Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-04 / 30. szám
EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK FEBRUÁR ÜZENETE „Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek” (lKor 9,22). Országos Lelkipásztori Teológiai Napok Egerben Az Országos Lelkipásztori Teológiai Napok január 23-án kezdődött Egerben, az Országos Lelkipásztori Intézet szervezésében. A nyitó szentmisén, amelyet Ternyák Csaba egri érsek mutatott be, az egybegyűltek a Verona közelében történt buszbaleset áldozataiért imádkoztak. „Együtt vagyunk velük, imádkozunk értük” - kérte Isten segítségét az érsek. Szentbeszédében a főpásztor az életadó plébánia fogalmát határozta meg, amelyhez a megtérésben való megújulást tartja szükségesnek. „Szítsd fel magadban Isten kegyelmét...” - buzdított az érsek a rendezvény mottója nyomán, hozzátéve, hogy az Istennel való találkozásból, ebből a mély kapcsolatból kell fakadnia minden további szolgálatnak. Gyümölcsei ennek a plébániai élet látható megjelenései: a közösségek, a szociális-karitatív szolgálat, az ifjúság jelenléte, melyek megteremtik a plébániát vonzóvá tevő otthonosságot, vendégszerető légkört. Gáspár István, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója bevezető előadásában köszöntötte a találkozó több mint kétszáz résztvevőjét, majd szólt a négy évtizedes múltra visz- szatekintő rendezvénysorozatról. Felidézte, hogy két éve az új evangelizáció, tavaly az irgalmasság volt a téma. Rámutatott, hogy minden esztendőben a Szentatya által kiemelt témákat választják. A tavalyi vatikáni családszinódus után így lett most a fő téma a család, illetve a plébániai közösség. Elmondta azt is, hogy mivel 2020-ban Budapesten rendezik az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, ezért ezen a mostani összejövetelen is szó lesz az előkészületekről. Ezt követően Varga László általános helynök, irodaigazgató, kaposvári plébános tartott előadást Megtérés, élet Krisztusban címmel. Január 24-én Heidl György tanszékvezető egyetemi docens A házasság szentsége és a család mint Isten képmása címmel tartott előadást, majd Lothringer Éva szociális testvér beszélt azokról az örök értékekről, amelyek napjainkban a családi életet jellemzik. Szólt az eszményekről, az akadályokról, a vágyakról és a nehézségekről is. A délutáni fórumok témái között a plébániai közösségek indítása, az imádság tanulása és tanítása, a családtervezés szerepelt, de megvitatták a családi szerepzavarokat is. Középpontban a család Január 23-a és 26-a között az egri Szent János Továbbképző Központban több mint 200 hazai és határainkon túli lelkipásztor, világi munkatárs, katekéta gyűlt össze. Az idei 42. találkozó témája a család illetve a plébániai közósségformálás volt. de szóltak a 2020-as budapesti eucharisztikus kongresszus előkészületeiről is. Január 25-én Papként a XXI. században címmel Udvardy György pécsi megyéspüspök vette számba azokat a kihívásokat és erőforrásokat, amelyekkel a papok találkoznak napjainkban. Ezután következett Gorove László és felesége előadása A magától növekvő közösség, avagy hol a leggyengébb láncszem? címmel. Január 26-án A Krisztussal való találkozás küldetéssel jár címmel Fábry Kornél, a Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságának főtitkára beszélt azokról az eszközökről és módszerekről, amelyeket korunk papjai, „emberhalászai” alkalmazhatnak. Szóba kerültek a 2020-as budapesti eucharisztikus kongresszus előkészületei is. Az Országos Lelkipásztori és Teológiai Napokat a hagyományoknak megfelelően Te Deummal zárták. Homa János Több mint 200 hazai és határainkon túli lelkipásztor, világi munkatárs, katekéta gyűlt össze a négy évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen Rózsafüzér a Szent István Rádióban A közös imádság ereje Nemrégiben egy emlékezetes imaszolgálat keretében ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a fertálymesteri testület imacsoportja, mely rendszeresen imádkozza a rózsafüzért a Szent István Rádióban. Ezt az ünnepi alkalmat jelenlétével megtisztelte Ternyák Csaba érsek úr. A rózsafüzér imádkozása az idén azért is fontos egyházmegyénkben, mert Ternyák Csaba egri érsek újévi levelében azt kérte az Egri Főegyházmegyében működő rózsafüzér társulatok tagjaitól, hogy imádkozzanak a békéért. A lelkipásztorokat pedig arra kérte, hogy használják fel ezt az esztendőt a máriás lelkűiét elmélyítésére, a rózsafüzér imádságának terjesztésére és a társulatok megújítására, új társulatok létrehozására az egyházközségekben és az iskoláinkban egyaránt. Ezért május 13-án, a Fatimái jelenés 100. évfordulóján az egri bazilikában megrendezik a rózsafüzér társulatok egyházmegyei találkozóját. A Szent István Rádióban, immáron 17. éve, minden este rózsafüzért imádkoznak a rózsa- füzércsoportok. Előfordul, hogy csak néhányan, de nem ritka, amikor olyan sokan ülik körül a mikrofont, hogy alig férnek be az imádkozok a stúdióba. Bérczessy András, a Szent István Rádió igazgató-főszerkesztője a következőket nyilatkozta lapunknak a rózsafüzér imádkozásáról: A rádió műsorrendjének, küldetésének alappillére a szentmise közvetítések és az Úrangyala imádság mellett a rózsafüzér. A kezdetektől minden nap együtt imádkozhatnak a hallgatók a rádió stúdiójában imádkozókkal. Ha a számok nyelvén szeretnénk kifejezni, akkor elmondhatnánk, hogy közel 6 ezer alkalommal hangzott el már a Szűzanyához szóló imádság a Szent István Rádióban. 2015-ben ünnepelte a Szent István Rádió fennállásának 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból találkozót szerveztünk az imádkozó közösségek tagjainak, s így több száz ember közösen imádkozta a rózsafüzért az egri bazilikában. A program arra is lehetőséget adott, hogy az egymás mellett, de külön- külön szolgálatot teljesítő csoportok tagjai megismerkedjenek egymással. Kéthetente keddenként férfihangokat is hallani a rádióban az este hatkor kezdődő imádságban. Az egri fertálymesterek csoportja az egyik legnagyobb lélekszámú közösség, mely nemrégiben ünnepelte alakulásának 10 éves évfordulóját. Ezt az ünnepi alkalmat jelenlétével megtisztelte Ternyák Csaba érsek úr. A zsúfolásig megtelt stúdióban az imaszándékok elhangzása után, érsek úrnak a titkokhoz fűzött gondolatai tették teljessé azok értelmét. Az imádság utáni összejövetelen Ternyák Csaba érsek úr megáldotta a rózsafüzéreket, melyből mindenki kapott egyet ajándékba. A rádiós rózsafüzér tartalmas és intenzív kapcsolatot is jelent a hallgatókkal. Naponta számos kérés érkezik a szerkesztőségbe, imaszándékkal: rokonokért, ismerősökért, ismeretlenekért. S nagy örömmel tapasztaljuk, hogy sok visszajelzés érkezik arról, hogy az imádság meghallgatásra talált. Az egri közösségek mellett vidékről is járnak szép számmal csoportok, vállalva a téli sötétség kellemetlenségeit is. olykor akár több száz kilométert utazva. Több mint 20 helyről jönnek imádkozni a stúdióba, némelyek gyakrabban, mások ritkábban, s mindig vannak új jelentkezők is. Mindannyian tudják és érzik, hogy Jézus Krisztus nevében jönnek össze, s ez az elmagányosodó világban különösen fontos. Hallgatóink így nap mint nap számíthatnak a közös imádság erejére, a folyamatos lelki útravalóra. Tudunk olyan esetekről is. amikor éppen a rádiós rózsafüzér nyomán áradt kegyelem segített embereket eljutni Jézushoz. JEGYZET F ebruár 11-én nemcsak a Szűzanya lour- des-i megjelenésére emlékezünk, hanem arra is, hogy ezen a világszerte ismert kegyhelyen Mária közbenjárására nagyon sok csoda, illetve csodálatos testi-lelki gyógyulás történt. Az elmúlt százötven esztendőben több mint 70 az orvosok és az Egyház által is elismert csoda történt Lourdes-ban. A csodák léte és lehetősége mindig megosztotta az embereket: vannak, akik hisznek a csodákban és vannak olyanok, akik nem fogadják el a lehetőségét sem. A mai pluralista világunkban látjuk, hogy nemcsak a vallásos emberek hisznek a csodákban, hanem a kevésbé vallásosak is, hiszen a para- normális jelenségeket, váratlan gyógyulásokat és a természettudományosán nem magyarázható jelenségeket is hajlamosak elfogadni, és valamiféle csodának nevezni. A vallásos és a nem vallásos emberszámára a csoda különleges esemény, rendkívüliségével, ritkaságával ámulatba ejtő dolog. A csoda az, amit nem tudunk megmagyarázni. A huszonegyedik század emberének az életében is bőségben vannak olyan események, amit nem könnyű megérteni és megmagyarázni. Nem mondhatjuk, hogy az ember életét és az anyagvilágot egyedül a pontosan meghatározható ok-okozati összefüggések irányítják. A modern természettudományban a statikus determinizmus, a klasszikus fizika elégtelenné vált. Éppen ezért, aki manapság a csodákról beszél, annak mindenekelőtt a csoda fogalmát kell tisztázni. A keresztény filozófia is igazolta a csoda lehetőségét, de mindig rámutatott arra, hogy Isten abszolút hatalma rendezett hatalom. Isten nem tesz lépten-nyomon csodát a világban, hiszen a világon belül legtöbbször közvetve, a te- remtményi erők közvetítésével van jelen. A biblikus teológia szerint a csodák elsősorban nem bizonyítékok, hanem jelek, melyek az embert megtérésre és a hitre szólítják fel. Nyilvánvaló, hogy Jézus nemcsak azért tett csodát, hogy igazolja küldetését, hanem csodái olyan jelzések, amelyekkel „kézzelfoghatóvá teszi" Isten határtalan szeretetét. Egyházunk tanítása szerint a csodák nemcsak Isten országának a jelei, hanem ekkleziológiai jelek is. Krisztus egyházát, isteni eredetét igazolják, és korunk emberét is meggyőzhetik arról, hogy Szentlélek jelen van és működik a mai világban is. Az Egyház tagjainak feladata, hogy erről tanúskodjanak, szóval és tettekkel, tanúságtevő élettel. De maga az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten is ad olykor látható, megtapasztalható jeleket segítségül, hogy ezek is igazolják a tanúságtevőket, illetve a tanúságtevő Egyházat. A csodák tehát napjainkban is elsősorban figyelmeztető és rámutató jelek. Vigasztalnak, erősítenek, segítenek sokakat testi-lelki bajokban, miként Krisztus is tette ezt „csodákat cselekedve”. Jézus csodái folytatódtak és jelen voltak az apostolok életében és Krisztus egyházában is. Az Apostolok cselekedeteiben Péter apostollal (vö. ApCsel 3,1-8; 5.15; 9,2-41), István diakónussal (ApCsel 6,8) és Szent Pállal (pl. ApCsel 14,8-10) kapcsolatban számos „Jézus Krisztus nevében ” megtörtént csodáról olvasunk. Ők is, mint az ószövetségi próféták tudatában voltak annak, hogy a csodákat a mindenható Istennek köszönhetjük, ahol az ember csak közreműködő eszköz, szentek életében megtörtént „jelek” és csodák által is megmutatkozik az Evangélium igazsága, egyszersmind Krisztus megváltó hatalma, ami nem szűnik meg a hit útjára szólítani az embereket az Egyház által. Dolhai Lajos Lourdes-i csodák i 9 I »