Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-20 / 43. szám

4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2017. FEBRUÁR 20., HÉTFŐ Harminc család, vagy cég a százmilliós körben Kevesebb támogatást utaltak át tavaly A mezőgazdasági támogatásokból bőven jutott a megye szőlőter­melőinek Fotó: Berán Dániel Csányi Sándor profitált a legtöbbet HÍREK Heten jutottak az előválogatókba HEVES MEGYE Hét Heves megyei középiskolás diák jutott tovább a szakmunkás tanulók szakmai tanulmá­nyi versenyén (SZKTV) az elődöntőből az előválogató fordulóba. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara tájékoztatása szerint a gyakorlati versenyen egy festő (Varbai Gábor, Márci­us 15, Lőrinci), egy kozme­tikus (Nagy Gabriella, Szent Lőrinc, Eger), egy női sza­bó (Sors Viktória, Eötvös Jó­zsef, Heves), egy vendég- látásszervező-vendéglős (Szőke Renáta, Károly Ró­bert, Gyöngyös) és három hegesztő (Hablicsek László, Sinka Márton, Zödös Alex, mindhárom József Attila, Gyöngyös) diák képviseli a megyét az SZKTV előválo- gatóján. T. B. Újra gyenge év az építőiparban HEVES MEGYE December­ben 15, az egész évet te­kintve pedig 18,8 százalék­kal csökkent az építőipar teljesítménye Magyarorszá­gon. Heves megyében az év utolsó hónapjában ennél ki­sebb, összesen hét száza­lékos volt a visszaesés, a cégek elvégzett munkájá­nak értéke megközelítette a 3 milliárd forintot. 2016- ban viszont a 21,6 milliár­dos építési munka viszont 38 százalékos visszaesés egy esztendő alatt. 2009. óta csak két rosszabb éve (2011 és 2012) volt az en­nek az ágazatnak Heves megyében. T. B. Megyei cégek a NAV-listán HEVES MEGYE Tizenkét He­ves megyei székhelyű cég található az adóhivatal szé­gyenlistáján, amely a leg­alább fél éve, legalább 100 millió forinttal tartozó vállal­kozásokat sorolja fel. A cé­gek közül csak a Whole­sale Metal, Tiszanána mű­ködik, a többi vállalkozás kényszertörlés, felszámo­lás, végelszámolás alatt áll. A vállalkozások között 3-3 egri és gyöngyösi, kettő ti- szanánai, a többi petőfibá- nyai, csányi, hevesi, hatvani székhelyű. T. B. A két évvel ezelőttihez ké­pest csökkent a megyei gazdálkodókhoz eljutott ag­rártámogatás összege. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Húszmilli­árd-hétszázmillió forintot kaptak a megyei vállalkozá­sok, magánszemélyek 2016- ban agrártámogatásként, de­rül ki a Magyar Államkincs­tár adataiból. Az agrártá­mogatási rendszer az elmúlt években átalakult, megma­radt a területalapú támoga­tás, illetve az ezt kiegészí­tő, termeléshez kötött juttatá­sok sora, de bevezették a zöl- dítés jogcímet. Ugyancsak új a kisgazdaságok egyszerűsí­tett támogatási konstrukciója, amely fix összeg az ezt igény­lőknek, ezzel több mint ezer­nyolcszáz Heves megyei ter­melő élt, akik 353 millió forin­tot kaptak. A klasszikus terü­letalapú támogatásban 4380- an részesültek, ők 8,755 mil­liárd forinthoz jutottak. Mivel az egy hektárnál kisebb terü­leten gazdálkodók kiestek a körből, így ezerrel kevesebb termelő kapott uniós forrást, mint 2014-ben. A legnagyobb földhaszná­lók rosszabbul járhattak a rendszerrel, hiszen, ha a gaz­daság mérete meghaladja az 1200 hektárt, akkor az efö­lötti rész után korábban járt támogatástól elestek. Néhány megyei gazdálkodó, főként szövetkezet nem ritkán több tízmillió forinttal kevesebb pénzt kapott 2016-ban, mint 2014-ben. A 2016-ban kéz­hez kapott támogatás összege másfél milliárd forinttal ke­vesebb volt, mint a 2014-ben gazdáknak elutalt 22,239 mil­liárd. A területalapú támoga­tás összege két és fél milliárd forinttal csökkent, ám a zöldí- tés bevezetése majdnem 4300 gazdát érintett, ők 5,12 milli­árd forintot kaptak ezen a jog­címen. A HVG gyűjtése (ez egyéb­ként nem tartalmazza példá­ul az iskolatejprogramot) sze­rint az uniós és nemzeti forrás­ból származó agrártámogatá­sokból még mindig elsősorban Csányi Sándor, Simicska Lajos cégbirodalmai profitálnak, s megerősödtek a külföldi szár­mazású gazdák. Csányi Bólyi Zrt.-je 1,66 milliárd, Mádl Ist­ván Agroprodukt Zrt.-je 1,12, Szávay Gábor és Bartyik János Enyingi Zrt.-je egymilliárd fo­rinthoz jutott. Simicska Lajos és Nyerges Zsolt cége 884 mil­lióval a hatodik, Mészáros Lő­rinc érdekeltségei ugyan 55 százalékkal növekedtek, de nem jutottak a legjobb tíz közé 470 millió forinttal. A HVG sze­rint a kisebb, egyéni gazdál­kodók 2016-ban átlagosan jó­val kisebb arányban tudták nö­velni azt az összeget, amely az uniós és hazai dotációból jár a megművelt terület mérete, és a technológiai, környezetgaz­dálkodási előírások betartása alapján. A legnagyobb összegű ag­rártámogatást az Egertej Kft. kapta, amely az uniós mező- gazdasági forrásból finanszí­rozott iskolatejprogram kere­tében majdnem 607 millió fo­rint értékben szállíthatott is­kolatejet, tejterméket a diá­koknak. A sorban utána kö­vetkező vállalkozás az Osto­rosbor Zrt. volt, amely 287,4 millió forintot kapott, igaz, ennek jó részét, 192 millió forintot a szőlő szerkezetát­alakítási támogatás tette ki. A legnagyobb támogatásban részesülők körében sokan tartoztak abba a több mint 300 termelőt tartalmazó kör­be, akik ültetvényük átalakí­tásához kaptak uniós pénzt, összesen 2,15 milliárd forin­tot. Dobogós volt a tiszanáhai Agrocentina Kft., amely 199,5 millió forintot kapott, ez né­hány millióval több a két év­vel korábbinál. Az első tíz kö­zé került a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is, amely a 2014-es 79 millió forint után több mint 160 millió forin­tot kapott az egyes jogcíme­ken. A legnagyobb agrárcé­gek nemcsak növénytermesz­téssel, hanem állattenyész­téssel is foglalkoznak. A me­gyében jóval több gazdálko­dó foglalkozott hús-, vagy te­jelő marhatartással, mint ser­tésekkel. A top tízben talál­ható a Tarnamenti Mezőgaz­dasági Szövetkezet, a Pély-Ti- szatáj Agrár Zrt., a Besenyő­telki Agrár Zrt., a Füzesabo­nyi Agrár Zrt., a Horti Szö­vetkezet, az Egervölgye Ag­rár Zrt., 160-175 millió forint közötti támogatással. A száz­millió forintos körbe körülbe­lül 30 családi gazdaság vagy társaság tartozik A megyé­ben. Magánszemélyként a legnagyobb agrártámogatást Böjt Andrásné nyerte, de a 131 millió forintból 127 szőlő szerkezetátalakítási támoga­tás volt. Heves megyéből kö­rülbelül 120-an kaptak leg­alább 30 millió forintot. Kisebb ütemben növekedtek a turizmus fő mutatói HEVES MEGYE Tavaly decem­berben országosan a külföl­di vendégek által eltöltött éj­szakák száma 21, a belföl­di vendégek által eltöltötteké 8,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így 2016-ban a szálláshelyek összesen 27,7 millió vendégéj­szakát regisztráltak, hét szá­zalékkal többet, mint 2015- ben. Heves megyében mérsékel­tebb volt a növekedés. Decem­berben a vendégéjszakák szá­ma 8,7 százalékkal nőtt (85,5 ezerről 93 ezerre), a külföldiek is ezerrel több éjszakára száll­tak meg a megye kereskedel­mi szálláshelyein. Az év végé­ből a legtöbbet Gyöngyös pro­fitált, de többen voltak Szilvás­váradon, Mátraszentimrén és Egerszalókon is. Egerbe viszont a KSH szerint kevesebb turis­ta érkezett. Az egész évet néz­ve Heves megye szállodáiban, panzióiban és kempingjeiben a vendégéjszakák számában 1,8 százalékos növekedés volt ta­pasztalható (1,3 millió éj 2016- ban), a külföldiek viszont keve­sebb időt töltöttek náluk. Bár Eger majdnem 600 ezer vendégéjszakával zárta 2016- ot, ami nagy növekedés, de a kereskedelmi szálláshelyek ugyanannyit jelentettek a KSH szerint, mint 2015-ben (448 ez­ret). Növekedésről adtak szá­mot Egerszalókon, Felsőtár- kányban, Gyöngyösön és Párá­don, csökkenésről Szilvásvára­don és Mátraszentimrén. T. B. Egerben tavaly kevesebb turista járt Fotó: Lénárt Márton A tavalyi esztendőben hétszázalékos volt a növekedés Év végén megállt a megyei ipar Nyolcszáz embert ért ba] a munkában HEVES MEGYE Decemberben nem mutatta az egész 2016-os évre jellemző lendületet a sző­kébb hazánk ipara, hiszen az év utolsó hónapjában tizedé­vel csökkent a megyei cégek termelése, amely így 88,52 milliárd forint volt. Ennek el­lenére az egész éves növeke­dés elérte a 7,7 százalékot, a vállalatok egy évvel korábbi 1116 milliárd forintos termelé­si volumene 1189 milliárd fo­rintra emelkedett. Tavaly de­cemberben kevesebb munka­nap volt, mint a 2015-ös év vé­gén, de az országos tendencia nem mutatott a hevesihez ha­sonló visszaesést. Országos szinten az ipari ki­bocsátás csak fél százalékkal maradt el az egy évvel koráb­bitól. Az egész esztendőt néz­ve a termelés volumene 0,9 százalékkal volt nagyobb volt, mint 2015-ben. A KSH adatai szerint de­cemberben az ipari export 4,2 százalékkal csökkent, fő­leg az autógyártásban. A bel­földi eladások viszont nőttek. A 2016-os év egészében a ki­vitel 0,4 százalékkal növe­kedett (a járműgyártás húz­ta föl), a hazai értékesítés vi­szont 1,2 százalékkal csök­kent az előző esztendőhöz vi­szonyítva. T. B. Megtorpant az ipar lendülete a megyében Fotó: Lénárt Márton HEVES MEGYE A korábbi évek­hez képest jóval több munka­baleset történt tavaly Heves megyében. Az egész évet te­kintve majdnem 800 embert ért baj, míg egy évvel koráb­ban 655, az előtte lévő időszak­ban 540-590 munkabalesetet jelentettek a hatóságoknak egy-egy esztendőben. Az utol­só negyedévben 232 munka­helyi baleset történt, ezek kö­zül egy-egy volt súlyos, illetve csonkulásos. Az első negyed­évhez képest ez még jónak mondható, mert év közben ha­tan vesztették életüket mun­kahelyükön, s mindösszesen hárman szenvedtek súlyos csonkulásos, öten súlyos sé­rülést. A korábbi esztendők­ben nem történt ennyi tragé­dia, 2011. óta ez volt a legrosz- szabb esztendő, már 2015 is kiugró volt a maga négy mun­kahelyi halálesetével. A Nemzetgazdasági Minisz­térium Munkavédelmi Főosz­tályának adatai szerint, tavaly 23 ezer munkabaleset történt az országban, amely 9 száza­lékos növekedést jelent. Ezek közül nyolcvan volt halálos, néggyel kevesebb a 2015 évi­nél. Az összes súlyos kimene­telű baleset száma 177 volt, néggyel több, mint egy évvel korábban. T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom