Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-28 / 73. szám

fi CSALÁDI KINCSESTÁR 2017. MÁRCIUS 28., KEDD LEGYEN RÓLA SZÓ! Az idegen szavakról Dr. Varga Gyula szívesen beszélget nyelvünk érdekes kérdéseiről- Legutóbb az e-mail/ímél írásmódjáról beszélgettünk. Egyébként a „kukac” hogy ke­rült az ímélcímekbe?- Ez érdekes. Régi jelről van szó, az angolból terjedt el az ímélcímek tartozékaként. Az angolok at-nek mondják (kiejtve: et, aet, kb.: -nál, -nél), a magyarok érdekes módon kukac-nak hívják, akárcsak a spanyolok és portugálok. A cseheket a göngyölt hering- re (zavi nác), görögöket a kis­kacsára {papaki), az olaszo­kat, belaruszokat csigára, a dánokat, svédeket az ormány­ra emlékezteti, több nyelv (bolgár, lengyel, német) a ma­jommal hozza kapcsolatba. Ki tudja, miért, oroszok kutyá­nak (szobaka) nevezik.- Az idegen szavak írását a szabályzat eléggé nagyvonalú­an kezeli. A „közkeletűek” ál­talában magyarosan írandók (fájl, kapucsínó, kóla, lézer, me­nedzser), a „jórészt ritkábban használtak” (bestseller, lady, whisky) az átadó nyelvnek meg­felelően. Honnan tudjuk, me­lyik a közkeletű? Nem kellene ezt pontosítani?- Semmiképp. Nem kell túl­szabályozni. A nyelvművelő­nek ugyanis nem az a dolga, hogy megmondja a tutit, ha­nem hogy megfigyelje: a nyel­vünkbe újonnan bekerült sza­vak kiejtése és írásmódja ho­gyan alakul, hogyan hasz­nálják az emberek. Nem azt mondja meg, hogyan kell ír­ni, hanem fölismeri és elfo­gadja, hogy a többség hogyan használja. Ehhez idő és türe­lem kell. A szabályzat meg­alkotói úgy találták, hogy az olasz kapucsínó szó használa­ta már annyira elterjedt, hogy nem az olasz helyesírás sze­rint (cappuccino) kellene ír­ni, hanem magyarosan, aho­gyan ejtjük. Ugyanígy egy se­reg angol szót: dizájn (nem: de­sign), fitnesz, imázs, klikk(el), lájk(ol), szkenner, szmájli és így tovább. A zoom viszont még nem honosodott meg, ezért nem a zúm-ot javasolják, hanem helyette az angolos for­mát, ahogyan a lady, puzzle, shop vagy éppen wellness ese­tében. És idegenből átvett sza­vak között vannak idegen sza­vak, amelyeknek ingadozik az írása: cool ~ kúl, chat ~ eset, cyber ~ kiber. Majd az idő el­dönti, hogy kellenek-e, vagy múló divatjelenségek. A tulaj­donneveken nem lehet változ­tatni: Word, Facebook. Főleg az angolból átvett szavakban for­dul elő, hogy az írás és a kiej­tés jelentősen eltér egymástól. Ezért hat furcsán, szokatlanul például az egyik ismert prog­ram nevének ragozása: Wor- döt, Wordben, Wordből. V. M. A HÉT KÉRDÉSÉ Hogyan állítsuk át a gyermek óráját? HEVES MEGYE - Már előre félek attól, hogy tudok életet ver­ni az iskolás gyerekeimbe az óraátállítás után. A tavaszi fá­radság jeleit már napok óta ta­pasztalom rajtuk. Hiába sze­dik rendszeresen a vitamino­kat, mára kimerültek a tarta­lékaik. Nyűgösek, fáradtak. Van-e valami tanácsuk erre az átmeneti időszakra? - kér­di olvasónk. Kérdésére Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egye­sületének elnöke válaszából idézünk a csalad.hu segítsé­gével: - Érdemes hozzászok­tatni a gyermekeket az óraát­állításhoz. A gyermekek szer­vezetét nem viseli meg az át­állás, de fáradság, nyűgösség jelentkezhet náluk - állítja a szakember.- Az óraátállítás inkább a családokat viseli meg, még­pedig azért, mert a gyermek nem áll át. A kicsi szervezete nem foglalkozik az óraátállí­tással, hanem tartja a saját bi­ológiai óráját. Ő tehát tovább­ra is abban az időben akar felkelni, lefeküdni, ebédelni, mint addig. A kisgyermekek­nél nem megy az, hogy szom­baton éjjel átállítjuk az órát, és vasárnap már az új idő szerint végzik ugyanazokat a dolgo­kat, mint addig - teszi hozzá. Meglátása szerint az őszi óraátállítás sem szerencsé­sebb, arra is ugyanez a jel­lemző.- Egyszerűen tudni kell, hogy a kisgyermekek szerve­zete nem áll át parancsszóra. Majd szépen, fokozatosan iga­zodik az új időszámításhoz - jelezte a gyermekorvos. A szakember szerint a szü­lők azzal tudják enyhíteni az óraátállítással járó nehézsé­geket, ha előtte elkezdik egy kicsit korábban lefektetni a gyermekeket, és ezzel meg­nyújtják az átállást.- Jó néhány nap, közel egy hét szükséges ahhoz, hogy minden visszatérjen a szo­kásos kerékvágásba” - fűzte hozzá Póta György. B. K. Fegyelmezett, komoly, szorgalmas gyerek volt Evezés, rablórömi, Tüskevár és zene Dr. Nemes Lajos történészt, a Heves Megyei Levéltár nyugalmazott vezetőjét, a Heves Megyei Honismere­ti Egyesület elnökét kértük meg, mesélje el, milyen él­ményekben volt része gyer­mekként. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com EGER - Mázlista voltam, hi­szen szuper gyermekkorom volt. Ezt persze a szüleim­nek is köszönhetem, akiktől sok-sok szeretetet kaptam, és akik mindent megadtak ne­kem és a húgomnak - eleve­níti fel dr. Nemes Lajos törté­nész. Mesélés közben számos fotót mutat, amelyeken szüle­ivel, valamint barátaival, osz­tálytársaival táborokban és kirándulások alkalmával kap­ták őt lencsevégre. Csak a ké­peket nézegetvén is egyértel­mű: örömökkel teli, s ahogyan mondani szokás: „igazi gyer­mekkora” volt.- Tiszaigaron születtem, 1950. január 15-én. Mindkét szülőm pedagógus volt, rá­adásul igen jó pedagógusok. Alsó tagozatosokat oktattak, bár édesapám később felsősö­ket is. Történelmet, földrajzot és biológiát tanított, de latinul is jól tudott. Édesanyám mate­matika szakos volt, s jó mate­matikus hírében is állt. A Nemes családnak a kará­csony volt a legnagyobb ün­nep, így Lajost ez végigkísé­ri egész életében. A legelső, gyermekkorában állított fáról máig őrzi a díszeket, fotókat.- A tiszaigari általános is­kolában kezdtem, de 1957-től a tiszafüredi általános iskolá­ba jártam - emlékszik. - Na­gyon jó tanuló voltam, hiszen ahogyan a családi mottónk is sugallta: „ha tanulsz, akkor lehet ember belőled”. Fegyel­mezett, szorgalmas voltam, és egy egész év tananyagát képes voltam újratanulni, hogy 4-es helyett 5-öst kapjak. A humán tárgyak álltak hozzám a leg­Nemes Lajos szülei kiváló pedagógusok voltak, akik igyekeztek mindent megadni gyermekeiknek. A Heves Megyei Honismereti Egyesület elnöke jó szívvel emlékszik vissza ifjúkorára Fotó: Berán Dániel közelebb, a magyar és a törté­nelem. A reál tárgyakból oly­kor akadtak apróbb problémá­im. Például a kémiatanárunk nagyon jó, de maximalista volt: ha 4,6-ra állt valaki, még sokat le kellett tennie az asz­talra egy feleletkor az ötösért. A volt levéltár-igazgató jó szívvel emlékszik Tiszaigar- ra, és büszkén meséli azt is: je­lentős néprajzi gyűjtőhely volt a település.- Óriási élményekben volt részem: 1955-ben építet­ték a 34-es főutat. Az iskolá­ban - ahol a lakásunk is volt - szállásolták el a munkáso­kat. Gyakran betértem hozzá­juk kíváncsiskodni. Volt, hogy épp főztek, s megkínáltak en­gem is. Életem legjobb lebben­cse volt az! De körbe is vezet­tek, akkor láttam először gőz­hengert is - meséli, s a vissza­tekintés közben fiúgyermeki lelkesedés ül ki az arcára.- Imádtam olvasni. Az 1960- as években hétfőn nem volt té­véadás. Azt az estét javarészt olvasással töltöttük, és a szü­leimmel kártyáztunk. Rab- lórömiben verhetetlen vol­tam. Az olvasásra visszatér­ve: nem tudom megszámolni, hányszor olvastam el a „Tüske- vártat és a „Téli berek”-et. Na­gyon szerettem Fekete Istvánt, aki olyan gondolatokat osztott meg ezekben a regényekben, amelyek példamutató ember­ségre, szavahihetőségre, be­csületességre tanítottak. Ha ezeket a mai emberek megfo­gadnák, szebb lehetne a világ - fordítja komolyra a szót La­jos, akinek az általános isko­lás osztályfőnöke Fekete Ist­ván unokatestvére volt.- Én még voltam kisdo­bos és úttörő is, mint ahogy 1990-ig szinte minden gye­rek. Csak jó emlékeim van­nak erről az időszakról. Ren­geteget kirándultunk, kitűnő táborokat szerveztek nekünk. Füzérradványon történt, hogy megharapott egy keresztes vi­pera. Tanulságos eset volt, ki­szívtam a mérgét, s túléltem - emlékszik. - Akkoriban még mindenre volt ideje a gyere­keknek. Ennek megfelelően sportoltam - kézilabdáztam, eveztem, fociztam -, sőt, fes­tettem, rajzoltam is. A zene szintén fontos szerepet ját­szott az életemben: komoly szinten zongoráztam, később gitároztam. Ennek szeretete a mai napig megmaradt - említi Nemes Lajos, aki végül remek szólógitárossá vált. A kis Lajos sportban, tanulásban, művészetekben is jeleskedett ÉPÍTETT VILÁGUNK A Szent Márton-templom BÜKKSZENTMÁRTON A falutól kissé távolabb, dombon, sza­bad területen álló templom ez. A XII. században már ro­mán stílusú templom épült itt, amely feltételezhető, hogy a környék egyik legrégebbi temploma - tájékoztatott dr. Nemes Lajos történész. A templom az 1334. évi pá­pai tizedjegyzékben is szere­pel. A községet 1554-ben el­pusztította a török, de újjá­épült. A török kor után 1696- ban nem is említették ezt az imahelyet, 1720-ban pedig romokban állt. A falu az új- ratelepüléskor a templomtól távolabb épült fel. Később, A XII. században már román stílusú templomot építettek Fotó: MW 1732-ben a középkori temp­lom helyreállítása már folya­matban volt, a falainak fel- használásával barokk stílus­jegyeket vett fel. A nyugati fal tengelyében két támpillér van, köztük egyenes záródású kőkeretes kapu, felette faragott eresz­párkány. Az oromzat fölött kis huszártorony látható. A ha­jó 14 méter hosszú, amelyhez keletről ötszögű szentély kap­csolódik. A déli oldalon két tölcsérab­lak van, felettük XII. századi faragott koronapárkány. A ha­jó belül kosáríves dongabolto­zattal fedett. V. M. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom