen, több éven át kimagaslóan tevékenyked­tek a városban. H. É. Toborzók szállják meg a településeket HEVES MEGYE Két évvel ezelőtt szűkebb hazánk valamennyi települését érintő, s a katonai hivatást népszerűsítő fórumo­kon találkoztak az érdeklő­dőkkel a toborzócsoport tag­jai. Az elbeszélgetések során elsősorban a közmunkaprog­ramban résztvevőket szólítot­ták meg, s ajánlották nekik a Magyar Honvédségnél vállal­ható szerződéses szolgálatot. Akkor kilencen kerültek be a honvédség kötelékébe.- Az elmúlt két évben nagy változások történtek a Magyar Honvédségnél, megkezdődött a bérfejlesztési program, bő­vült a feladatrendszer, hiszen részt veszünk például a határ­védelemben is - mondta Hol­ló István őrnagy, az MH Ka­tonai Igazgatási és Közpon­ti Nyilvántartó Parancsnok­ság 5. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda megyei irodavezetője. - A mostani fó­rumokon minden civil polgár érdeklődésére számítunk, s mind a szerződéses, mind pe­dig a tartalékos szolgálatra várjuk a jelentkezőket. Az első fórum óta csaknem húsz községben jártak már, eddig három jelentkezőt indí­tottak el a pályán. A körút má­jus 25-én Kisnánán és Nagy- fügeden zárul. Megyeszerte népszerűsítik a katonai szolgálatot Fotó: beküldött- Előtte azonban kiemelt rendezvényt tartunk Gyöngyö­sön, ahol május 13-án nagy­szabású bemutatóra kerül sor. Gyepshow-val szórakoztatja a résztvevőket a szolnoki heli­kopterbázis katonazenekara, illetve a fegyverforgatásról is­mert budapesti díszelgő cso­port. Bemutatkoznak a katonai rendészek, a tűzszerész zászló­alj tagjai, s felsorakoztatják a honvédségnél ma használatos fegyvereket és gépjárműveket. A Mátra Művelődési Központ­ban pedig a honvédelemről szóló vándorkiállítás tekinthe­tő majd meg - sorolta Holló Ist­ván őrnagy. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom