Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-03 / 29. szám
6 MEGYEI KÖRKÉP 2017. FEBRUAR 3., PENTEK Elkötelezett, tőkeerős és rugalmas befektető lenne az ideális az erőműnek Gyógyhelyekben a remény Horváth László, Gyöngyös és térsége országgyűlési képviselője GYÖNGYÖS TÉRSÉGE A gyöngyösi térség, de tán Heves megye egyik legfontosabb ügye Horváth László ország- gyűlési képviselő szavai szerint, hogy a külföldi befektető kivonulásával ki lesz az új többségi tulajdonosa a Mátrai Erőműnek. A honatyával a választókerülete jelenéről, a várható fejlesztésekről, s az elmúlt időszak médianyilvánosságot kapott ügyeiről beszélgettünk. Outi Rita rita.guti@mediaworks.hu- A visontai erőmű működése országosan is meghatározó, hiszen húsz százalékát adja a magyar villamosenergia-ter- melésnek. Ez az egyetlen erőmű, ahol a működéshez szükséges nyersanyag is az erőműhöz tartozik, a magyar állam tulajdonában van. A hírek szerint az erőmű működése napjainkban azért is felértékelődik, mert a paksi bővítéshez is elengedhetetlen a léte - fogalmazott Horváth László. - Helyi szempontból egyrészt a foglalkoztatásban vállal oroszlánrészt, hiszen az erőműben és az erőműhöz tartozó ipari parkban - amely az erőműre települt - összességében 9300 ember dolgozik. A Mátrai Erőmű a térség legnagyobb munkáltatója. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy az iparűzési adójával hány környékbeli település életében megkerülhetetlen tényező, milyen sok szolgáltatást vesz igénybe a működéséhez, s mindezt ösz- szevetjük, akkor könnyen belátható, hogy az erőmű biztonságos léte, sőt az erőmű jövő- jéhez szükséges fejlesztések kérdése a megyei gazdaság, Gyöngyös gazdasága szempontjából megkerülhetetlen. Ahhoz pedig, hogy az erőmű léte biztosított legyen a 2020- as, 2030-as évtizedben is, egyfelől el kell indulniuk komoly fejlesztéseknek, rekonstrukciónak, modernizációnak. Részben annak érdekében, hogy a meglévő száz évre elegendő lignit korszerűen és hatékonyan hasznosuljon, a szén-di- oxid-kibocsátás minimálisra csökkenjen. Itt kell elmondanunk, hogy ez a folyamat már elindult, hiszen 2015 őszén megkezdte működését a Mátrai Erőmű Zrt. fotovoltaikus erőműve az egykori Őzse-völ- gyi zagytározó tetején. Magyarország legnagyobb naperőműve akár 18,5 megawattórányi villamos energiát is tud termelni.- Nyilván azért is került ez szóba, mert küszöbön áll a Mátrai Erőmű tulajdonosváltása...- A két német tulajdonos értékesíteni szeretné részvénypakettjét, mert a hagyományos erőművi kapacitásaiktól szeretnének megvállni. Az RWE (51 százalékos tulajdonos) és az ENBW (21,7 százalékos tulajdonos) részvény- eladásai nyomán tehát több mint hetven százalékos tulajdonrész cserélhet gazdát. A közeljövő legfontosabb kérdése, hogy ez hogyan zajlik le, ki lesz az új tulajdonos. Az a kérdés, hogy külföldi - mert vannak külföldi érdeklődők is- vagy hazai vevőt találnak az erőmű több mint hetven százalékos tulajdonrészére. Az első számú érdek szerintem, hogy hazai kézbe kerüljön. Ez nemzetgazdasági szempontból stratégiai kérdés. Aztán az is kérdés, hogy ha hazai tulajdonos lesz végül, az állami vagy magánszereplő, vagy szereplők lesznek. Képviselőként én azt tartom nagyon fontosnak, hogy az új gazda elkötelezett legyen a fejlesztésekben, legyen megfelelő tőkeereje és rugalmas is tudjon lenni. Az év második felére várható, hogy lezajlik a részvény- értékesítés. Ez most nem csak Gyöngyös térségének, egész Heves megyének a legfontosabb ügye. A Mátra, mint határvonal- Mindannyian tudjuk, ebben a térségen a Mátra gazdasági vízválasztó - mutatott rá Horváth László. - A déli oldalon Gyöngyös és térsége folyamatos erősödésben van, a régen itt dolgozó gazdasági szereplők megtartották pozícióikat, az újonnan bejövök pedig tovább fejlesztenek. Gyöngyösön és környékén gyakorlatilag munkaerőhiány van. Hamarosan nyílik Gyöngyöshalászon az Apollo gumigyár, épül Visontán egy gabonafeldolgozó, a Procter & Gamble bővített, ott a B. Braun vagy a Pipis-hegy komoly vállalkozásai, melyek szintén külföldre termelnek, magas a termékeik hozzáadott értéke. Szakmunkásokra van tehát hatalmas igény arrafelé, s már a minimálbér-emelés előtt elindult egy olyan verseny, amely a kis- és közepes vállalkozásokat szorítja: a nagy cégeknél lévő bérszínvonal őket is emelésre kényszerítette már.- Milyen kitörési pontokat találhatnak a Mátra északi oldalán lévő települések?- A Mátra másik oldalán megmaradtak a régióra cipelt kihívások, amelyekből a hátrányok egy részét azért már sikerült ledolgozni. Itt nagy gond az elöregedés, a foglalkoztatás, továbbra is a saját erőforrások kiaknázására kell koncentrálni. A siroki völgy egy fontos ipari bástya, a térség többi településén viszont a turizmusban lehetek kitörési pontok. A gyógyhellyé nyilvánítás stratégiai fontosságú lehetőség a Mátraderecske, Párád és Bükkszék háromszögben. Mindhárom település esélyes várományos. Nagyon szeretném, ha mind a háromnak sikerülne megszereznie, hiszen mindegyik unikális valamiért. Mátraderecskén a mofetta, Párádon a timsós víz és a mikroklíma, Bükkszéken a Salvus-víz miatt szinte biztos a siker. Olyan gyógyító háromszög ez, amely jól pozícionálható. Az ő sikerük pedig a környezetükre is kihathat. Mindezeken túl pedig nem hagyhatjuk szó nélkül azt a tényt: pontot kell végre tenni a recski bányatelkek ügyére is. Rövid időn belül választ kell kapnunk arra a kérdésre, hogy gondolkodik-e az állam a bányatelkek hasznosításában, vagy nem. Nyugvópontra kell jutni. A tragédiák nyomják a vészcsengőt- Egy törvénymódosítás kezdeményezése, melyre két, a térségben történt gyermektragédia szolgáltatott alapos indokot, is az Ön nevéhez fűződik az elmúlt időszakban...- Fontos lépést tettünk, de egy olyan helyzetben, amikor egy gyermekre, egy kiszolgáltatott csecsemőre a saját szülője jelenti a legnagyobb veszélyt, akarattal tör az életére, akkor lett légyen bármilyen a gyermekvédelmi rendszer, nagyon nagy hátránynyal indul a gyermek megmentéséért. Mind a gyöngyösi, mind pedig a recski esetben az a kérdés merült fel, hogy a gyermekvédelmi rendszer elég gyorsan tud-e reagálni. Mind a Gyöngyösön éhen halt kislány, mind pedig a Recsken elhunyt kisbaba esetében a családok visz- szaesőknek tekinthetők, hiszen kiderült, hogy a nagyobb gyerekeiket is veszélyeztették korábban. A törvénymódosítás, amit kezdeményeztem, s amelyhez csatlakozott több képviselő, szerintem el tudja érni, hogy bürokratikus eljárásbeli gátjai ne legyenek a gyors intézkedésnek. Ne kelljen heteket, hónapokat azzal töltenünk, hogy bejuthatnak-e a gyermekvédelmi szakemberek, a védőnő a lakásba. Ne kelljen rimánkodni, hogy elvigyék a gyereket az orvoshoz, az orvos ne elégedhessen meg azzal, hogy telefonon tájékoztatják a gyerek állapotáról. Nem hagy mérlegelési lehetőséget, hanem egyértelműsíti a veszélyeztetést a gyermek- védelmi szakemberek számára. Nekik is jó ez, mert a hi- bázás lehetőségét szűkíti. Kevesebb az eldöntendő kérdés. Ez egy lépés, javít a helyzeten, arra viszont nincs biztos megoldás, hogy minden gyereket megvédjünk, de mindent meg kell tennünk ezért. A parlamentben erős támogatása volt ennek a törvényjavaslatnak. Tisztában vagyok vele, hogy jogszabályokkal pusztán nem lehet megoldani ezt a problémát, a környezetnek hatalmas felelőssége van. Faluhelyen ez régen nem fordulhatott volna elő. A gyöngyösi kislány hetekig vívta haláltusáját egy társasházban, és senkinek sem tűnt fel. Az érdektelenség, a bezárkózás áldozata lett az a kislány. Iszonyú kínokon ment át. Biztos vagyok benne, hogy nem a tudatlanság áldozatai lettek ezek a gyerekek. Rá kell ébrednünk, a hivatalok nem hivataloskodhatnak, a tragédiák nyomják a vészcsengőt: a környezet erre nem adhat áldást. Párbeszéd az egészségügyben, iskolaközpontok a térségben Megbecsülendő eredménynek tartom, hogy egy tragikusan rosszul sikerült privatizációs kísérletet követően a legyengült Bugát Pál kórházat sikerült ebből az állapotából kihozni, helyzetét nem csak stabilizálni, de fejleszteni is. Példaértékű, hogy fejlődött ott az infrastruktúra, a gazdálkodás jobb lett, a hatékonyság is, s az eszközparkot is modernizálni tudták. Úgy lehetett ezt a több mint három- milliárdot hasznosítani, hogy minden terület kapott belőle, s úgy vélem, az idei esztendő is hoz majd még fejlesztési forrásokat a kórháznak. További eredmény, hogy végre eltűnőben van az a több évtizedes rossz hagyomány, hogy a megye kórházai egymás rovására működtek, rivalizáltak, szomszédvárként viselkedtek. Végre elindult a párbeszéd, közösen gondolkodnak, s ez mindenképpen szerencsés, hiszen a gyöngyösi kórház ellátási területén száz- húszezer ember él.- A másik, szinte mindenkit érintő terület a közoktatásé. Itt mi várható?- Igen, itt is elindult valami. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átalakítását követően a működtetést gátló tényezők megszűntek, ám a csökkenő gyereklétszám okán át kell gondolni, hogyan lehet az iskolák működését átszervezni. A tervezett iskolacentrumok koncentrált fejlesztési forrásokhoz jutnak majd, s ebből az épület, az energetika, a felszerelés egyszerre fejlődhet. Az oktatás megtartó erejét erősítenék ezek a központok. A gyöngyösi térségben is több ilyen centrumot tervezünk. Ez lehet például a megoldás a kompolti iskola tornatermének régen várt felújítására, hiszen a tervek szerint ott is lehet például egy iskolaközpont. MOFETTA Motetta Mátraderecskén. A gyógyhellyé nyilvánítás sokat lendíthet a térség turizmusán A Mátrai Erőmű Zrt. fotovoltaikus erőműve az egykori Őzse-völgyi zagytározó tetején
