Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-01 / 51. szám
0 ZÖLDÖVEZET 2017. MÁRCIUS 1., SZERDA Méreg, gombostűk az ételben - rejtély, hogy miért csinálják Olvasónk az egri Lajosvárosban találta a gombostűkkel tűzdelt szalonnát Fotó: Korsós Viktor Börtön várhat az állatkínzókra Globalizáció és természetvédelem EGER Dr. Mika János klímakutató professzor a globalizáció témában tartott előadást az Eszterházy Károly Egyetem könyvtárában, ahol a résztvevők a klímaváltozás bizonyítékairól és a lehetségesjövőképekről is tájékoztatást kaphattak. A professzor bemutatta továbbá azokat az előrejelzéseket is, amelyek alapján bioszférát érintő változások fognak végbemenni, és ismertette, azok milyen hatással lesznek ránk. M. A. Környezetvédelmi díj az Agriapipe-nak EGER Környezetvédelméért Díjjal ismerte el két cég tevékenyégét a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége. A kitüntetést a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF), valamint a közműhálózatokat üzemeltető Agriapipe Kft. kapta. Utóbbi, egri székhelyű vállalat a környezetkímélő, feltárás nélküli csőfelújítási technológiájának kidolgozásáért vehette át a díjat. P. A. Kétezer méterrel a föld alatt Az Inverse Everest expedíciófotóiból készült kiállítás nyílik ma 16 órakor, az Agria Park Galériában, a Barlangok hónapja program részeként. Ambrus Gergely, ifjabb Adamkó Péter, Jager Attila és Tóth Attila tavaly augusztusban indultak Grúzián keresztül Abháziéba, a Kru- bera-Voronya-barlangba, a világ legmélyebb barlangjába. Fotóik a felszíni előkészületeken keresztül egészen a 2080 méter mélységben elhelyezkedő „Game Over" teremig kísérik végig útjukat, és az extrém körülmények között megélt nem mindennapi élményeiket. M. A. Több olvasónk is jelezte: veszélyben érzik házi kedvenceiket. Egyre több helyen találkoznak ugyanis mérgezett eledellel, vagy ételbe rejtett szögekkel, tűkkel az utcán, parkokban. Munkatársainktól heol@heol.hu EGER A napokban Kérészi Klaudia éppen kutyáit sétáltatta Lajosvárosban, amikor észrevette a földre szórt, szalonnába tűzdelt gombostűket. Kiemelte: külön dühítő, hogy közelben egy játszótér is van, ahová sok család jár. Kovács Nikoletta rendőrségi sajtóreferens elmondta, feljelentés nem érkezett hozzájuk, de kérik a lakosokat, ha hasonlót észlelnek, tegyenek bejelentést a rendőrségen. Társy Diana, az Állatokat Védjük Együtt Alapítvány elnöke elárulta, őket is megkeresték már e problémával. Hangsúlyozta, az állatoknak esélyük sincs, hogy felismerjék: az eledelek mérget, szögeket tartalmaznak-e.- Az ételekbe rejtett éles tárgyak jobb esetben az állat száját sértik meg, de akár le is nyelhetik azokat - tette hozzá. - Sokan kérdezték, mit tehetnek, hiszen már a parkokba sem merik vinni kedvenceiket. Lehetetlen ugyanis, hogy az ember minden négyzetcentimétert átvizsgáljon. Azt tanácsoljuk, a kitett ételt vigyék el bevizsgáltatni, és jelentsék az esetet a rendőrségen. Oda kell figyelni, s lehet, hogy az ebet egy olyan parkba, kutya- futtatóba kell vinni, ahol eddig még nem történt hasonló. Dr. Suszták Béla, az egri Im- periál Állatkórház klinikus állatorvosa elmondta, az elmúlt hetekben egy állatot vittek be mérgezés gyanújával, ám kiderült, a kutyának epilepsziás rohama volt. Az eset kapcsán dr. Hídvégi Márta egri pszichológusnál érdeklődtünk, mi állhat az állatkínzások háttérben.- Belső feszültség, agresz- szió, akár a saját maga iránt érzett, vagy bármely szituációból kialakuló düh vezethet oda, hogy az ember képes lesz ártani egy állatnak - nyilatkozta a szakember. - Ez egy antiszociális elhárító mechanizmus, amely segítségével az elkövető kiengedi a benne eluralkodó feszültséget. Ha az illető nem fordul szakemberhez, annak előbb-utóbb súlyos következményei is lehetnek. Az agresszió ugyanis fokozódik. A Büntető Törvénykönyv szerint akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható az, aki az állat maradandó egészségkárosodását, pusztulását okozza. Még ettől is súlyosabb a megítélése annak, ha az elkövető mindezt ráadásul úgy hajtja végre, hogy az állatnak nagyobb szenvedést okoz. Ezzel az elkövető társadalomra való veszélyessége is jóval nagyobbnak tekinthető. Bántalmazásnak minősíthető minden erőszakos ráhatás, még akkor is, ha közvetlenül az állat testi épségét nem sérti. Az ilyen esetek kategóriájába tartozik például az emberre vagy állatra uszítás, az állatviadalra idomítás, a kíméletet nem biztosító módon történő mozgatás, szállítás és elhelyezés, a természetellenes és önpusztító tevékenységhez szoktatás és persze a kínzás. Kovács Nikoletta rendőrségi sajtóreferenstől megtudtuk, Heves megyében indult már eljárás hasonló ügyben: két évvel ezelőtt Átányban tartott két fiatal kutyaviadalt, míg előtte kóbor macskákra uszították rá harci ebeiket. Csökken a hazai fecskefajok egyedszáma HEVES MEGYE A világon elsőként szerzett pontosabb információkat két hazai fecskefaj vonulási viselkedéséről és telelőhelyeiről egy magyar-svájci kutatócsoport - tájékoztatott Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Az MME és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével a világon elsőként alkalmazott sikeresen kis tömegű, mindössze alig több, mint fél grammos geolokátort két hazai fecskefaj vonulási és tele- lési területének megismeréséhez. A fecskék hátára kis hátizsákként felhelyezett szerkezet 2-5 percenként rögzítette az eszközt ért fény mennyiségét, amely adatokat a madarak Afrikából való visszatérése és ismételt befogása után a kutatók letöltötték. Az így megjelölt öt molnár- fecske és négy partifecske adataiból kiderült, e kistestű madarak a tavaszi vonulás során napi 620-1080 kilométert is repülnek.- Á tudomány történetében először szerezhettünk adatokat a Kárpát-medence molnár- fecskéinek Közép- és Dél-Afri- kában található telelőterületeiről - fogalmazott a szóvivő. - E madárfajoknak alacsony az éves túlélési aránya. A Tiszán végzett kutatás mutatja, a partifecskék átlagos vonulási-te- lelési időszaka során, a fészkelő egyedek 60 százaléka elpusztul. Ez jellemző a molnár- fecskékre is. A most megszerzett adatok feltárták: a molnárfecskék az afrikai telelési időszakban üregeket, odvakat is használnak éjszakázásra.- A hosszú távú, a Szaharától délre vonuló madárfajok közel kétharmada drámai csökkenést mutat Európában és Magyarországon - tette hozzá Orbán Zoltán. - Ide tartoznak a fecskék is. A Tisza közel 600 kilométeres hazai szakaszán a partifecske-állo- mány 25 év alatt 30 ezer párról 3 ezer párra, azaz 10 százalékára, molnárfecskéinké pedig országosan 50 százalékára csökkent. M. A. Fotókiállításon mutatkozik be a közös küldetés: a természet egészének védelme Gondolkozzunk globálisan, tegyünk lokálisan EGER Őrzők címmel nyílt természetvédelmi témájú fotó- kiállítás hétfőn a Kaptárkő Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezésében a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Az eseményen Havasi Norbert, a Kaptárkő Egyesület elnöke úgy fogalmazott, a tárlat - amely az ország több mint 15 helyszínére ellátogatott már, Egerben pedig március 11-éig tekinthető meg - elsősorban a természet sokszínűségéről, a természetvédelem ezer arcáról és a természetért harcolók mindennapos küzdelméről szól.- A kiállítás jól mutatja, hogy bár Európa-szerte számos különböző problémával állunk szemben a természet- védelem területén, mégis saját, egyéni szintünkön mindannyian tehetünk a természet megóvásáért - hangsúlyozta megnyitóbeszédében a szervezet vezetője. - Az itt látható tablók között megtalálhatóak egyebek között a Gyulai Iván és Molnár Antal természet- védelmi munkáját bemutató magyar anyagok is. A kiállítás mintájára mi is elkészítettünk egy tablót, amely egyesületünket mutatja be, hiszen évek óta együtt dolgozunk a A kiállítás március 11-ig tekinthető meg Fotó: Berán Dániel Magyar Természetvédők Szövetségével. Közös küldetésünknek tekintjük a természet egészének védelmét, és a fenntartható fejlődés ügyének elősegítését. Havasi Norbert úgy fogalmazott: egyesületük alakulásakor elsődleges célként a bükkaljai kaptárkövek védelmét és bemutatását tűzték ki. Ma már számos természettudományos témában szerveznek ismeretterjesztő előadásokat, valamint oktatással, környezettudatos neveléssel és kulturális, szabadidős programok megvalósításával is foglalkoznak. M. A. A jövőnkért Regős József elmondta, akár a legkisebb dolog is fontos, amit megtehetünk a jövőért.- Gondolkozzunk globálisan, cselekedjünk lokálisan- idézte a mottót a barlang- kutató. - Talán ezt a gondolatot tudnám kiemelni a környezetvédelem egyik jelmondataként, amit én is közel harminc éve, a pályafutásom kezdetétől követek. Nagy problémát okoz a globális fel- melegedés rendkívüli gyorsasága, ami jelzi azt, hogy az ember valamit rosszul csinál.
