Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-10 / 59. szám
fi ZÖLDÖVEZET 2017. MÁRCIUS 10., PENTEK HÍREK Versek az emlékév tiszteletére Itt az év vadvirága HEVES MEGYE A Bükk csavargó útjain címmel hirdet nyílt, korhatár nélküli versíró pályázatot a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) és a Kaláka Fesztivál, az igazgatóság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. A beküldött versek - érkezési sorrendben, a szerző jeligéjével - jelennek meg a BNPI és a Kaláka Fesztivál honlapján. Minden pályázó beküldhet három rövid verset, amelynek a szövegéből egyértelműen kiderül, hogy az a Bükkről, illetve az ott szerzett élményekről szól. A verseket az info@kalakafesztival.hu e-mail-címre várják április 30-ig. M.A. Félnapos tavaszi túra : Tizenkét kilométeres túrát rendez március 11-én, szombaton a Vándorlók Baráti Köre a Várkúti elágazó - Várkút - Török út - Szoros lápa - Síkfőkút - Művész telep útirányon át. Az indulás 8 óra 40 perckor lesz az egri autóbusz-pályaudvarról, az érkezés pedig 17 óra 40 percre várható. M. A. „Vizes” program a gyerekeknek FELSŐTÁRKÁNY A víz világnapja alkalmából a vizes élőhelyek megőrzésének jelentőségére, valamint a tudatos víztakarékosságfontosságára hívná fel a figyelmet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság március 17- én, a felsőtárkányi Bábakalács Erdei Iskolában. Az eseményre csoportok, osztályok jelentkezését várják. A programok között szerepel a felsőtárkányi tó vizének kémiai vizsgálata, a Szikla-forrásban élő vízi élőlények meghatározása, a forrás vízminőségének vizsgálata, és ismerkedés a patakok halfajaival. M.A. HEVES MEGYE Sok kiránduló és természetjáró számára a kikeleti hóvirág virágzása jelenti a tavasz végérvényes eljövetelét. Korábban a hóvirág szedése ennek az életérzésnek a velejárója lehetett, azonban mára a faj törvényes védelmet kapott. Természetvédelmi eszmei értéke tízezer forint, már egyetlen szál leté- pése is pénzbüntetést vonhat maga után. A növény latin fajneve, a „nivalis” a hóra utal, ami vonatkozhat virágának színére és egyben korai virágzására is. A közhiedelemmel ellentétben a kikeleti hóvirág nem gyakori hazánkban. Az ország számos pontjáról, így a fátlan, kontinentális klí- májú Alföldről is hiányzik, a középhegységeinkben is rapszodikusan jelentkezik. M. A. A Kárpát-medencében, vadon ez az egyetlen hóvirágfaj terem Tovább folytatódnak az állatkínzások p Az ételbe rejtett gombostűk után újabb kegyetlenségről számoltak be olvasóink. Fagyállóval mérgezhettek meg több macskát Egerben, egy kutyát pedig agyonlőttek Tiszanánán. Mellik Alexandra alexandra.mellik@mediaworks.hu HEVES MEGYE A közelmúltban számoltunk be arról, hogy olvasóink veszélyben érzik házi kedvenceiket, számos helyen találkoznak ugyanis mérgezett eledellel, vagy ételbe rejtett szögekkel, tűkkel az utcán, parkokban. A múlt héten egy újabb, szörnyű eset miatt volt hangos Eger, hiszen a Füzesabonyi Állatvédő Alapítvány önkéntesei több macskatetemet is találtak a Remenyik Zsigmond utcában. Molnár Izabellától, az alapítvány tagjától megtudtuk, az általuk ivartalanított 11 macskából már csak páran maradtak életben. A környékbeliek, akik etetik az állatokat úgy nyilatkoztak, a macskák száma napról napra fogy, mára körülbelül 4-5 kedvenc maradhatott csak életben.- A 11 befogott, ivartalanított macska féreghajtást és bolhamentesítést kapott, nem volt semmilyen fertőző betegségük, senkire nem jelentettek veszélyt - mesélte Molnár Izabella. - A rendőrséget is kihívtuk a helyszínre, ahol felvették a jegyzőkönyvet. Az állatokon semmilyen külsérelmi nyom nem látszott, körülbelül 2-3 napja pusztulhattak el, így a méreg fajtáját már boncolással sem lehetett volna megállapítani. Mivel vérzés nem látszott a A Füzesabonyi Állatvédő Alapítvány Tiszanána mellett figyelt fel két tacskóra. Az egyiket nem tudták befogni az önkéntesek. Az alapítvány tagjai arról számoltak be, a kutya egy kerékpáros után rohant, akit megállítottak. A tulajdonosa nem volt hajlandó lemondani az állatról, de megígérte, chippeltetni fogja. Az önmacskák testén, nagy valószínűséggel fagyállóval mérgezhették meg őket. A közelben lakók elmondták, többen nem nézték jó szemmel az ott lévő állatokat, egy idős nő például a botjával ütötte őket. Az alapítvány önkéntesei már sok macskát ivartalanítot- tak az adott területről, önkénteseik pedig rendszeresen ellenőrizték, etették őket.- Az állatokon volt füljelölés, és rendszeresen vittük őket orvoshoz bolhairtásra, féreghajtásra. Az életben maradt macskákat folyamatosan próbáljuk kéntesek egy héttel később nem találták a tacskót. Egy lakossági bejelentést követően azonban rábukkantak az állat tetemére. A bejelentő szerint egy tanyáról lőhették le. Az alapítvány honlapján úgy fogalmaznak: ha a feljelentést tennének, indulna eljárás, s egy év elteltével megszüntetnék azt - ahogy máskor is. kimenteni, de alapítványunk már több mint száz négylábút fogadott be, többre sajnos nincs kapacitásunk, örökbe adni őket pedig szinte lehetetlen. Egerben ismerünk több helyet is, ahol patkányméreggel próbálják kiirtani a lakók a kóbor állatokat. Arra kérünk mindenkit, legyenek empatikusak az állatokkal szemben, de ha ez nem megy, legalább emberi mivoltukból fakadóan ne bántsák őket. A kóborállatok sem tehetnek arról, hogy rossz helyre születtek, olyan helyre, ahol az ember még mindig nem érti saját felelősségét, azt hogy ivar- talanítani kell házi kedvencét, ha nem tudja vállalni az utódok gondozását, különben ez a vége: halál. Próbálják meg értékelni az állatvédők, önkéntesek erőfeszítéseit. Reméljük, egyszer megértik, hogy csak ivartalanítással lehet megakadályozni a felesleges, halálra ítélt szaporulatot. A mérgezésről a megyei rendőr-főkapitányság közölte, ismeretlen tettes ellen indul eljárás. Agyonlőtték a vemhes tacskót Dobozban érkezik az egészség EGER A bio zöldségdoboz rendszerről tartott előadást hétfőn a Bartakovics Béla Közösségi Házban Csathó Tibor agrármérnök, aki hangsúlyozta, a közösségi mezőgazdaság egy válasz lehet a jelenkori élelmiszertermelés problémáira.- A nagyipari mezőgazdaságnak megvannak a hátrányai, a vegyszer és káros anyag botrányok mellett mára ismertté vált, hogy az iparszerű gazdálkodás pusztítja a környezetet, rombolja a talajt, nem járul hozzá a vidék életképességéhez - fogalmazott Csathó Tibor. - A közösségi mezőgazdasági modellek megpróbálják javítani ezeket a káros hatásokat, helyreállítani a helyi kistermelők és a helyi vásárlók kapcsolatát. A rendszerek a hatvanas évek óta fejlődnek, nálunk 2000 környékén kezdték el kipróbálni. Magyarországon már majdnem 20 ilyen gazdaság működik. A rendezvényen az eger- szóláti Táltoskert biokertészet kezdte el szervezni a biozöldség dobozközösségét, amelynek lényege, hogy a dobozokba évente legalább 40 héten keresztül, 70-80 zöldségféle 150 fajtája kerül.- A jól ismert és nélkülözhetetlen alapzöldségeket régen elfeledett tájfajták és extra újdonságok tarkítják, mint például az articsóka, mángold. Természetesen szezonálisan, télen feldolgozott vagy aszalt paradicsomot találhatunk a dobozban. A csoport érdeke, hogy egészséges és fenntartható módon termelt élelmiszert kapjon. M. A. Több mint száz zöldségféle egy dobozban Fotó: beküldött A madarak fészkeit a napi használat során a bedobott küldemények fizikailag is veszélyeztetik Ha széncinege költözött a postaládánkba HEVES MEGYE A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben több információ is érkezik postaládában fészkelő széncinegékről - tájékoztatott Orbán Zoltán, az MME szóvivője, aki hozzátette, a megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt, gyakorinak tekinthető. A postaládákba épült fészkeket a napi használat során a bedobott küldemények fizikailag is veszélyeztetik.- A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon - mondta a szóvivő. - Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel. Sikerének hátterében egyebek mellett a változatos, a klasszikus rovartáplálékon túl meglepően nagy zsákmányfajokat is tartalmazó tápláléklistája (törpedenevérek, énekesmadarak, elhullott nagyvadak tetemei, nagyobb ragadozómadak elejtett pocokzsákmánya), szapo- rasága (évente több fészekaljat is nevelhet, az utolsót akár késő ősszel), valamint a más fajok számára kevésbé vonzó fészkelő helyekbe költözése áll. Utóbbira az egyik legA széncinegék a postaládákat is odúnak tekintik Fotó: beküldött gyakoribb példa a postaláda, de találtak már fészket kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben, utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is. Orbán Zoltán hozzátette: előfordul, hogy nem a fészkelőhely, hanem a fészekanyag furcsa, például amikor a széncinege a teniszlabda bolyhos, külső burkolatát tépkedve jut építőanyaghoz.- A „techno” fészkelés hátterében az áll, hogy a széncinege a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez - fogalmazott a szóvivő. - Ez a képessége különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt. A Magyarországon elterjedt, hagyományos postaládatípus a cinegék szemében lapos kialakítású, széles röpnyílású, mesterséges odúnak tekinthető. Mivel ezek családi házas környezetben a kerítésen jól láthatóan helyezkednek el, a cinegék táplálék-vagy fészkelőhely keresése közben köny- nyen megtalálják és néhány nap alatt teljes fészket építve be is költöznek. Megtudtuk, a madarak beköltözése billenő ajtós bedobó- nyílású levélgyűjtővel előzhető meg. A megépült fészek a postaláda használatának ideiglenes felfüggesztésével, alternatív levélgyűjtő felszerelésével és a postást tájékoztató kiírás kifüggesztésével védhető meg. A madarak számára kockázatot jelentő fészkelőhelyek kiváltását a kora tavaszi mester- ségesodú-kihelyezések is segítik. Az őszi fő időszak mellett a február-március a második legfontosabb időszaka az odúkihelyezéseknek. M. A.
