Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-11 / 60. szám
fi CSALÁDI KINCSESTÁR 2017. MÁRCIUS 11., SZOMBAT LEGYEN RÓLA SZÓ A kötőjelezés olyan, mint az egybeírás?! Dr. Varga Gyula nyelvész mindig szívesen beszélget anyanyelvűnk érdekes kérdéseiről Fotó: Huszár Márk- A minap fültanúja voltam egy beszélgetésnek: az adrenalin- bombá-1 egybe- vagy különír- ják-e, esetleg kötőjellel? Én így spekuláltam magamban: az adrenalin nem jelző, a különírást kizártam, a kötőjel szerintem nem indokolt, marad az egybeírás.- Igen, ez a helyes írásmód. De az érvelés sántít. Először is: nem három lehetőség van, hanem kettő: külön vagy egybe.- És a kötőjelezés?- Az nem valamiféle átmenet, hanem az egybeírás változata.- Hogyhogy?- Ha valamit egybeírunk, akkor általában összekapcsoljuk a két elemet. De van, amikor ez nem lehetséges, mert az egyik tag számjegy, rövidítés, tulajdonnév satöbbi. Ilyenkor az egybeírandót kötőjelezzük: 5-féle, HEOL-cikk, Eger-patak, izeg-mozog, ott-tartózkodás. Tehát nem azért, mert sem egybe, sem külön, hanem mert egybe kell(ene) írni, de valami megakadályozza az összekapcsolást.- Az érvelésem helytálló: „a kötőjelezés nem indokolt”.- Két szó természetes írásmódja a különírás, ezt nem kell indokolni, azt kell indokolni, hogy két szót miért írunk egybe.- És miért?- Talán közismertebb példa a vitaminbomba. Először is értelmezzük: „sok(féle) vitamint tartalmazó étel, amely bombaként hat a szervezetre”. Nyelvünkben sok az olyan ösz- szetétel, amely több szó jelentését sűríti magába: harangtorony (harang elhelyezésére szolgáló torony) - a középsők kimaradnak, a két szélsőt egybeírjuk. Hasonlóképpen: benzinmotor (benzinnel működő motor), sajtótájékoztató (a sajtó [munkatársai] számára szervezett tájékoztató). Ezeket jelentéssűrítő vagy jelentéstömörítő összetételeknek nevezzük.- Ma is keletkeznek ilyen alakulatok?- Rengeteg: csipeszmikrofon, kindertojás, párbeszédablak, internetkávézó. Ilyen típusú több színnév: tűzpiros (a tűzhöz hasonló piros), hollófekete, ibolyakék. Ételnevek: borsóleves (borsóból fő[zö]tt leves), csokoládétorta. Anyagné- viek: rozscipó (rozsból sütött cipó), papírzacskó. A nyelv (és a nyelvhasználók) gazdaságosságra törekvése érvényesül bennük, ezért feltétlenül hasznosak. V. M. A HÉT KÉRDÉSE Mit tegyünk, ha hisztizik a gyerek? HEVES MEGYE Megyünk vásárolni, amikor egyszer csak fogja magát a gyerek, hisztizni kezd, hogy neki ez a csoki, meg az a játék is kell. Rosszabb esetben komoly jelenetet rendez, földre veti magát és üvölt. Mit tegyünk ilyenkor? Tanácsért ezúttal is a csalad.hu oldalhoz fordultunk. June Tangney pszcihológus szerint: „Amikor az emberek szégyellik magukat, akkor jellemzően másokat hibáztatnak, és kisebb eséllyel vállalnak felelősséget saját tetteikért. A bűntudat éppen fordítva működik, ilyenkor tudjuk, hogy nem mi jelentjük a problémát, hanem az, amit tettünk” - mondja a szakember. A gyereknevelésben ez úgy csapódik le, hogy a boltban előadott rögtönítélő bírósággal csak megszégyenítjük a gyereket, mert a nyilvános megaláztatás szégyenérzetet vált ki, ami nem a megoldásra, hanem a visszahúzódásra és a tagadásra ösztönöz. Szóval mit tehetünk, ha a gyerek éppen ott üvölt a szupermarket közepén, ráadásul eközben mindenki minket bámul? A szakember azt javasolja, hogy semmi esetre se csináljunk jelenetet, ne szidjuk le üvöltve a gyereket, és legfőképpen ne szégyenítsük meg. Ebből ugyaúis nem tanul, ám jó eséllyel életre szóló sebeket okozhatunk neki. Ezzel szemben meg kell próbálni elmagyarázni neki, mi volt a rossz abban, amit tett, és ha lehet, mindezt nyugodtan, visszafogottan tegyük. A kisgyerekek esetében egyébként is hasznos a gyors, majdnem azonnali visszajelzés, de nagyon fontos, hogy ilyen esetben tanító célzat is legyen benne, azaz mondjuk el neki, nem teszünk ilyet, miért nem teszünk ilyet, aztán lépjünk túl a dolgon. Magyarán, érdemes lehet inkább a bűntudatra építeni, akármilyen rémesen is hangzik ez elsőre. B. K. Kislányként fegyelmezte, dicsérte a babákat Az osztályfőnökét kollégának tartotta Valéria amellett, hogy a Dobó gimnázium tanára, a Szent Isván Rádió Nem középiskolás fokon című irodalmi műsorának szerkesztője, előadója Fotó: Berán Dániel Dr. Hanisné Petró Valéria magyar-népművelés, dráma szakos gyakorlatvezető mentortanárt, a Dobó István Gimnázium pedagógusát kértük meg ezúttal, mesélje el olvasóinknak, milyen volt kislányként... Verebélyl Márta verebelyi.marta@gmail.com EGER - Magabiztos, vidám, mosolygós gyermek voltam. Ugyanakkor provokatív is, hiszen észrevettem, hogy a szüleim jót nevetnek a tréfás megjegyzéseimen, s annál többet viccelődtem, minél többet kacagtak rajtam. Szerettem a középpontban lenni - válaszolja dr. Hanisné Petró Valéria arra a kérdésünkre, milyen jelzőkkel illetné gyermekkori önmagát. - Emlékszem, mindennap anyák napját tartottunk: virággal és anyáknapi dallal mentem haza édesanyámhoz, tele voltam szeretettel. Egyébként édesanyámmal és édesapámmal egyaránt szoros kapcsolatot ápoltam, s ápolok még most is - fűzi hozzá. - Miskolcon születtem, nyolcéves koromig egy bányásztelepülésen, Rudabányán éltünk. Óvodásként is a fellépés volt a legnagyobb élmény számomra. Színdarabok főszereplője voltam, szavaltam, néptáncoltam, énekeltem a kultúrház- ban. Nem ismertem az izgalmat szereplés előtt. Ötévesen elmondtam a „Nemzeti dal”-t egy idős tanár néninek, aki egy aranypapírból kivágott ötöst adott. Színész akartam lenni vagy tanár... Kislányként szívesen babázott: meggyógyította vagy tanította, egyúttal fegyelmezte, dicsérte őket, ötösöket osztogatott nekik. A pedagógus véna már akkor is felfedezhető volt Valériában, akinek az édesanyja magyar-történe- lem-hittan szakos tanár volt.- Az első osztály elvégzése után meg voltam győződve, hogy én már tudnám tanítani a bejövő hétéveseket. A legjobb „barátnőm” a szép és fiatal osztályfőnöknőm volt, akit szinte „kollégámként” kezeltem, és ő sem érzékeltette a korkülönbséget. Délutánonként gyakran jelentem meg nála, ha beszélgetni akartam az élet dolgairól. Vali a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola 2. számú gyakorlóiskolájának ének tagozatán tanult, ahol az intézmény kiemelkedő szavalója volt. Felkészítő tanárnőjére, Farkas Sárika nénire jó szívvel emlékezik. Valéria végül a Szilágyi Erzsébet Gimnázium biológia Valika gyermekkorában tagozatán végzett, akkoriban orvos akart lenni, sosem szakítva a művészetekkel.- A rudabányai évek a napsütéses gyermekkort jelentették. Kimagasló kulturális élet volt a faluban, egymást érték a gyermekelőadások is, ahol főszereplő voltam. A Vasércdúsító Gyárban dolgozott édesapám, vezető beosztásban. Bátyámmal néha bemehettünk hozzá, és a laboratórium titokzatos világában szívtuk be a vegyszerek illatát. Igazán népszerű volt a munkahelyén, ezért gondoltam 3-4 éves fejjel, hogy mindenki isA rudabányai zenei általános iskolában kitűnő tanulóként kezdte tanulmányait Valika. Ahogyan átköltöztek Egerbe, néhány négyest is kapott - a pedagógus ezt úgy értékeli, ezzel kezdődtek számára az „élet nehézségei”.- Eger elragadóan gyönyörű város volt, az iskola szigorú és igényes, de kiemelkednünk valamivel szinte kötelemen őt, és mindenki a beosztottja. Egyszer óvodából hazafelé menet beborult az ég, én pedig megszólítottam egy idegen férfit, akinek a szemmagasságomban lelógó keze hasonlított az apukáméhoz. Illedelmesen megkértem, kísérjen haza. Újdonsült „lovagom” - bár lehet, hogy egészen máshová igyekezett, miközben hallgatnia kellett óvodai elmélkedésemet - hazakísért a 2 kilométerre lévő házunkhoz, és átadott a szüleimnek. Egész életemben mindenkiben bíztam, és nem is csalódtam az emberekben. ző volt. A családomban egyébként is mindenki sokra vitte. Bátyám intenzív osztályon orvos lett, míg az Egerben született öcsém ügyvédként dolgozik. Férjem ismert kardiológus főorvos (dr. Hanis Béla), fiunk, Dávid ügyvéd, lányunk, Barbara diplomáciai területen dolgozik, egészen pontosan nemzetközi ügyekkel foglalkozik a Honvédelmi Minisztériumban. Borsod megyéből Hevesbe... ÉPÍTETT VILÁGUNK A domoszlói katolikus templom DOMOSZLÓ Román, majd a XV. században gótikus templom falainak felhasználásával, 1737-1739 között épített, egy- hajós barokk templom, amelyet a középkorból fennmaradt, négyzetes alaprajzú toronyhoz építettek hozzá. A hajó téglalap alaprajzú, amelyhez trapéz záródású szentély csatlakozik. A középkori, zömök torony a templom homlokzatát szinte teljesen elfedi. A torony szabadon álló sarkait támpillér támasztja. A torony nyugati falának közepén nyílik a csigadíszes bejárat, szalagkeretes kapuval, amely felett ablak található. A toronyhoz építették hozzá a barokk templomot «v» ' ; *fÉm A tornyot XX. századi palafedésű hegyes sisak fedi. Keleti vége a templomhajó hosszfalához kapcsolódik. A torony déli és nyugati falában négy- szögletes, bélletes lőrésab- lak van. A hajótér három boltszakaszos, amelyben a falsíkból kilépő toszkán fejezetű pi- laszterek tartják a csehsü- veg boltozatot. A hajóból a keresztboltozattal fedett szentélybe félköríves diadalív vezet. A templom keleti zárófalába egy XIV. századi rózsaablak van befalazva - tájékoztatott dr. Nemes Lajos történész, a Heves Megyei Honismereti Egyesület elnöke. V. M.
