Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-22 / 68. szám

2017. MÁRCIUS 22., SZERDA 12 A VÍZ VILÁGNAPJA A víz világnapját ünnepük az Erdőtelki Arborétumban szombaton Természetszeretetre nevelnek Zoliéi Tamás: aki részt vesz ezeken a programokon, közelebb kerül a természeti értékeinkhez Zoliéi Tamás, az Erdőtelki Arborétum megbízott veze­tője nemcsak programjaik­ról, hanem azon célkitűzé­seiről is mesélt, melyből ki­derült, fontos szerepet szán­nak annak, hogy a gyerme­kekben egész kiskorukban elültessék a természet sze- retetét és védelmét. Juhász Henrietta henrietta.Juhasz@mediaworks.hu ERDŐTELEK - A víz világnapi programot összekapcsoltuk a februári vizes élőhelyek nap­jával, mivel az időjárás ak­kor a kinti programokat saj­nos nem tette lehetővé. A lá­togatókat március 25-én vár­juk az arborétumba 9-17 óra között, a programok 16 óráig érhetőek el. Erre a napra in­vitálunk kicsiket-nagyokat, felnőtteket, családokat, min­denkit, akit érdekel a termé­szet világa. Úgy alakítottuk ki e napot, hogy minden kor­osztály be tudjon kapcsolód­ni programjainkba - mondta Zoliéi Tamás. Elárulta, lesz gyermekfog­lalkoztató, melyben a látoga­tók megismerkedhetnek az édesvizek gerinctelen állatai­val. Bemutatják az olyan gyűj­tési technikákat is, mint pél­dául a hálózás, az egyeléses gyűjtés, a vízi „talajcsapda”, melyeket az érdeklődők ki is próbálhatnak. Az így gyűjtött állatokat mikroszkóp alatt megvizsgálhatják, s kiderül, az állatoknak hol a helyük a táplálékláncban.- A kisebbek játékos formá­ban megszemélyesíthetik az állatokat, betekinthetnek élet­módjukba és a vízi életközös­ségben betöltött szerepükbe. A nagyobbak a BISEL (Bioló­giai vízminősítés) -tábla segít­ségével megismerkedhetnek a vízminősítés egyik formájá­val - részletezte Zoliéi Tamás, majd hozzátette, lesz még ta­vaszköszöntő alkotóműhely és játszóház, vizes alkotások, já­tékok és arcfestés is. A felnőt­teknek előadásokkal készül­nek március 25-én, de kínál­nak programot a szabadban, az arborétum növényei kö­zött, vízparti területen is. Eze­ket napközben kétszer is meg­ismétlik. Érdeklődésünkre el­mondta, a programok a vízhez kapcsolódnak, a vízben élő ál­latokat, növényeket mutatják be, de a víz alkotta földfelszínt is megismerhetik a látogatók. Mivel programjaikkal a gyer­mekeket is igyekeznek meg­szólítani, megkérdeztük, mi­lyen egyéb módszerekkel sze­retnék megnyerni őket a ter­mészet ügyének, és hogyan le­hetséges ugyanezt elérni akár a felnőtteknél is.- Azért, hogy a gyerekek minél jobban megszeressék a természetet, idén több prog­rammal - ahol mindig más kap főszerepet - próbálunk minél szélesebb körben rámu­tatni az őket körülvevő kör­nyezetre. A programokon kí­vül is várunk évközben óvo­dásokat, iskolásokat osztály- kirándulás vagy akár egy kör­nyezetóra keretében, ahol be­mutatjuk az arborétum nö­vény- és állatvilágát. A felnőt­teknek kiadványokkal, isme­retterjesztő előadásokkal ké­szülünk, és a hozzánk érke­ző látogatók számára szakmai vezetéssel kertbemutatást tar­tunk - tette hozzá. Megtudtuk: az Erdőtelki Arborétum két fő tevékenysé­ge közül az egyik a díszfaisko­lai növényárusítás, ahol az ál­taluk szaporított növényeket vásárolhatják meg a flóraked­velők, míg a másik az idegen- forgalomhoz köthető. A hozzá­juk érkezők egész évben láto­gathatják és megtekinthetik a minden évszakban más és más arcát mutató, növények­ben gazdag gyűjteményes kertet. Ehhez különféle prog­ramokkal is készülnek az ér­deklődők számára.- A víz világnapja prog­ram után május 13-án a ma­darak és fák napjára készü­lünk, majd május 27-én az Ar­borétumok napja programot szervezzük meg. Lehetőséget biztosítunk nyári táborokban résztvevőknek az Erdőtelki Arborétumban található nö­vény-és állatvilág megismeré­sére. Ezeken felül szeretnénk az év második felére is prog­ramokat szervezni - jegyez­te meg. Zoliéi Tamás szerint ezek az események azért is fontosak, hogy a gyerekekben minél korábban kialakuljon a természet szeretete, védelmé­nek fontossága. Elengedhetet­len, hogy természetessé váljon számukra a természeti értéke­ink megőrzése.- Úgy gondolom, aki részt vesz e programokon, közelebb kerül a természeti értékeink­hez, legyen szó vízről, növé­nyekről, állatokról, tudatosab- bá válik benne környezetünk védelme - hangsúlyozta. Az arborétum szerepe az oktatásban Az arborétum programjaival illeszkedik az oktatáshoz, a gyermekek már óvodás kor­ban találkozhatnak a minket körülvevő, a természetben élő növényekkel, állatokkal. Megismerkedhetnek a növé­nyek és állatok viselkedésé­vel, életmódjával általánosan és akár speciálisan is.- Az Eszterházy egyetemen megszerezhető elméleti tu­dást remekül kiegészíti az ar­borétumban zajló gyakorla­ti oktatás. Ezzel még maga­sabb szintű képzés biztosítha­tó a hallgatók számára akár tudományos területeken is - tette hozzá Zoliéi Tamás. HIRDETÉS Lehet, hogy amit a Mátrában ködnek mondunk, az Gyöngyösről nézve rétegfelhő Értsük meg mind a felhőket! A címben jelzett tudomá­nyos feladat az idei mete­orológiai világnap témája. Az ENSZ által működtetett Meteorológiai Világszerve­zet 1961 óta ünnepeli meg március 23-án a saját (im­már 67.) „születésnapját”. Juhász Henrietta henrietta.Juhasz@mediaworks.hu EGER - A felhők a légkör leg­látványosabb jelenségei, pe­dig a légkörben levő víz csu­pán 3-5 százaléka folyékony, vagy szilárd halmazállapotú. A felhők jól jelzik, hogy meny­nyire erős a felfelé áramlás, ami a levegő gyors lehűlése folytán a benne levő vízpára kicsapódására vezet. Az erős feláramlás izgalmas szerke­zetű, gomolyos felhőket ered­ményez - kezdte mondandó­ját Mika János éghajlatkutató, az MTA doktora, Eszterházy Károly Egyetem tanszékveze­tő egyetemi tanára. Hozzátet­te, az ilyen felhők kezdetben romantikus „szépidőfelhők”, amikből tornyos gomolyfel- hő, majd zivatarfelhő képződ­het. Megtudhattuk, hogy fejlő­désüket heves csapadék, azaz zápor kíséri, ami gyakran jár dörgéssel és villámlással, köz­napi nevén zivatarral.- A zivatarfelhők néha ön­álló cellákban alakulnak ki, legfeljebb néhányszor tíz kilo­méter átmérővel. Gyakoribb, hogy a zivatarcellák vonalba rendeződve kelnek életre, ki­jelölve a hidegfrontok aktuális helyzetét. A gomolyos felhők­ből hulló csapadék szélső eset­ben pár óra alatt többhavi szo­kásos hozamnak felelhet meg - hangsúlyozta Mika János. Egészen más a természete a réteges felhőknek, amelyek csekély feláramlásra és jel­lemzően melegfont érkezésé­re utalnak. A hideg levegő és föléje sikló meleg levegő hatá­rán kialakuló több száz kilo­méter széles felhőzet az égbol­tot eltakaró, szerkezet nélküli fehér, vagy éppen szürke kép­ződmény.- A magasban ezek a felhők a frontoktól távol ki sem ala­kulnak, a felszín közelében is csak jobbára egy-egy erősen párolgó vízfelület, vagy lehű­lést okozó „fagyzug” közelé­ben. Ilyenkor ködről beszé­lünk, bár meglehet, hogy amit a Mátrában ködnek mondunk, az Gyöngyösről nézve réteg­felhő. Az ilyen felhőkből cse­kély intenzitású, de tartós csa­padék hullik - árulta el az ég­haj latkutató.- A felhőket nemcsak alul­ról, szabad szemmel figyel­jük meg, hanem felülről mű­holdakkal és oldalról meteo­rológiai radarokkal is. Mind­három irány fontos, hiszen za­vartalanul mindenfelől csak a legközelebbi képződmény lát­ható, a távolabbiak csak a ta­karáson kívül - vázolta fel la­punknak Mika János. Kiemelte, hogy a jövőben még nagyon sok mindent meg kell értenünk a felhőkkel kap­csolatban.- Az időjárás előrejelzése ma már a légkör fizikai egyen­leteket szuperszámítógépek­kel megoldó modellekkel tör­ténik. Azt kellene elérni, hogy a felhők milliméternél is ki­sebb mikrofizikai-, illetve a legfeljebb pár száz méteres hidro-termodinamikai folya­matait meg tudjuk jeleníteni e modellek 1-10 kilométeres térbeli felbontásának léptéké­ben. Ez nagyon nehéz, ma még korlátozott sikerű vállalkozás - tudhattuk meg az MTA dok­torától. A felhőket azért kell gondo­san figyelembe venni az idő­járás és az éghajlat folyamata­iban, mert a felhők képződése energiafelszabadulással jár. Ha ezt figyelmen kívül hagy­nánk, akkor a modellek felhős rácspontjaiban a valósnál ke­vesebb hő melegítené a leve­gőt. Emellett a felhők befolyá­solják a napból érkező sugár­zást és ugyanígy a felszínről kiinduló hősugárzás függőle­ges eloszlását is. Ha a felhők csak jégből és vízből állnának, ezen hatások kiszámítása akkor sem lenne egyszerű, ám a légkör apró, szilárd és folyékony részecs­kéi, az aeroszolok nemcsak a száraz levegőben és a tüdőnk­ben okozhatnak változást, de jócskán befolyásolják a felhők sugárzásátviteli tulajdonsága­it is. A víz halmazállapotú fel­hőkben a kéntartalmú aero­szolok fokozzák azok fényvisz- szaverő képességét, azaz gya­korlatilag fehérebbé teszik azokat. Az eső hozza el a tisztulást A felhők a szennyező anyagok légkörből való távozásának, az úgynevezett ülepedésnek is fontos tényezői. Ha nincs eső, akkor ez a tisztulás kizá­rólag nagyon lassan, magas szennyezettséget fenntartva valósul meg, ami kétségtele­nül hátrányos. Amikor a csapadékhullás gyorsan kitisztítja a légkört és a csapadékkal együtt a ben­ne oldott szennyeződés el is távozik, az természetszerűleg sokkal kedvezőbb a növények és az épített környezet szá­mára. Kivéve, ha olyan erős a szennyezettség, hogy savas esőről kelljen beszélnünk - jegyezte meg Mika János. <* « I i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom