Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-25 / 95. szám

12. CSALÁDI KINCSESTÁR 2017. ÁPRILIS 25., KEDD LEGYEN SZÓ RÓLA! Már az internet viszi a pálmát Szoros kapcsolatot alakított ki nagymamájával Könyvek ösztönözték Eger - Az áprilisi médianyel­vi konferencia, amiről mi is hírt adtunk, milyennek látta a ma­gyar média nyelvezetét? - kér­deztük H. Varga Gyula nyel­vészt.- A rendszerváltás után ná­lunk is megjelent a kettősség: az állami (közszolgálati) mé­dia egyeduralmát megtörte a- függetlenséget hangoztató- kereskedelmi. A hagyomá­nyos újságírás mellett megje­lent bulvársajtó - a kereske­delmi rádióval-tévével együtt- gyökeresen megváltoztatta a médianyelvet: behozta az utca nyelvét, a szlenget, sőt, a trá­gárságot. Ehhez harsány mo­dor, laza stílus társul, nem tűri a fejtegetéseket, gyors tempó­ra, „pörgésre” törekszik. A rá­dióban, televízióban a közvet­lenség, természetesség („az emberek így beszélnek”) örve alatt terjedt a pongyola beszéd, Az internet kincsesbánya, de megvannak a veszélyei. hanyag hangképzés, hadarás. A bulvár a szókimondásával el­hódította a médiafogyasztókat.- Akik kíváncsian kukkantot­tak be a celebek kulcslyukán...- Igen, és ez arra kénysze­rítette a hagyományos médi­át, hogy közelítsen a bulvár­hoz. Egy idő után kicsit a bul­vár is visszavett a harsány- ságából, ami jellemző volt a show-műsorokra (valóság- show, Mónika-show), a rádiós műsorvezetőkre vagy a Blikk cikkeire.- Mely gondolatok uralták a legutóbbi tanácskozást?- A legtöbben még mindig a nyomtatott sajtóval foglalkoz­tak, megjegyezve, hogy az bi­H. Varga Gyula nyelvész Fotó: Huszár Márk zony bajban van. Az előadók bárhonnan indultak, szinte mindig az internetnél kötöt­tek ki. A világháló mindent visz: fölmérések szerint a ti­zenévesek alig néznek tévét, az újságok online változatuk­kal saját vetélytársukat terem­tik meg. A műsorok zöme elér­hető az interneten, ami maga a szabadság és - szabadosság.- Újságírói szempontból a ter­jedelmi határok megszűnése az internet előnye.- Találó megjegyzés, ez le­mérhető a címadásban. Eddig a sajtó a tömör címekre töreke­dett, ám az interneten hódíta­nak a többmondatos címek is.- Ez a hatás a nyomtatott saj­tón is érezhető.- Az internet kincsesbánya, de megvannak a veszélyei. A fórumok legtöbbjében példá­ul elszabadulnak az indulatok.- Arctalanul is...- Igen, és sajnos nagyon jel­lemző a másik megalázása, a minősíthetetlen stílus. Én sze­retném olvasni a hozzászólá­sokat, ám a vitakultúra teljes hiánya elriaszt... V. M. A HÉT KÉRDÉSE Mire ügyeljen, ha vallani kell? A bevallási tervezet a jövedel­mek mellett a kedvezményeket is tartalmazza, de csak azokat, amelyekről adata van az adóhi­vatalnak, így annak, aki elfe­lejtett időben nyilatkozni mun­káltatójának arról, hogy a csa­ládi vagy az első házasoknak já­ró kedvezmény összegét az adó­előlegéből vonja le, érdemes mi­előbb kiegészítve elküldeni a bevallást, hiszen a beérkezéstől számított 30 napon belül utalja ki az adóhivatal a visszajáró ösz- szeget - közli a csalad.hu oldal. Tállai András, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium parlamen­ti és adóügyekért felelős állam­titkára közölte, az év első hó­napjaiban, számításaik szerint, mintegy 70 ezren nem vették igénybe a családi kedvezményt az adóelőlegükből. Az államtitkár hozzátette, hogy az első házasoknak is ér­demes megnyitni a bevallási tervezetüket. Egy tavalyi jog­szabályváltozásnak köszönhe­tően a kedvezmény 24 hónapig akkor is érvényesíthető marad, ha időközben a házasok csalá­di kedvezményre is jogosulttá válnak. A szabály minden 2014. december 31-e után kötött há­zasságra alkalmazható. Vagy­is azok a párok, akik eddig az adóelőlegükből azért nem érvé­nyesítették az esküvő után já­ró havi 5 ezer forintnyi adóked­vezményt, mert időközben szü­lőkké váltak, most mindenképp egészítsék ki ezzel a bevallási tervezetüket - fejtette ki. A KSH adatai szerint tavaly 51 800 házasságkötés történt, de az adóelőlegükből év köz­ben csak 23 ezer 700 pár vette igénybe a kedvezményt. Az ál­lamtitkár elmondta azt is, hogy aki az adóelőleg figyelembevé­telekor nem nyilatkozott - hol­ott jogosult volt kedvezményre -, annak is segít a NAV e-szja programja. Az erre szolgáló me­zők hozzárendelhetők a terve­zethez. Arra kell figyelni, hogy a visszaigényléshez szüksé­ges adatokkal - a bankszámla­számmal vagy a lakcímmel - ki­egészítsék bevallásukat. Az e-szja teljes szolgáltatását ügyfélkapun át lehet kihasznál­ni, ezért akinek még nincs, an­nak május 20-ig érdemes ügy­félkaput nyitni. Ehhez a szemé­lyi igazolványra és egy e-mail- címre van szükség, és be kell menni egy kormányablakhoz vagy a NAV bármelyik ügyfél- szolgálatára. B. K. rendre a maximumra Teleki Klári művészetpárto­lót kértük meg ezúttal, me­sélje el olvasóinknak, mi­lyen volt kislányként. Verebélyi Márta verebelyi. marta@gmail.com EGER - Ózdon láttam meg a napvilágot, kései gyermek va­gyok, van egy kilenc évvel idő­sebb bátyám, Pál. Anyukám élelmiszerbolt-vezető volt, apukám a MÁV-nál műszaki ellenőr - sorolja Teleki Klári művészetpártoló, aki maga is szívesen alkot: digitális gra­fikával foglalkozik. - Amikor nem az iskolapadban ültem, az anyukámnak segítettem a boltban. Szívesen tettem. Lát­tam, milyen sokat dolgoznak a szüleim, hogy eltartsák a családot. Egész korán megta­pasztaltam a munka világát. A nagymamám keze alá is so­kat dolgoztam: virágokat ter­mesztett és árusított Ózdon. Sokszor még ma is álmodom vele, hogy ott vagyok a kertjé­ben - fűzi hozzá mosolyogva, nagyon szoros kapcsolata volt a mamájával. - A nyári szüne­tekben is ő vigyázott rám. Em­lékszem, minden reggel friss tejjel és kiflivel várt. Ezeket mindig abból a pénzből vette, amit aznap reggel a virágok eladásával keresett meg. Klári - vagy kis Klári, ugyanis közeli rokonával tör­ténő névegyezés miatt így hív­ták - egész életére kihatnak gyermekkori emlékei, a szü­leivel, a nagymamájával eltöl­tött idő. Ő volt a legkisebb uno­ka, az idős hölgy kedvence, mivel szófogadó kislány volt.- Az 1960-70-es években nagyon nagy nyüzsgés volt Óz­don - emlékezik..- Jól éltek az emberek, s óriási volt ott a kul­turális élet. B. Tóth László, az Omega, a Metro és az Illés is sokat fellépett a városban ak­koriban. Az utóbbi volt és még mindig a nagy kedvencem. A kis Klári mindkét nagy­bátyjának életében fontos sze­repet játszott a sport: az egyi­Művészetpártolással foglalkozik napjainkban: a művészek tevékenységét segít megismertetni az emberekkel különböző rendezvények szervezésével Fotó: Márkus Attila kük testnevelő tanár, a má­sikuk kosárlabdaedző volt. A kislányból mindenáron spor­tolót szerettek volna nevelni.- A bácsikáim nem hagy­ták, hogy a testvéremmel el- puhuljunk. Először atletizál- tam, később versenyszerűen szertornáztam, a gyári isko­lában - ahová jártam - voltak az edzéseink. De a József Atti­la Gimnáziumban is szép sike­reket értem el ebben a sport­ágban. A testnevelési főisko­lán szerettem volna továbbta­nulni, de a szüleim nem sze­rették volna, ha messzire ke­rülök. Az egészségügyben he­lyezkedtem el - részletezi Klá­ri, aki az egri kórház vérellátó­jában dolgozott 40 esztendeig.- Sokat olvastam kislány­ként. Szinte mindennap búj­tam egy könyvet, és mindig a kötetek hatása alá kerültem, az azokban olvasott történe­tek inspiráltak, arra ösztönöz­tek, jól kell tanulnom, hogy si­keres legyek, és a maximumot hozhassam ki magamból. A kislány nagyobb korában sokat volt egyedül, hiszen a szülei a munkából későn értek haza. De Klári mindig igyeke­zett feltalálni magát: sokat raj­zolt, sétált, fotózott.- Úttörő is voltam, jó szívvel emlékszem vissza erre az idő­szakra is. Fontos volt a közös­ség. Jó barátságok köttettek, jókat túráztunk, fotószakkör­re is jártam. Fegyelemre taní­tottak minket, egyebek között óvtuk környezetünket, olykor gyűjtöttük a szemetet. Klári énekkaros is volt, bár saját bevallása szerint nem volt jó hangja. Ám a nemrégi­ben Oscar-díjat nyert Minden­ki című rövidfilmben látottak­kal ellentétben a tanára hagy­ta énekelni a kislányt, aki na­gyon szerette a szereplést a kórussal. Mégis rátalált a művészet Klári gyermekkorában Laborasszisztensi és egész­ségügyi menedzseri végzett­séggel rendelkezik Klári, az egri vérellátóban vezetőasz- szisztens volt. Egyebek között Pro Sanguine díjban részesült. Kongresszusokon szerepelt, ő propagálta a Vöröskereszt he­lyi szervezetével együtt a kö­zépiskolásoknak a véradást, létrehozva az egri Diákvér pro­jektet. Szívvel-lélekkel végezte ezt a munkáját, de a halál kér­désével - különösen a gyerme­kekével - nehezen birkózott meg. Rossz érzéseit a művé­szetek iránti figyelemmel küz­dötte le. Még ma is alkot: digi­tális grafikával mély érzelme­ket tükröző női arcokat rajzol. Nemrégiben egy pszichiátriai betegségekkel foglalkozó fesz­tiválra is felkérték, hogy készít­sen grafikákat. épített emlékeink A hét épülete: a szervita rend ház EGER A Szaicz Leó utca 5. szám alatt található meg jelenleg a szervita rendház a megye- székhelyen. A klarissza apácák közép­kori temploma helyén épült az Egerbe 1689-ben Tirolból bete­lepült szervita rend temploma és a kolostora. A barokk rend­ház építése a dokumentumok tanúsága szerint 1724-ben kez­dődött el és 1728-ig tartott - kö­zölte a Hírlappal dr. Nemes La­jos történész. A templom építése 1733-ra fe­jeződött be, a tornya 1754-re. A rendház L alaprajzú, egyeme­letes, s a Szaicz Leó és a Szervita utcára néz. Mellette a Szaicz Leó utcai homlokzaton kőből fara­gott ajtókeret, fölötte csigás ko­A szervita rend temploma a megyeszékhelyen Fotó: Márkus Attila sárívvel záródó szemöldökpár­kány, közötte ovális ablak lát­ható. A földszinten hat apácará­csos, az emeleten hét könyöklő- párkányos, szalagkeretes ablak van. A templomhajó udvari hom­lokzatához folyosó, illetve kórus­építmény csatlakozik. Az udva­ri homlokzaton könyöklőpárká- nyos, fülecskés ablakok találha­tók, a földszinten egy-egy kőke­retes, felülvilágítós ajtóval. A kolostorbelsőben az udvar­ra hátranyúló kolostorszárny földszintjén és emeletén don­gaboltozatos folyosók vannak, ezekből nyílnak a szerzetesek cellái. A refektórium stukkódí­szes. A falképeket Krakker Já­nos Lukács és Zách József ké­szítette 1779-ben. V. M. r A f ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom