Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-16 / 63. szám

2017. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK Martinsalak miatt romlik a lakások állapota Veszélyben több egri család otthona A lakók elkeseredettek, a helyreállításhoz 41 millió forintra lenne szükség Fotó: Huszár Márk Martinsalak került 47 évvel ezelőtt három egri társas­ház egyes blokkjaiba, emi­att az épületek lassan lak­hatatlanná válnak. A lakók elkeseredettek, a helyreállí­tás idejére ugyanis el kelle­ne hagyniuk otthonukat. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu EGER Kilátástalan helyzetbe került több, a Mátyás király úton élő megyeszékhelyi csa­lád. Azt mondják: lakóhelyük önhibájukon kívül lassan élet- veszélyessé válik. A tömbhá­zak építésekor kazánsalak he­lyett ugyanis martinsalak ke­rült az épületekbe, amely a be­tonszerkezet folyamatos álla­potromlásához vezet. A prob­léma - mint mondják - 2011- ben kezdődött, ekkor észlel­ték, hogy az 1970-ben épült társasházakon, addig ismeret­len okokból, egyre nagyobb repedések jelennek meg. Ezt követően fordultak Gadavics Gyula építőmérnök, építési statikus szakértőhöz, aki átfo­gó, úgynevezett ÉMI-vizsgála- tot javasolt - ez meg is történt. A lakók elmondása szerint a szakértők több helyen is le­verték a vakolatot, s falfeltá­rást végeztek, aminek ered­ményeként 2012 elején bebi­zonyosodott, hogy az építés­kor martinsalak került a tár­sasházak bizonyos blokkjai­ba. Ez az anyag, bizonyos ide­ig hasonló eredményt nyújt, mint a kazánsalak, ám egy idő eltelte után vegyi folyama­tok indulnak el benne, gáz­képződés, duzzadás tapasztal­ható, ez pedig a betonszerke­zet tönkremeneteléhez, folya­matos repedezéséhez vezet­het. Ez történt Egerben is. Az eredmény kézhezvétele után további vizsgálatok kö­vetkeztek, s a szakértők az­óta is folyamatosan nyomon követik az épületek állapotát. Több alkalommal is helyez­tek el gipszpecséteket a tár­sasházak különböző pontja­in, hogy megfigyeljék a repe­déseket, az eredmény pedig lesújtó volt. A 2012-ben elhe­lyezett pecséteken mára már több milliméteres repedések láthatók, ami arra enged kö­vetkeztetni, hogy az épületek állapota folyamatosan romlik, lassan pedig életveszélyessé válnak. A szakértők felhív­ták a lakók figyelmét, hogy a martinsalak okozta károk nem visszafordíthatok, a ká­ros anyagot tartalmazó épü­letelemeket teljes egészében ki kell cserélni. Hazánkban először az 1970- es és '80-as években, a nagy ipari fejlesztések után kezd­tek el martinsalakot használ­ni az építkezéseknél, főleg Bor­sod, Heves, valamint Nógrád megyében. A martinsalak a Siemens-Mar­tin eljárással gyártott acél mellékterméke, amelyet be­ton adalékanyagként használ­tak fel. Azonban később kide­rült, hogy bár felhasználása előtt végeztek építésügyi vizs­Ezért fordult most a nyilvá­nossághoz Bakos Vera, a tár­sasházak számvizsgálója, mert - mint ottjártunkkor fo­galmazott - úgy érzi, a ható­ságok magukra hagyták őket, kilátástalan helyzetbe kerül­tek. Elmondta, a 2012-es bizo­nyító erejű szakértői jelentés kézhezvétele után a kataszt­rófavédelemhez, valamint az egri önkormányzathoz fordul­tak segítségért, ám mindkét helyen elutasították őket arra hivatkozva, hogy 2002. január gálátokat, ugyanakkor nem vizsgálták a víz martinsalakos adalékanyagú építőanyagokra gyakorolt hosszú távú hatását, s ugyancsak lényeges, hogy nem végeztek térfogat-növeke­dési mérést. Csak a martinsa­lakot tartalmazó épületek sú­lyos állapotromlása után de­rült ki a martinsalak gázképző, duzzasztó hatása. Mindennek eredményeképpen ma már ti­los építkezéseknél, építőanya­gok gyártásánál használni. 15-ig volt lehetőség a martin­salakot tartalmazó épületek lakóinak kártalanítási igényt benyújtani, ezt követően nem áll módjukban intézkedni. A társasház állapota pedig azóta is folyamatosan romlik, újabb és újabb hajszálrepedé­sek jelennek meg a betonszer­kezeten. A helyreállításhoz 41 millió forintra lenne szükség, ám ekkora összeggel nem ren­delkeznek a lakók, hitelt pe­dig nem mernek felvenni, fél­nek az esetleges további költ­ségektől, ugyanis valószínű­nek tartják, hogy a vizsgált területeken kívül az épület to­vábbi elemei is tartalmazhat­nak martinsalakot. Az esetet súlyosbítja, hogy a felújítás idejére az ott élőknek el kelle­ne hagyniuk otthonukat, amit a legtöbben szintén megold­hatatlannak tartanak, hiszen a társasházakban főleg nyug­díjasok, kisgyermekes csalá­dok élnek, akik nem tudnak hova menni. Azt azonban re­mélik, hogy a hatóságok felfi­gyelnek a helyzetükre, és rö­vid időn belül végre véget ér a kálváriájuk. Martinsalak Magyarországon MEGYEI KÖRKÉP ß A ma tegnapja Sike Sándor sikesandor@gmail.com M a van a tegnap holnapja, azaz az ünnep másnapja. Mind­annyiunknak elkelne most ehhez a szituációhoz egy ke­vés lelki korhelyleves! Ha másért nem, hogy mentálisan rendbe jöjjünk. Azzal a helyzettel - külső beavatkozás nélkül - ugyanis lehetetlen megbékélni, hogy gyakorlatilag nincsen már olyan ünnepünk, amire ráillik ez a szép szavunk. Március 15. például lehetett volna az a sok ünnepnapunk közül, amelyet nem zilál szét az immár 27 esztendőssé érett szép új politikai beren­dezkedésünk. Olyan alkalom, amelyen mi, magyarok együtt mer­jük és tudjuk kinyilvánítani az együvé tartozásunkat. De nem így történt, noha minden jó lap benne volt a pakliban. Ma már az ötvenesek tábo­rát erősítik azok az emberek, NinCS már olyan akik felnőtt fejjel - utoljára ünnepünk, amire mé§ -részesei voltak vala~ ..... - . mikori április negyedikek­illik e Szép Szavunk. nek, november hetedikék­nek, előbbi alkalommal a „felszabadulásunkat”, az utóbbin a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalmat éltetve. Ők még látták azt is, hogy előfordul­nak olyan „renitensek”, akik kokárdát tűzve Erdélybe kirán­dulnak március 15-én, vagy a fővárosban vesznek részt „al­ternatív” nemzeti ünnepen. Az egykori lázadó ifjúság most joggal teszi fel a kérdést: mivé lett mindaz, amiben akkor re­ménykedtek? A sorsfordító rendszerváltás miért nem fordí­tott sorsot, mint ígérték? De ha már így alakult, minimum a látszatra adhatnának a politikai pártok és a politikát csináló csoportok. Ha más al­kalommal nem, legalább március 15-én. A ma tegnapján... Egrieket is díjaztak a nemzeti ünnepen EGER, BUDAPEST Nemzeti ün­nepünk alkalmából Balog Zol­tán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője állami kitüntetéseket, művé­szeti és szakmai díjakat adott át, többek között Jászai Ma­ri-díjjal jutalmazta kiemelke­dő színművészeti tevékeny­sége elismeréseként az egri Gárdonyi Géza Színház tag­ját, Saárossy Kingát. A szín­művész 1976-ban, a Veszpré­mi Petőfi Színházban kezd­te pályáját, majd a nyíregyhá­zi Móricz Zsigmond Színház és a kecskeméti Katona József Színház társulatánál dolgo­zott. Szeretett városába, Eger­be 1988-ban szerződött haza, így majd’ három évtizede a Gárdonyi Géza Színház tagja. A közönség zenés és drámai szerepekben egyaránt meg­szerette. Ugyancsak a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából ki­emelkedő irodalmi - költői, írói, műfordítói, irodalomtör­ténészi - tevékenysége elisme­réseként József Attila-díjban részesült dr. Cs. Varga István irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsész- tudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanára. Dr. Cs. Varga István a győri Bencés Gimná­ziumban szerette meg a nyel­Elismerték Saárossy Kinga és Cs. Varga István munkáját. veket és az irodalmat. A nyelv- tanulás fontos önképzési élet­program a számára. 1973-tól családjával együtt Egerben la­kik, egy évvel később egyete­mi doktori címet, majd kan­didátusi és PhD-fokozatot is szerzett, 1999-től pedig habi­litált professzor. Az irodalom- történész 35 megjelent köny­vet szerkesztett és lektorált, valamint mindemellett szá­mos tanulmányt publikált már német, orosz és angol nyelven. SZ. E., M. A. HIRDETÉS a la I kozó t it március 20-án\]SMórakor Gűörfőy a Vachott Sándor Városi Könyvtárban (Gyöngyös, Főtér 10.). Jöjjenek el, mondják el észrevételeiket, tegyék fel kérdéseiket a szerkesztőség és a kiadó munkatársainak! Faragó Zoltán és Ebner Béla vehetett át elismerést Díjak a sajtónapon EGER Faragó Zoltán és Ebner Béla vehetett át elismerést az egri városházán a magyar szabad sajtó napja alkalmából rendezett ünnepségen. Fara­gó Zoltán jelenleg a hatvanon­line főszerkesztője, de közéle­ti feladatot is vállalt már, több település sajtóreferenseként is dolgozik. Ebner Béla éve­ken át dolgozott tördelőszer­kesztőként, kulturális újság­íróként lapunknál, jelenleg a Szuperinfó tördelőszerkesztő­je. A díjazottakat Habis László egri polgármester, dr. Seszták Attila, a megyei kormányhiva­tal főigazgatója és Tóth Csaba, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte. P. A. Ebner Béla, Faragó Zoltán és dr. Seszták Attila Fotó: Gál Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom