Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-01 / 77. szám
UHM EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhacmegye.hu info@eger.egyhacmegye.hu 4 "T“* Vili. évfolyam, 4. szám 2017. április Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK ÁPRILIS ÜZENETE „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). Tíz éve az egyházmegye szolgálatában Tíz évvel ezelőtt, 2007. március 15-én XVI. Benedek pápa Ternyák Csaba eminentianal címzetes érseket nevezte ki az Egri Főegyházmegye élére, aki 2007. június 9-én kezdte meg egri szolgálatát. Ternyák Csabát, a Győri Egyházmegye papját Szent II. János Pál pápa nevezte ki esztergomi segédpüspökké 1992. december 24-én, és ő szentelte püspökké Rómában. 1997. december 11-én pedig c. érsekké és Papi Kongregáció titkárává nevezte ki. Püspöki jelmondata: „Ipsi gloria in saecula - Dicsőség neki mindörökké”. További szolgálatára Isten bőséges áldását kérjük! Bérmálkozók meghívása Ternyák Csaba egri érsek április 13-án, Nagycsütörtökön délelőtt 9 órára az egri bazilikába a krizmaszentelési szentmisére szeretettel várja az Egri Főegyházmegye minden bérmálkozásra készülő hittanosát. Ezen a szentmisén szenteli meg a bérmáláshoz használt szent olajat, a krizmát, amely a bérmálás kiszolgáltatásának eszköze lesz. Egyházmegyei találkozó Az Egri Főegyházmegye 310 önálló plébániájának és mintegy 300 fíliájának rózsafüzér-tár- sulati tagjai kapnak meghívást a főpásztortól, Ternyák Csaba érsektől arra a lelki napra, amely május 13-án 10 órakor kezdődik az egri bazilikában. A programban az érseki szentmise mellett előadások, közös imádságok és tanúságtételek szerepelnek. Teremtésvédelmi Nap Szentmise az egri Missziós Központban A Szent II. János Pál Pápa Missziós Központban vasárnaponként mutatnak be szentmisét, 10 óra 30 perces kezdettel Bár a felújítás, az átalakítás és a hivatalos megáldás még hátra van, de nagyböjt első vasárnapjától kezdődően rendszeresen tartanak szentmiséket az Egri Északi Lakótelepen, amelyet az egriek csebokszári lakótelepnek emleAz első országos kispap zarándoklat 2010-ben, a Papság Évében volt a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhelyen. Azóta minden évben, a nagyböjti időszakban az ország összes kispapját fogadja valamelyik egyházmegye. Az idén Egerben, március 24-én és 25-én találkoztak a papságra készülő fiatalok és elöljáróik: a szemináriumok rektorai, prefektusai és spirituálisai. Az összejövetelen 200 kispap és 25 elöljáró vett részt. A találkozó célja a közös imádságon túl az volt, getnek. A Szent II. János Pál Pápa Missziós Központ a Rákóczi út és a Vallon utca kereszteződésében található. Ailer Gellért, az Egri Kisboldog-asszony Plébánia plébániai kormányzója elmondta: Ternyák Csaba egri érsek szorhogy az egyes szemináriumok növendékei megismerjék egymást, beszélgessenek, a tapasztalataikat megosszák és kötetlen módon együtt legyenek. Az estét kompletóriummal (befejező imaórával) zárták a szeminárium kápolnájában. Szombaton reggel közösen imádkozták el a laudest, a reggeli dicséretet, majd a reggeli után következtek a közös programok. A kispapok a várossal, a város egyházi nevezetességeivel ismerkedtek meg. Kisebb csogalmazta, hogy minél hamarabb elkezdődjön a missziós munka a területen, már az átalakítás előtt. Az Északi lakótelepen nagyon régóta igénylik az itt élők, hogy legyen egy templom, egy közösségi tér a hívek számára. portokban látogatták meg az egri bazilikát, Az Egri Érseki Palota és Turisztikai Látogatóközpontot, a Líceumot, a minorita és a ferences templomokat. Ezután Varga László kaposvári plébános, hely- nök atya tartott előadást az elöljáróknak, majd a résztvevők a papság és a papnevelés új kihívásairól beszélgettek. Ebéd után a program az egri bazilikában közös szentmisével zárait, amit Ternyák Csaba egri érsek mutatott be a szemináriumok elöljáróival együtt. Homa János HÍREK Megújult a szendrői templom A SZENDRŐI templom épülete felújításra szorult, a tetőszerkezet rekonstrukciójára volt szükség. Az ehhez szükséges mintegy 27 millió forintot, az egyházmegye, kormányzati pályázati forrás és a hívek adományai biztosították. Nagyböjt első vasárnapján áldotta meg a megújult épületet Ternyák Csaba egri érsek, s mondott szentmisét. Ferencz Károly szendrői plébános köszöntötte a megjelent világi elöljárókat, s mindazokat, akik segítették a templom megújulását. Ternyák Csaba egri érsek az egyházmegye oklevelével és ezüstérmével tüntette ki dr. Marczisák Zoltán- né kántort, aki hat évtizede teljesít kántori szolgálatot. Az iskola és a templom A KATOLIKUS köznevelési intézmények lelkipásztorai számára tartott szakmai értekezletet az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság március 9-én. A Hit- tudományi Főiskola kápolnájában Ternyák Csaba érsek az elmúlt években egyházi fenntartásba kerülő intézmények vonatkozásában az iskola és a templom összetartozásáról, mint a lelkipásztori tevékenység új lehetőségeiről beszélt. Hangsúlyozta: fontos, hogy a pedagógusok és a tanulók vonzódjanak az evangéliumhoz. Jelenleg 49 köznevelési intézmény áll az Egri Főegyházmegye fenntartásában. Juhász Ferenc atya, az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság elnöke elmondta: a lelkipásztorok megtapasztalhatták, hogy az iskola legalább annyi energiát igényel a lelki- pásztortól, mint a plébánia hívőközössége. Országos Kispaptalálkozó JEGYZET Teremtésvédelmi Napot hirdetett meg az Egri Főegyházmegyében Ternyák Csaba egri érsek március 25-re, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére. A főegyházmegye fenntartásában működő köznevelési intézmények vezetőit arra kérte, hogy e napon - Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikája szellemében - a helyi közösség összefogásával, az önként jelentkezők bevonásával tisztítsanak meg, keltsenek életre szemetes, rendezetlen területeket. A főpásztor kéréséhez csatlakoztak a katolikus iskolák, melynek eredményeképpen sok helyen gyűjtöttek szemétet, tisztítottak meg árokpartokat, erdei utakat. A Teremtésvédelmi Nap alkalmából a diákok - tanári vezetéssel - elbeszélgettek az Isten által teremtett világ védelméről, korunk emberének felelősségéről. Karizmatikus jubileum Az 1967-ben indult katolikus karizmatikus megújulás olyan mozgalom az egyházban, amely rövid története alatt a Föld 150 országában terjedt el és több mint 100 millió katolikus szívét érintette meg. Ez év Pünkösdjére, június 4-re Ferenc pápa találkozóra hívta a Vatikánba a karizmatikus közösségeket. A találkozóra készülve Magyarországon, ez év februárjában 29 helyszínen ünnepelték a karizmatikus megújulás 50. születésnapját. Ebből az alkalomból az egri Szent II. János Pál Katolikus Karizmatikus Közösség szervezett hálaadó és dicsőítő imaestet a Szent Bernét ciszterci templomban. Mi is az a katolikus megújulás? - címmel Pető Zsolt a közösség egyik vezetője tartott előadást. Majd Koós Ede atya, a Ciszterci templom templomigazgatója mutatott be az ünnepen hálaadó szentmisét. nagyböjt és a nagyhét utolsó három napját „szent három napnak” nevezzük, mert Egyházunk, keresztény hitünk legfontosabb misztériumára, Jézus megváltó szenvedésére, halálára és feltámadására emlékezik. Ez történik meg naponta, minden szentmisében. Ezek közül is kiemelkedik a nagyszombati húsvéti vigíliái szertartás. Az ünneplés teljességéhez hozzátartozik az is, hogy nagycsütörtökön és nagypénteken is részt veszünk a szertartásokon. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emlékezete, az Eukarisztia alapításának az emlékünnepe. A nagyböjti bűnbánati violaszín helyett erre az estére fehérbe öltözik a pap és az oltár, és a lehető legnagyobb ünnepélyességgel mutatjuk be templomainkban a szentmisét, arra gondolva, hogy Jézus még szenvedése előtt szeretetének utolsó ajándékát az Oltári- szentséget adta egyházának, amikor az utolsó vacsorán azt mondta: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre". Amikor ezen a misén a Dicsőséget énekeljük, húsvét előtt utoljára kondulnak meg a harangok és a csengők, zúg az orgona, hogy a hitből fakadó örömmel adjunk hálát az Úr ajándékáért. A szentmise végén tartjuk az oltárfosztást: az oltárt megfosztjuk díszeitől, arra emlékezve, hogy az utolsó vacsora után rögtön megkezdődött Jézus értünk vállalt szenvedése. Nagypéntek Jézus kereszthalálának az emlékünnepe. Ezen a napon a keresztények gyásza miatt még a harangok is elnémulnak: „Rómába mennek”. Nagypénteken nincs szentmise, a délutáni szertartáson viszont lehet szentáldozáshoz járulni. Egész nap Jézus kereszthalálára emlékezünk, arra gondolva, hogy mindaz, ami az első nagypénteken történt, értünk emberekért, a mi üdvösségünkért történt. A kereszt a mai ember számára is azt hirdeti, hogy „úgy szerette Isten ezt a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). A nagypénteki szertartásnak négy része van. Az első és legfontosabb rész az igeliturgia, amelyben a passió éneklése vagy elolvasása által emlékezünk Jézus megváltó szenvedésére és halálára. A liturgia csúcspontja a szent kereszt leleplezése és a Megváltó Jézus keresztje előtti hódolat. A harmadik rész a szentáldozás, amit régebben „csonka misének” is neveztek, mert csak a szentáldozás tényében azonos a teljes szentmisével. A szertartás végén megnyitjuk a szentsírt, amikor az ünnepélyesen leleplezett keresztet a szentsírban elhelyezzük. Nagyszombat az Ur Jézus sírban nyugvásának a napja. Jellegzetes hangulatát találóan fogalmazza meg egy ókori szentbeszéd: „Nagy csend van ma a földön, nagy csend és teljes elhagyatottság. Nagy a csend, hiszen meghalt a Király. Megremegett a föld, aztán elcsendesült, hiszen Isten szenderültel a testben.”Nagyszombat csendjében készülődünk a hús vét vigília-szertartásra, a feltámadás méltó megünneplésére. A nap hangulatához illő szép szokás ezen a napon a szentsír-látogatás, amikor a templomainkban jelképesen felállított szentsír mellett imádkozunk és elmélkedünk. szent három nap Krisztus feltámadásával zárul, amit Nagyszombat estéjén vagy éjszakáján ünnepiünk. A nagyszombat esti szertartások tulajdonképpen már a húsvét vasárnap liturgiájához tartoznak. Allelujás örvendezéssel ünnepeljük a megváltás beteljesülését, Krisztus feltámadását. A megszentelt tűzről meggyújtjuk a húsvéti gyertyát, amely a feltámadt Krisztusra emlékeztet bennünket. Miután megünnepeltük Jézus feltámadását és részesültünk áldozati lakomájában, körmenetet tartunk. A feltámadási körmenettel valljuk meg a világ előtt a feltámadt Krisztusba vetett hitünket és reménységünket. Dolhai Lajos A szent három nap I i I
