Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-27 / 72. szám

4 SZÍNHÁZ 2017. MÁRCIUS 27., HÉTFŐ Emlékeznek még? így nézett ki egykor a teátrum épülete... Blaskó Balázs szerint az 1980-as évek vége egy hősi, színházteremtő időszak volt Egerben Fotó: archív Uj egri társulat köszöntötte 30 éve a várost Különleges visszaemléke­zéssel ünnepli a színházi vi­lágnapot a Gárdonyi Géza Színház hétfőn: 17 órától az átriumba várják mindazo­kat, akik tanúi voltak 30 év­vel ezelőtt az állandó társu­lat újbóli megalakulásának. Ez alkalomból a Hírlap is múltat idéz... Hírlap-összeállítás hmhirlap@mediaworks.hu EGER Az újonnan alakult tár­sulatnak Blaskó Balázs, a Gár­donyi színház jelenlegi igaz­gatója is tagja volt. Feleségé­vel, Saárossy Kingával 1988- ban, a már teljes társulattal induló évadban csatlakoztak a csapathoz, miként például Dimanopulu Afrodité és Vár­helyi Dénes színművészek is.- Latinovits Zoltán egyik mondása jut eszembe: „Emlék­szem a repülés boldogságára.” Mi mindnyájan, akik része­sei lehettünk az újraindulás­nak, ugyanígy érzünk. Rend­kívüli időszak volt, s az egyet akarás, az összetartozás nagy eró'ket mozgatott meg - kez­di visszaemlékezését a direk­tor. - A Gárdonyi Géza Szín­ház előző társulata egy kísér­letnek esett áldozatául. Gaz­daságossági szempontok alap­ján szorgalmazták akkoriban Hatalmas szimpátia és érdeklődés övezte munkánkat. a vidéki színházak összevoná­sát. Szélnek eresztették a mű­szaki állományt, a díszletek, jelmezek nagy része Miskolc­ra került, ahová a színészek egy részének szerződést aján­lottak. Éveken át a miskolciak telepítettek előadásokat az eg­ri színpadra. A közönség nem érezte magáénak a színházat. Az akkori megyei vezetéshez tartozó Kiss Sándornak el­évülhetetlen érdemei van­nak abban, hogy kemény har­cok árán, közel negyedszázad után Eger újra önálló, saját re­pertoárral rendelkezdő szín­házzal büszkélkedhetett. Szi- kora János irányításával 1985. január 1-jén megalakult az önálló rendelkezési joggal fel­ruházott, ám társulat nélkü­li színház. Az önálló társulat építése 1986 őszén kezdődött meg, a színház élére Gáli Lász­ló került. Az 1987-1988-as évadban már egy - még nem teljes -, de saját, új egri társu­lat köszöntötte a közönséget. A teljes társulat csak a követ­kező évadra állt fel. Hatalmas szimpátia és érdeklődés övez­te a munkánkat - idézi fel a di­rektor, aki szerint az 1980-as évek vége egy hősi, színház­teremtő időszak volt Egerben. Nagy harcok árán lett újra önálló színháza a városnak Fotó: archív Fejezetek a színház történetéből Hosszas várakozás előzte meg, hogy Egernek színhá­za épülhessen. A színházavató díszelőadást aztán 1904. au­gusztus 20-án tartották meg. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt. A második világhá­ború alatt feloszlott a társulat: 1949-ben államosították a vi­déki színházakat. Önálló intéz­ménnyé csak 1955-ben válha­tott, s ekkor vette fel Gárdonyi Géza nevét. Az egri színház 1967-től befo­gadó színház lett, így Eger is­mét társulat nélkül maradt, éveken keresztül a miskolci­ak telepítettek előadásokat az egri színpadra. Az 1980- as években megindult a füg­getlenség és az önálló társulat visszaszerzésének folyamata. Szikora János rendező irányítá­sával 1985-ben egy befogadó színházi funkciót ellátó, rende­zési joggal rendelkező, társulat nélküli színház született meg. Ekkor tagozataként működött az Agria Játékszín és a Harle­kin Bábegyüttes. A teátrum élére 1986 őszén Gáli Lász­ló került, az 1987/88-as évad­ban már egy új egri társulat kö­szöntötte a város közönségét. Szerelem és második otthon a színház EGER Lázár Rita, a tehetséges úszónő még a recski bányá­ban dolgozott geofizikusként, amikor Gáli László felajánlot­ta, rendezőasszisztens lehet az alakuló színházban.- E szakmának nincs isko­lája, csak a gyakorlatban lehet elsajátítani. Nagy szerelem ez, annak ellenére, hogy sok le­mondással és konfliktushely­zettel jár, mégis maga a csoda. Oldalról, a színpad széléről lá­tod, ahogy a színészek egyik pillanatról a másikra átala­kulnak. Változatos, izgalmas munka. Azt hiszem a váratlan helyzetek, és azok megoldása teszi érdekessé és megunha- tatlanná - mondta Rita. Rábl Róbert ügyelő órás­mesterként dolgozott, amikor munkát ajánlottak neki az alakuló társulatnál. Lemondással és konfliktussal jár, ám maga a csoda.- A színház valóban a máso­dik otthona az embernek, ha nem az első. Ez nem csupán munkahely, teljes embert kí­ván, mind gondolatilag, mind fizikailag - vélekedett Róbert, aki elmondása szerint azért hagyta ott a biztos megélhe­tést nyújtó mesterséget, egy születőben lévő ismeretlenért, mert már gyermekkorában megfertőzte a színház világa, szülei budapesti társulatnál dolgoztak.- Színházi érzékkel vagy születik valaki, vagy nem. Igyekszem precíznek lenni, s talán ebben, a gondolkodás- módomban segít az eredeti szakmám. Ez olyan, mint egy szerelem - fogalmazott. Vozáry Dénes 1980-ban ke­rült a színházhoz, a hangtár vezetőjeként dolgozik.- Voltam díszítő, kellékes, világosító, színpadmester, dol­goztam a zsinóron. Sok min­dent kipróbáltam, csak szín­házi ember nem voltam még. Őszintén szólva, el tudnék képzelni nyugodtabb, kényel­mesebb munkát is, ugyanak­kor élvezem, hogy változatos, minden előadás kihívás - nyi­latkozta a 2015-ben Kiváló Munkáért kitüntetéssel jutal­mazott Vozáry Dénes. „Akkoriban még csak a mozi és a színház jelentette az embereknek a szórakozást” Most az is kiderül, mi volt az újra megalakult teátrum színpadán elhangzó els ISIS - Hol van Nagelschmidt? - ez volt az első mondat, ami a 30 évvel ezelőtt újra megala­kult egri színház első bemuta­tóján elhangzott a színpadon. Sütő András Egy lócsiszár vi­rágvasárnapja című drámáját Gáli László egyfajta program­adó előadásnak szánta. Az em­lített mondat Horváth Ferenc szájából hangzott el - emléke­zett vissza a jubileum alkal­mából Fehér István, a társulat alapító színművésze. Az Országos Vasutas Fesz­tiválon léptünk fel egy bará­tommal, a zsűriben pedig ott ült Gáli László, aki akkor ke­resett művészeket a sok-sok év után újra megalakuló Gár­donyi Géza Színházba. Fiatal­ként, alternatív színházi múlt­tal hívtak Kaposvárra, de sok­kal izgalmasabbnak talál­tam egy induló egri társulat­nál dolgozni, mint egy befu­tott színháznál. így május 31- én, pont a születésnapomon állapodtunk meg Gáli László­val, hogy Egerbe jövök - me­sélte, s hozzátette: az első sze­repe a fentebb említett darab­ban volt, amelyben az ügyészt játszotta, fiatalemberként kel­lett tapasztalt, mély gondola­tokat tolmácsolnia. Hozzátet­te: sokat tanult a kollégáktól és a darabból is. Fehér István felidézte: az el­ső civil kapcsolatuk a Hatvani téri fotóműteremmel volt, ahol 1987 őszén még mindig legen­daként éltek a hatvanas évek­beli színészek.- Akkoriban még csak a mozi és a színház jelentette az embereknek a szórakozást, a tv csak néhány napon sugár­zott adást. Az első években érezhető volt a szeretet és kí­váncsiság: 100 ezren jártak az előadásokra. Ha belegondolok, a rendszerváltozást, az adófi­zetés bevezetését és a gyer­mekeim születését is itt éltem meg - mondta a színművész. Gáli László szervezte meg az önálló társulatot Fotó: archív

Next

/
Oldalképek
Tartalom