Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-23 / 69. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK E mlékszem, elhangzott többször: hatvan esztendővel az 1956-os forradalom és szabadságharc után az egyik leg­fontosabb teendő, hogy a mai ifjúság megismerhesse a hősöket, mindazokat, akik a nemzetért akkor hitük szerint cselekedtek. Az emlékév talán legfőbb üzenete volt ez, hogy sok évvel a történtek után mindenki megismerhesse az iga­zat, azt, amiről sokáig beszélni sem volt szabad, halál járt ér­te, s megnyomorított életek. Tudom, a legtöbb családban legfel­jebb suttogva szóltak azokról az időkről, ha ugyan szóra nyíl­tak az ajkak. Ma felfoghatatlannak tűnik, mit éreztek az ’56-osok, s be kell látni: máig sok tisztázat­lan kérdés akad. Csak keve- Meg kell ismerni sen tudják, pontosan mi min­3 történeteket dent kellene elmondani, mi , . ’ az, amit mindenképpen meg amíg lehet. kell osztani az országgal. .Az is igaz, nem elég a tanóra, fel kell hívni a figyelmet, ha kell, gigantikus, házfalat bete­rítő festménnyel, az interneten felugró ablakkal, a mozivász­non a film előtt, a buszmegállóban egy-egy mondat erejéig, s mindenhol, ahol csak lehet. Nemcsak az emlékévben, hanem mindaddig, amíg tehetjük. Mert elfelejtjük aztán, a hősök pe­dig, akik még köztünk élnek, néhány év múlva talán már nem mondhatják el személyes történetüket. Sem a felemelőket, sem a szívszorítókat, amelyeket ismernek, hallottak, átéltek. A minap Egerben a névtelenekért szólt (volna) a harang. El­maradt. Maroknyian lettek volna a helyszínen, de csak a közös csend jutott nekik. Reméljük, nem azt viszik magukkal tovább. Jobbik: vissza kell vonni a javaslatot HATVAN Demonstrációt tar­tott szerdán a Jobbik a Gras- salkovich-kastély előtt az­zal a céllal, hogy megaka­dályozzák az objektum át­adását a Vadászkamará­nak. Mint megírtuk, nem­rég a Fidesz és az MSZP kö­zösen kívánt törvényjavasla­tot benyújtani az országgyű­lésnek azzal a céllal, hogy a Széchenyi Zsigmond Kár­pát-medencei Magyar Vadá­szati Múzeum feladatai ellá­tásának elősegítése céljából az állami tulajdonú ingatlan ingyenesen az Országos Ma­gyar Vadászkamara tulajdo­nába kerüljön. Röviddel ké­sőbb a szocialisták vissza­léptek, mondván, ami szak­mailag indokolt volt, az poli­tikailag tarthatatlanná vált. Ezt követően a kormánypár­tok nem nyújtották be az elő­terjesztést. A hatvani városvezetés - ál­lami tulajdonról lévén szó - kívülállóként szemléli a törté­néseket, ám reményüknek ad­tak hangot, hogy a települést nem érintené hátrányosan az esetleges döntés. Sneider Tamás, a Jobbik és az országgyűlés alelnöke el­mondta: bár az MSZP kihátrált az ezt lehetővé tevő törvény- módosítás benyújtása elől, s A vadászati mú­zeum fenntartása meghaladná a kamara erejét? végül a parlament sem tűzte napirendre a témát, ám szerin­te - mivel a Fidesz nem vonta vissza a javaslatot - azt bármi­kor újra „elővehetik”. A Jobbik ezért felszólítja a kormánypár­tokat, hogy vonják vissza az előterjesztést. Sneider egyben kétségének adott hangot arra vonatkozóan is, hogy az épü­letben működő vadászati mú­zeum átadása célszerű lenne, mivel szerinte a bevételeken felüli évi 250 millió forintos működtetési költség jelentősen megterhelné a kamarát. T. 0. Úgy tűnik, nem okozott nagy károkat az idei fagyos tél A tél nem tett nagy kárt a vetésekben Fotó: Shuttersock A kemény hideg és belvizek elmúltával már dolgozhat­nak a földeken a gazdák. Tóth Balázs heol@heol.hu HEVES MEGYE A hosszú hideg tél végét, és a jelentős meny- nyiségű hó elolvadását foko­zott figyelemmel várták a gaz­dák, hiszen tartós volt az az időszak, amikor a fedetlen ve­tésterületeknek kellett a közel -20 Celsius-fokot heteken ke­resztül túlélni, tájékoztatta la­punkat Jakab Tamás, a Nem­zeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei igazgatója. Feb­ruár második felének enyhü­lése meghozta a belvizeket is. A talaj hótakaró nélkül fagyott át jelentős mélységben, így az olvadás során a mély fekvésű területeken belvíz alakult ki, főleg a megye déli részén. Je­lenleg még több mint 700 hek­tárnyi mezőgazdasági terüle­ten van belvíz. A mostani na­pos, enyhe légmozgásos időjá­rás gyorsan kiszárítja a még átnedvesedett táblákat. Az őszi búzavetések a ko­rábbi évekhez képest bizta­tóbbak. A tartósan hideg tél csak kisebb foltokban okozott kipusztulást, illetve a nedves­séggel telített területeken, a belvízfoltok szélein termés­depresszióra lehet számítani. A felfagyást a tavaszi hengere- zés orvosolja. Folyamatos a ta­vaszi tápanyag-utánpótlás, a legtöbb helyen már el is végez­ték a gazdák, csupán a vízzel telített talajokon húzódik még a befejezése. Korai növényvé­delemre lesz szükség, mert a gyomok is átvészelték a telet. A káposztarepce jelentős hátránnyal fordult a télbe, hiszen a csapadék késői be­köszöntővel nagyon vegye­sen kelt. Általánosságban el­mondható, hogy a repcetáb­lák - néhány kivételtől elte­kintve - átteleltek, de van­nak hidegebb fekvésű terü­letek, ahol még várni kell a biztató jelekre. A tavaszi táp­anyag-utánpótlás folyamatos, illetve elkezdődtek a növény- védelmi megfigyelések is. A mostani időszak kritikus a növények számára, mert egy erős lehűlés jelentős károkat okozhat. Jakab Tamás elmondta, a tavaszi vetésű növényeink alá sikerült ősszel előkészí­teni a talajt, így a lehullott csapadék jelentős részét si­került a táblákon tartani. Ahogy a műtrágyázások­ból és hengerezésekből sza­badulnak fel a gépkapacitá­sok, egyre nagyobb ütem­ben halad a vetések előké­szítése. Szőlőültetvényekben és gyümölcsösökben nem oko­zott jelentős károkat a fagyos tél. Ezek vegetációja még nem indult be, később látszanak a hatások. A szőlő esetében folt­szerűen, a rosszabb növény­egészségügyi állapotban lévő ültetvényekben jelentkezik el­fagyás és bizonyos fajták érzé­kenyebbek a hidegre. ' A következő időszak kedvez a mezőgazdasági munkák­nak, így időben jó kondícióba kerülhetnek a növények.- Kielégítő a vetések álla­pota, nincs belvíz a földeken, és nem is várható, hogy kiala­kul. Száraz a föld, inkább csa­padékhiány van, amennyiben nem lesz csapadék, aszály is lehet. Hiába volt nagy hó a té­len, előtte teljesen száraz volt a talaj, amikor pedig lehullott a hó, nem olvadt el. A föld telje­sen átfagyott, az első olvadás­kor ezért is futott le hirtelen a víz. Amikor kiengedett a ta­laj, akkor el is nyelte a vizet - mondta Besenyei Gyula, a Be­senyőtelki Agrár Zrt. elnöke. Kiemelte, a tél nem tett nagy kárt a vetésekben, bár a növé­nyek a nagy hóborítás alatt nem nőttek, ezért kissé fej­letlenebbek, mint az ilyenkor szokásos állapot. Az őszi ve­tésekben nem volt jellemző a kifagyás, a repcetáblák közül azok károsodtak, amelyek ké­sőbb keltek ki, ezért fejletle­nebbek voltak. Besenyei Gyu­la szerint egy jó tavasszal a nö­vények ledolgozzák a lemara­dásukat. A tavaszi munkákról el­mondta, a lucernát már foga- solták, az őszi kalászosokat műtrágyázták. Zajlanak a ve­tés előkészítő munkái. A ter­vek szerint a társaság 3-400 hektáron termeszt idén nap­raforgót, 150-200 hektáron pedig szemes-, illetve silóku­koricát. A szépkorúak problémáira koncentrálnak EGER A nyugdíjasokat érintő kiemelt témákról, főbb problé­mákról tárgyalt tegnap Eger­ben a Heves Megyei Nyugdí­jas Parlament. Az országos fórumot a Magyar Szocialis­ta Párt indította el idén febru­árban azzal a céllal, hogy le­hetőséget adjanak a szépko- rúaknak az őket érintő prob­lémák bemutatására. Az egri ülés az országos rendezvény- sorozat 7. állomása volt, min­den megyében tartanak ha­sonló fórumot, a záróesemény pedig május 18-án lesz Buda­pesten, a Parlamentben, ahol prszágos nyugdíjas parlamen­ti ülést tartanak majd. S. K. Gyakorlós diák nyerte a szépkiejtési versenyt Habis György előtt tisztelegtek EGER A dr. Habis György Né­met Nyelvi Szépkiejtési Ver­seny városi döntőjét rendez­ték szerdán Egerben. A meg­mérettetésnek az Egri Szak­képzési Centrum Kereske­delmi, Mezőgazdasági, Ven­déglátóipari Szakgimnázi­uma, Szakközépiskolája és Kollégiuma 15. alkalommal adott otthont, városi szinten pedig 7. alkalommal rendez­ték meg. A döntőn 9 középfokú tan- intézmény 19 diákja vett részt, őket Habis László, Eger polgármestere, dr. Habis György fia köszöntötte, ezen­felül köszöntőt mondott még Kilenc iskola diákjai versenyeztek Fotó: Huszár Márk Molnárné Fiser Judit, a Kéri igazgatóhelyettese, valamint Fehérvári Ágnes, a zsűri el­nöke is. Az emlékversenyt Panyi Evelin, az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorlógimnáziu­mának tanulója nyerte, felké­szítő tanára Héjjá Zsuzsanna volt, második lett Jacsó Vero­nika, a Gárdonyi Géza Cisz­terci Gimnázium diákja, őt Kádár-Lénárt Veronika ké­szítette fel, a verseny 3. helye­zettje pedig Lakatos Róbert, a Szilágyi Erzsébet Gimná­zium tanulója lett, akit Nagy Ágnes készített fel a megmé­rettetésre. S. K. A teremtett világ óvása a céljuk EGER Egyházmegyei teremtés-' védelmi emléknappá nyilvá­nította március 25-ét dr. Ter- nyák Csaba érsek atya, Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű, az Is­ten által teremtett világ gondo­zásáról szóló enciklikája szel­lemében. Az emléknaphoz egy programsorozat is kapcsoló­dik, melyhez az egyházmegye területén működő valamennyi egyházi fenntartású intézmény csatlakozott, főként szemétsze­déssel, vagy egy kijelölt terü­let szebbé tételével igyekeznek majd példát mutatni a teremtett világ megóvásának fontosságá­ról. A program nyitott, várják az önkénteseket. S. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom