Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-08 / 57. szám
2017. MÁRCIUS 8., SZERDA Az emberek ki vannak éhezve a kávéházi beszélgetésekre Az élet fontos kérdései Egy évvel kevesebbet ül a tőrrel szurkáló DEBRECEN Enyhítette az utcán vadásztőrrel szurkáló Heves megyei férfi szabadságvesztés-büntetését keddi jogerős határozatában a Debreceni ítélőtábla - tájékoztatta tegnap a Hírlapot Berényiné Fó- rizs Ildikó, az ítélőtábla sajtó- szóvivője. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Heves Megyei Főügyészség vádindítványa után első fokon az Egri Törvényszék büntetőtanácsa hozott döntést az elmúlt év decemberében. T. J. vádlottat testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek, s őt hat esztendei börtönbüntetéssel sújtotta, mellékbüntetésül a férfit hét évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A terhelt legkorábban a szankció kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rábírta a nőt, hogy félmeztelen menjen az úton. A törvényszék megállapította, hogy a vádlott 2009 óta élt élettársi kapcsolatban M. A.-val. Gyakran néztek a pohár fenekére, alkoholtól mámorosán sokat veszekedtek, a férfi nem egyszer megverte asszonyát. Az előző év januárjában is együtt italoztak, s megint perlekedtek. T. J. féltékenységében szidalmazta a nőt. Egy ismerősük akkor még lecsillapította a párt. Kora este a helyi presszóban öblögették a torkukat szeszes italokkal. Mindketten ittasakká váltak, hazafelé a férfi lökdöste a társát, majd pofon ütötte. Arra is rákényszerítette, hogy félmeztelenre vetkőzve menjen az úton. Egyszer csak előkapta T. J. a vadásztőrét, amivel hátba szúrta a partnerét. A sértett tüdősérülést szenvedett, ami közvetlenül életveszélyes volt. Ezután a terhelt telefonon hívta a mentőszolgálatot. A törvényszék ítélete ellen a vádlott és a védője a szankció enyhítéséért fellebbezett. Sikerrel, mert az ítélőtábla a vádlott börtönbüntetését és a közügyektől való eltiltását egyaránt öt évre mérsékelte. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú döntést. Sz. Z. fi MEGYEI KÖRKÉP Filozófiai Kávéház nyílt a városban, melynek helyszínéül az Artiszt Kávéházat választották. Széplaky Gerda és Nemes László szervezők az első alkalom előtt a kávéház lényegéről, múltjáról és hasznosságáról nyilatkoztak. luhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu EGER - Korábban Debrecenben éltem, ott értesültem arról, hogy van egy világszerte terjedő mozgalom, mely Franciaországból, Párizsból eredt, mára pedig szerte Európában és más kontinenseken is százával működnek ilyen Filozófiai Kávéházak. Én magam is elmentem Németországba és Franciaországba megnézni egy-egy ilyen alkalmat. Megtetszett ez az elképzelés, így először Debrecenben, majd mikor Budapestre költöztem ott is elkezdtem Filozófiai Kávéházakat szervezni - mesélte Nemes László filozófus a hétfő esti Filozófiai Kávéház előtt. A filozófus tanít az egri egyetem Filozófia Tanszékén, így elmondása szerint magától értődő volt, hogy a városban is működjön Filozófiai Kávéház egyrészt a tanszék, másrészt a Performativitás Kutatócsoport szervezésében. Nemes László elmondta, hogy a kávéházak az európai kulturális életben már annak idején is fontos szerepet töltöttek be. Ez volt ugyanis a 17. századtól Európa nagyvárosaiban az a színtér, ahol megjelenhetett, s elmondhatta véleményét a nyilvánosság. Itt anélkül lehetett beszélgetni, hogy az embernek a rangját, a vagyonát, a képzettségét nézték volna. Bárki hozzászólhatott a vitákhoz, ez alakította ki aztán a politikában, a művészetben azt a forradalmat, ami a későbbi évszázadokban megalapozta az európai kultúrát.- Fontos, hogy mi, filozófusok nem mint szakértők szólunk hozzá ezekhez a témákhoz - hangsúlyozta Nemes László. Kérdésünkre, hogy a kávéházi beszélgetéseken részt vevő emberek mennyire nyitottak ezekre a beszélgetésekre, a filozófus pozitívan nyilatkozott.- Sokan azt gondolják, hogy a filozófia nem annyira húzó név most, én viszont éppen azt tapasztalom az évek során, hogy az emberek ki vannak éhezve az ilyen típusú beszélgetésekre. Szeretnének mélyebb dolgokról is beszélgetni szabadon, de koncentráltan. Ezért gondolom, hogy a Filozófiai Kávéház hiánypótló rendezvény, amit a jelek szerint szeretnek az emberek - válaszolta. Nemes László mellett az egri Filozófiai Kávéház másik szervezője Széplaky Gerda, aki filozófusként szintén az egyetemen oktat. Széplaky Gerda felvezetésként elmondta, a filozófia lényegében az önmegértést, ön- megismerést jelenti.- Ha egy ember bizonytalan az életének egy sorskérdésében, nem feltétlenül pszichológiai választ kell rá adnia, csupán át kell gondolnia azt, hogy milyen lehetőségek állnak előtte - ebben lehét bárki segítségére Széplaky Gerda szerint a Filozófiai Kávéház. A filozófustól megkérdeztük, mit gondol a mozgalomról, milyen további társadalmi hasznossága lehet annak. A halál, a megváltozott férfi és női szerepek is a témák t között vannak.- Úgy gondolom, hogy ez egy lehetséges gyakorlat felmutatása arra, hogyan lehet önmagunkat megközelíteni, azokat a problémákat, amik az utunkban vannak - jegyezte meg Széplaky Gerda.- Annak idején Szókratész kiment a piactérre és egész nap beszélgetett az emberekkel. Manapság viszont már egészen más kommunikációs csatornák léteznek és egészen máshogy élünk - mondataival a filozófus azt támasztotta alá, hogy manapság más módszerek, fórumok szükségesek az emberek megszólításához. A két szervező két-két témát jelölt meg az első félévre. A halál témakörét, valamint a megváltozott női és férfi szerepeket Széplaky Gerda adta, Nemes László a menjek vagy maradjak, valamint a múlt, jelen, jövő témáját nevezte meg. Az első estén idősebbek és fiatalok beszélgettek a halálhoz való viszonyulás lehetőségeiről, félelemről, borzongásról, a halál közelségéről és a megértéséről. Viszonyunk a halálhoz- Az, hogy hogyan viszonyuljunk a halálhoz, általános kérdés, ami mindenkit érint. A filozófia az emberre és az énre irányul, az embert elsősorban ez úgy érinti, hogy mit jelenthet az ő halála. Mit jelent az, hogy látom, hogy körülöttem meghalnak akár emberek, vagy állatok? Mit jelent a halál és a végesség az életünkben és egy-egy személy számára? Ha tudom, hogy valaminek van vége, akkor nyilván onnan viszonyítva próbálom élni az életem - indokolta témaválasztását Széplaky Gerda. Lázár Ervin meséjét mutatja be az Egri Pinceszínház Készül a „Négyszögletű kerek erdő” Vendégelőadás érkezik Nagyváradról EGER Lázár Ervin Kossuth-dí- jas író 1985-ben megjelent gyermekregényét viszi színpadra az idén többek között az Egri Pinceszínház. Az Érsekkerti Nyári játékokra szánt gyerekdarab első olvasópróbáját hétfőn tartották a Forrás- Gyermek- és Ifjúsági Házban. A színházat vezető Tatár Gabi elmondta: a darab a nyári játékok mellett több iskolában és óvodában is látható lesz majd, hiszen 48 ilyen intézménnyel van kapcsolatuk. Az egri Dömdödömöt, Vacska- matit, Mikkamakkát ezúttal Pálfi Zoltán instruálja majd. Vacskamatit Klepács Andrea, Mikkamakkát Koncsos Emese, Brukner Szigfridet Fehér István, Ló Szerafint Dér Gabriella, Aromót Soós Diána, Szörnyeteg Lajost Szívós Győző, Nagy Zoárdot Kovács Dániel, Dömdödömöt pedig Baráth Ármin alakítja majd. A zenés darabhoz a muzsikát Kovács Adián, a dalszövegeket Szőke Andrea írta, a koreográfiákat Kelemen Doroty- tya készíti, a zenei rendező Csüllög ludit lesz. Lázár Ervin meséjét Szabó Máté dolgozta át színpadra. A „Négyszögletű kerek erdő”-ben először várhatóan áprilisban veszhetünk el. Akkor lesz a bemutató. G. R. Olvasópróba. Bemutató áprilisban Fotó: Gál Gábor EGER Március 12-én este 7 órától a nagyváradi Szigligeti Színházat látja vendégül az egri társulat. A mi osztályunk című előadás rendezője, Anca Bradu. A történet szerint egy szűk osztályközösség - lengyel és zsidó diákok - találkozik, hogy az érettségi évfordulóját megünnepelje. Ők annak a generációnak a képviselői, akiknek sorsát megpecsételte a II. világháború borzalma. S bár maga a találkozás ünnepi esemény, a háború traumatikus emlékei felkavaróak és drámai felismeréseket idéznek elő. A dráma a tolerancia és a megbocsátás szükségességének üzenetét hordozza. Pilisy Csenge, a Gárdonyi Géza Színház sajtószószivő- je tudatta: a nagyváradi születésű Anca Bradu a bukaresti Színház- és Filmművészeti Akadémián végzett 1994-ben. Az 1992-93-as évadban a Ca- sandra stúdióban debütált, 2000-ben a legjobb rendezésért járó UNITER-díjat kapott. Több magyarországi és határon túli magyar társulatnál dolgozott. A Szigligeti Társulattal a Kasimir és Karoline, illetve a Kávéház című darabokat, legutóbb az Antigonét vitte színre. SZ. E. Az első Filozófiai Kávéház az Artisztban Széplaky Gerda és Nemes László szervezésében Fotó: Berán Dániel
