Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-30 / 75. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK Az egyetlen Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu S ajgott a szívem, mikor felzúgott a motoros fűrész, de kénytelenek voltunk meghozni a döntést: kivágjuk a szilvafánkat. Menthetetlenül beteg volt, tartottunk tő­le, hogy megfertőzi a többi gyümölcsfát. Eleinte pedig még reménykedtem, hogy majd főzök a terméséből finom szilva­lekvárt. Olyat, mint amilyen a nagymamámé volt, s amilyet azóta sem kóstoltam. Emlékszem, az utolsó üveg lekvárt, amit még ő főzött, évekig őrizgettük és csak ünnepnapokon ettünk belőle. Egyszer mégis elfogyott... Amíg tele volt ezekkel az ínyencségekkel a kamra, nem be­csültük igazán: akkor bontottunk ki egy-egy üveggel, ami­kor csakjólesett. Mióta nincs mama, lekvár sincs. Olyan nincs. Noha próbálkoztunk, de nem jártunk sikerrel.- Hát, ez nem olyan - mondtuk elkeseredetten az első csipkelekvárunk kósto­lásakor, amit azután készí­tettünk otthon, mikor ő már nem volt köztünk. Hiába szedtük szívvel-lélekkel a két ládá- nyi csipkét az első fagyok után - ahogyan ő -, hiába hagy­tuk puhulni napokig, hiába száraztuk gondosan, szűrtük át többször is a többórás főzés előtt és után is. Nem lett olyan. Nem lett mama-lekvár íze. Sokszor eszembe jut. Főleg mostanában, milyen jó lett vol­na ellesni tőle még több fortélyt, mivel most már csak az em­lékeimre hagyatkozhatok. Az ízekre és az illatokra, de be kell látnom: nagymamám nekünk főzött lekvárjai utánozha­tatlanok. Ahogyan ő is az volt. Nászajándék, hitel a napirendek között Több mint harminc napi­rendi pont szerepel a megye- székhely csütörtöki közgyűlé­sének meghívójában. Az ülés előtt azonban - amint azt a Hírlap megtudta - a képvise­lő-testület tagjai köszöntik a márciusi nemzeti ünnep al­kalmából állami elismerés­ben részesült egri művésze­ket, szakembereket. A grémium ezt követően tár­gyal egyebek között azokról a rendelettervezetekről, ame­lyek a legutóbbi ülésen még ja­vaslatként merültek fel a költ­ségvetésről szóló vitában. Ha a többség igennel szavaz, úgy a jövőben a város megajándé­kozza a házasulandó egri pá­rokat egy-egy díszdobozzal, s gyűrűpárnával, illetve az új­szülött gyermekes családok - amennyiben igénylik - fél­éves magazin-előfizetéshez juthatnak. Emellett jelentős pénzügyi téma is lesz, lévén 485 millió forintos fejlesztési hitel felvételéről is dönt(het) ma a testület. Több, minden bizonnyal pa­rázs vitát kiváltó téma is sze­repel az előterjesztések kö­zött. Az egyik például a Vá­rosgondozásról Eger Kft.-ről szól, amely a javaslat értelmé­ben megszűnne, mint önálló jogi személyiséggel rendelke­ző gazdasági társaság, s jog­utódlással beolvadna az EVAT Zrt.-be. Komoly változás állna be a kulturális, turisztikai és marketing tevékenységet foly­AKULTURMA fela­datait a Média Eger látná majd el. tató EVAT-divíziónál is, a fel­adatot ugyanis - ha majd igent mond rá holnap a közgyűlési többség - április 15-től a Mé­dia Eger Közhasznú Nonpro­fit Kft. látná el. Érdemes szól­ni róla: maratoni napnak ígér­kezik csütörtök a városházán, hiszen a közgyűlést követően 16 órától közmeghallgatást is tartanak. P. A. Mióta nincs mama közöttünk, lekvár sincs. Olyan nincs. Nemzetközi program a korai iskolaelhagyás ellen Találkoznak a gondok és a megoldások Fontos, hogy a diákok szeressék, tiszteljék az iskolát, az oktatókat és a tárgyaikat Fotó: Shutterstock Nemrég a városba látoga­tott „A korai iskolaelha­gyás csökkentése, valamint a munka világába való beil­leszkedés támogatása hét partnerországban” prog­ram, melynek magyaror­szági koordinátorával, Dér Attilával beszélgettünk pro­jektjük lényegéről. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu EGER A korai iskolaelhagyás kérdése minden európai or­szágot érint. A fent említett program e gond megoldásá­ra keresi a lehetőségeket Bul­gáriában, Lettországban (ők a program koordinátorai), Ma­cedóniában, Portugáliában, Romániában, Törökországban és Magyarországon. Az eg­ri partnertalálkozón beszél­gettünk Dér Attila koordiná­torral. Elmondta, közös mun­kájuk 24 hónapig tart, közép­pontjában a korai iskolaelha­gyás problémája áll, s az eh­hez kapcsolható számos kom­petenciafejlesztési lehetőség.- Minden partnerország­ban van egy egyhetes találko­zó, ahol workshopok vannak. Igyekszünk új módszereket találni, melyekkel később él­hetnek a pedagógusok, szak­emberek, hogy kiküszöböljék ezt az alapvető gondot - fogal­mazott Dér Attila. Elárulta, a kompetenciafejlesztésnek szá­mos módjával találkoztak már a projekt végéhez közeledve. Egy diák is mutathat utat a társának- Az a lényeg, hogy a hátrá­nyos körülmények között élő diákoknak, vagy akiknek bármilyen szociális nehézsé­gük van, amelyek miatt korlá­tozottak a lehetőségeik, olyan utat mutassunk, melyek segít­ségével el tudják dönteni, mer­re induljanak - közölte Dér Attila. - Fontosak a kortárs segítők is, hiszen egy diák is mutathat utat a társának. Ki­emelt szerepük van a pedagó­gusoknak. Mind a hét nemzet szakemberei egyetértenek az­zal, hogy a nem formális pe­dagógiai módszerek és az eh­hez kapcsolódó kompetencia­fejlesztő foglalkozások megfe­lelő eszközök lehetnek a prob­léma kiküszöbölésére. Kérdésünkre Dér Atti­la meghatározta a nemzet­közi program fő célját is: le­gyen egy, a részt vevő orszá­gok megalkotta, közös, a gya­korlatban hasznosítható, mód­szertani gyűjtemény. Az együttműködés lefedi Európát Az együttműködést a lettek alakították ki. Szerettek vol­na minél szélesebb körben partnereket találni: jól le is fe­di Európát ez a közös munka. Nem az volt a cél, hogy a leg­rászorultabb országok vegye­nek ebben részt, fontos volt, hogy olyan nemzetek is jelen legyenek az együttműködés­ben, akiknél jól működik ez és lehet is tőlük jó példákat át­venni - tudhattuk meg. Ilye­nek lehetnek a lettek, vagy a portugálok, akik azt vallják, az alap az, hogy a diákok sze­ressék és tiszteljék az iskolát, benne az oktatókat és oktatott tárgyaikat. Az iskolák felmérik a veszélyeztetettséget Dér Attila megemlítette az Esz- terházy Károly Egyetem Gya­korlóiskoláját, amely komplex kínálatot nyújt a diákságnak, mintaértékű lehet. Párkányi Istvánt, a gyakorló oktató­ját kértük, ossza meg velünk meglátásait.- A rizikófaktorok és a ta­nulmányi előmenetel alapján az iskolák felmérik a diák ve­szélyeztetettségét. E tényezők mentén, ha szükséges, egyén­re szabott fejlesztési tervet dolgoznak ki a tanuló szá­mára - tudatta a pedagógus. Meglátása szerint ma egyre kevesebb a fiatalt védő faktor, pedig a közösség ösztönző ere­je, a kellően irányított szabad­idős tevékenységek, a családi minta, mind a szociális kész­ségeiket, személyiségfejlődé­süket szolgálnák. Motiválni keil a fiatalokat- A lemorzsolódás, azaz a vég­zettség nélküli iskolaelhagyás nem mai jelenség, ugyanak­kor a jelenlegi társadalmi és gazdasági (munkaerőpiaci) fo­lyamatok nem tudják tolerál­ni az iskolából végzettség nél­kül kikerülő fiatalok életpá­lyáját - jegyezte meg Párká­nyi István. Szerinte az iskolá­nak és a családnak össze kell fogni annak érdekében, hogy a fiatal motivált legyen a tanu­lásban, szeressen iskolába jár­ni. - A szülők tudják kialakí­tani a gyermekükben a meg­szerzett tudás és a valós telje­sítmény fontosságát. Az iskola feladata az oktatáson túl, hogy a fenti készségeket elmélyít­se, gyakoroltassa és fejlessze, ha szükséges, egyénre szabva is. A probléma összetettsége miatt a lemorzsolódás elleni hatékony küzdelem rengeteg szakmai párbeszédet és rugal­masabb problémamegoldást igényel - tette hozzá. Újságíró-olvasó találkozó a könyvtárban az érdeklődőknek Az őszinte valóságot értékelik Maradandó élmény népművészetből ' A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és a He­ves Megyei Hírlap között rég­óta szoros az együttműködés, szerdán a bibliotéka épületé­be szerveztek találkozót az új­ság olvasóinak. Kühne Gábor, a lap főszerkesztője tájékoz­tatta az érdeklődőket a meg­újulásról, az egyre színesebb mellékletekről. Fodor Beáta irodavezető a kiadó portfolió­járól szólt. Ezután az olvasók tehették fel kérdéseiket, mondhatták el véleményüket. Czipó Lászlóné a Hírlap akár egész országot is mozgósító szerepéről beszélt. Nagy Sándorné úgy fogalma­zott, az újság változása szem­mel látható. Elárulta: már öt órakor a Hírlap olvasásába kezd. Ha ő már elolvasta, átad­ja a szomszédoknak, s így jár házról házra a lap. Lapis Lajos, aki már rég­óta tartja a kapcsolatot a Hír­lap szerkesztőségével, és szí­vesen örvendeztet meg min­ket a természetfotóival, a teg­napi eseményen úgy fogalma­zott: azért „heolfüggő”, mert itt mindig az őszinte valósá­got olvashatja. Ahogy ő is kö­szönetét fejezte ki a Hírlap munkatársainak, úgy a szer­kesztőség is hálás a találkozó résztvevőinek. J. H. Olvasóink egy csoportja a csütörtöki találkozón Fotó: Berán Dániel HEVES, RECSK Negyedik alka­lommal rendezik meg hazánk­ban a Népi Kézműves Alkotó­házak és a Műhelygalériák IV. Országos Hétvégéjét, ami­hez a pénteki napon csatlako­zott a hevesi Radics Udvar, a mátraderecskei népművészeti ház és a recski tájház - tud­tuk meg Báder Miklósnétól, a Hevesi Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezet elnökétől, aki hozzátette: Hevesen bemu­tatják a kiállításokat, a prog­ramot szövéssel, ajándékké­szítéssel színesítik.- Azzal a céllal nyitják ki a tájházak kapuit ezen a na­pon, hogy a fiatalok megis­merjék az eredeti, gyűjtött tárgyakat, azok mai feldolgo­zását, valamint azon régi és mai eszközöket, amelyek se­gítségével e tárgyak készül­tek. Szeretnénk, ha a gyer­mekek maradandó élményt kapnának a népi kézműves­ségből - emelte ki. A programot Hevesen Pata­ki Miklósné és Iván Károlyné, Mátraderecskén Vidiné Kis Anikó, Recsken pedig Kovács Ferencné vezeti. A Nyitott Mű­hely 9 órakor veszi kezdetét és egészen 16 óráig tart majd, ad­dig tudják fogadni a csoporto­kat, de előzetes bejelentkezés szükséges. SZ. E. * I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom