Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-09 / 34. szám

2017. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Többszörösen minősülő emberölés a vád Kegyetlen tettükért felelhetnek a szülők Vezetőláncon az egyik vádlott, akit éppen a tárgyalóterembe kísérnek be Fotó: Sike Sándor A vádlottak kihallgatá­sát tervezte és el is végez­te a munkát az Egri Törvény­szék a szerdai tárgyalási na­pon abban a büntetőperben, amelynek sértettje K. Kiara Jerke, egy 15 hónapos korá­ban 3510 grammos testsúl­lyal meghalt gyermek. A ter­heltek pedig az édesanya és az édesapa. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu EGER, GYÖNGYÖS Az Egri Tör­vényszék sajtótitkárának re­gisztrációra felhívó levelé­ből megtudhattuk: a február 8-ára kitűzött tárgyalást vél­hetően nagy sajtóérdeklődés kíséri majd, ezért ez a külön­leges előzetes „feliratkozás”. Nemcsak azért volt feltételez­hető a média széles körű je­lenléte, mert igen komoly vá­dat fogalmazott meg a Heves Megyei Főügyészség - az elő­zetes letartóztatásban lévő J. M. első- és K. G. Zs. másod­rendű vádlottat különös ke­gyetlenséggel és 14. életévét be nem töltött személy sérel­mére elkövetett emberölés bűntettével vádolják -, hanem azért is, mert a tizenöt hóna­posán meghalt kislány ügyé­ben megannyi vizsgálat folyt más hatóságoknál is. Fél órával a büntetőper meg­kezdése előtt a folyosón három tévéstáb szerkesztői és négy kamerája, valamint az írott sajtó több munkatársa vára­kozott, akiket a büntetőtaná­csot elnöklő dr. Schmidt Péter előzetesen eligazított a tárgya­lóteremben alkalmazható esz­közökről, lehetőségekről. Emberölés vétsége Aztán máris szólította a Heves Megyei Bv.-intézet fegyőreit, hogy vezessék be a két vádlot­tat. Ránézésre szürke, hétköz­napi emberek, olyanok, akik­kel egy megmagyarázhatat­lan tragédia történt, és most azt nem értik, miért is vádolja őket ilyen súlyosan minősülő cselekménnyel az ügyészség. Később, főként az asszony vallomása alapján, meg is erő­södhetett a hallgatóságban az a benyomás, hogy az első­rendű terhelt meggyőződése: csupa jót tett gyermekeivel, a 3510 grammal, a születési sú­lyától a boncasztalon mindösz- sze 21 dekával „többet” muta­tó testsúllyal éhen halt Kiará­val is. De mielőtt az édesanya jó másfél órás, összefüggő val­lomását meghallgathatta vol­na a bíróság, történt egy érde­kes momentum: a tanácsveze­tő bíró kihirdette 1-es számú végzését. Ebben azt állapította meg a törvényszék, hogy a má­sodrendű terhelt cselekménye akár emberölés vétségének - azaz gondatlanságból elköve- tettnek - is minősülhet. E cse­lekmény büntetési tétele töre­déke a minősített emberölésé­nek. Mások hibáztak Az eljárás rendjének megfele­lően a tanács külön hallgatta ki a két vádlottat, elsőként J. M. elsőrendű terheltet. Az ilyen­kor szokásos, a vádlott jogait ismertető tájékoztatást köve­tően a bíróság azt tudakolta, hogy tesz-e vallomást, majd azt, hogy bűnösnek tartja-e magát. Igen és nem voltak a válaszok. Az anya kevéske fe­lelősséget elismert: „utólag be­legondolva csak el kellett vol­na vinni az orvoshoz a kicsit, amikor fogyatkozni kezdett”. De rosszat egyik gyerekének sem akart, a legnagyobb sze­retettel gondoskodott róluk. A nő fejtegetése szerint - né­hány kivételtől eltekintve - gonoszak voltak a körülmé­nyek, az előző párja, a ható­ságok emberei, az orvosok, az ápolónők, akiknek a dolga a segítség lett volna. Felolvasás Nem tett viszont vallomást a másodrendű terhelt, de a ta­núként a rendőrségen tett val­lomását, más hatóságok előtt elmondottakat fenntartotta. Ezeket a vallomásokat felolva­sással tette a bizonyítás tár­gyává a tanácsvezető bíró. Részlet a vádirati tényállásból A Heves Megyei Főügyészség tárgyaláson ismertetett vád­iratának tényállása szerint a terheltek élettársak voltak, és gyöngyösi albérletükben két közös kiskorú gyermekük­kel éltek. A 2014 novemberé­ben született második gyerme­kük születése előtt már visz- szautasították a védőnői ellá­tást. 2015 novemberétől a há­ziorvossal is megszakították a kapcsolatot, az egyéves szű­rővizsgálaton sem jelentek meg, és ezt követően a kötele­ző védőoltásokat sem adatták be a kisebbik gyermeküknek. A vádlottak 2015. október-no­vember hónaptól kezdődően nem gondoskodtak a kislány életkorának megfelelő ellátá­sáról, az egészséges testi fej­lődéséhez elengedhetetlenül szükséges táplálásáról. Emiatt a kislány az átlagosat lényege­sen meghaladó szenvedések között 2016. május 12-én ott­honában meghalt. MEGYEI KÖRKÉP g Diákszegénység Mellik Alexandra alexandra.mellik@mediaworks.hu A diákkölcsön ma ismert lehetőség a felsőoktatásban résztvevőknek. Megyénkben is egyre népszerűbb, hi­szen szűkebb hazánkban jelenleg több mint hatezer fiatal igényli. A hitel lehetőségeivel számos fórumon foglalkoznak. Sok­félét írnak róla, azt azonban már kevésbé fejtegetik, hogy megéri-e a diákhitel felvétele. Sokan emlegetik csapdaként, ami jelentős adósságba kergeti a fiatalokat. Pedig ez épp egy ugyanolyan hitelpiaci termék, mint bármely banké, azzal a különbséggel, hogy jövedelemigazolás, fedezet és önerő nél­kül felvehető, ráadásul a törlesztését nem is kell a folyósítást követően azonnal megkez­deni. Ebből is látszik, hogy vannak ugyan előnyei, de ar­ról sem szabad megfeledkez­ni, hogy egyúttal milyen kö­vetkezményekkel jár. Sokan azzal a reménnyel igényelnek kölcsönt, hogy a tanulmányaik elvégzése után sikerül elhelyezkedniük jól fizető munkahelyen, s kényel­mesen, észrevétlenül tudnak törleszteni. De a nagy kérdés az, mi van, ha a számítások nem valósulnak meg, és a mini­málbérből kell kigazdálkodni a kötelező havi költséget. Ar­ról, hogy kinek éri meg a kockázat, mindenki maga dönt. S ha már a diákok pénztelenségéről beszélünk - hiszen ennek bizonyságát az igénylők száma is híven tükrözi - azt is meg lehetne említeni, a diákvárosokban miért nincs lehe­tőség iskola mellett dolgozni. Hiszen, ha lenne munka, talán nem kellene hitelért fordulni. Megyei fiatalok a Vajon megéri ma kockáztatni a hitellel? diákparlamentben SZÉKESFEHÉRVÁR Az Orszá­gos Diákparlamentnek a napokban Székesfehérvár adott otthont. A fórumon a diákoknak lehetőségük volt egyeztetni az előzetesen ösz- szegyűjtött kérdéseiket. Az Országos Diákparlamentet háromévente rendezik. Taraczközi Anna megyei delegált, a Neumann János Gimnázium és Szakgimná­zium tanulója, a helyi Városi Diáktanács tagja elmondta: megyénkből tíz delegált di­ák lehetett jelen a rendezvé­nyen - ők rendelkeztek sza­vazati joggal is -, s még egy középiskolás a Városi Diák­tanácstól. Négyen voltak ál­talános iskolások (köztük vi­dékiek is voltak), heten kö­zépiskolások. Az első napot fórumokon, a másodikat pe­dig szekcióüléseken töltöt­ték csoportokra bontva. Itt már megoszthatták egymás­sal javaslataikat, melyekből másnapra elkészült a szekci­ókból delegált tanulók mun­kájával a végső javaslatcso­mag. A javaslatokat, miu­tán a diákok elfogadták, át­nyújtották dr. Palkovics László felsőoktatásért fele­lős államtitkárnak. Az öt- venpontos javaslatlista szé­les körű: érinti a helyi tan­tervek kérdését, a kronológi­Megyénkből tizenegy diák lehetett jelen az országos fórumon. át tartalmazó történelmi at­lasz használatát, az intézmé­nyenkénti iskolapszicholó­gus szükségességét, a kész­ségtárgyak gyakorlatiassá­gának bevezetését általános iskolákban. A tankönyvkér­dés, a mindennapos testne­velés rendszerének átgondo­lása, a nyelvi és matematikai kis létszámú oktatási forma, valamint a tankötelezettség korhatárának visszaállítása is szerepel továbbá a javasla­taik között. J. H. Milliárdok a turisztikai beruházásra EGER Idén huszonhárommilli- árd forint körüli költségvetési főösszeggel számolhat Eger, és ennek több mint negyven szá-. zalékát beruházásokra költik, igaz, ebben ipari és egyéb fej­lesztések is lesznek. Milliárdok jutnak turiz­musra, Habis László polgár- mester szerint tovább építik a várat, az uszodákat, szépí­tik a termálfürdő környékét. Számítanak a főegyházmegye beruházásaira is. Nagyobb hangsúlyt kap a kerékpáros turizmus, bicikliutak épülnek Egerszalók, Ostoros irányába. A témára későbbi számunk­ban visszatérünk. T. B. A Piszkéstetői Obszervatóriumba is jut az automatizált eszközből Új távcsövek vizsgálhatják az eget PISZKÉS-TETŐ - A technika és a tudomány fejlődik. Ah­hoz, hogy lépést tudjunk tar­tani a világgal és publikál­hassuk eredményeinket, lé­nyeges ez a fejlesztés - nyi­latkozta Sárneczky Krisztián csillagász, aki elmondta: több mint negyven éve volt utoljá­ra ilyen jellegű beruházás. Je­lenleg használt eszközeik ne­hezen tudnak megfelelni a kor követelményeinek. A hamarosan működés­be lépő távcsővel olyan új, ismeretlen vagy kevéssé is­mert természetű asztrofizi­kai jelenségeket kutathat­nak, amelyek a Földön meg­szokottól eltérő körülmények között keletkeznek: példá­ul nagy energiájú csillagrob­banásokat (szupernóvákat), gammakitöréseket, fekete lyukakat. Ezek a modern be­rendezések a hazai megfigye­lő csillagászat műszerparkjá­nak megújítását is szolgálják. A két távcsövet folyadékhűté­sű elektronikus (CCD-) kame­rával, valamint speciális csil­lagászati színszűrőkkel sze­relik fel, majd interneten ke­resztül összekapcsolva képes­sé teszik őket az automatikus mérésvezérlésre és adatgyűj­tésre. A mérőrendszer 2018 végére készül el. SZ. E. Új távcsövet kap a Piszkéstetői Obszervatórium. Negyven éve volt fejlesztés Fotó: Czímer Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom