Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-10 / 35. szám

2017. FEBRUÁR 10., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP g Konferencián számolnak be az eredményekről A várrekonstrukciót 3D-modellek segítik A kazamatában az interaktív táblák. A felvételek elkészültét segítették a kőrestaurátorok FOTÓ: K. V. Harmadik alkalommal ren­dezik meg az egri várban az Örökségünk védelme és jövője című konferenci­át, amelynek középpontjá­ban ezúttal a restaurátorok munkája áll. Csütörtökön ki­derült az is, milyen techni­kával készültek el az új ka­zamata-kiállítás interaktív fejlesztései. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu EGER - Eger rendkívül gaz­dag és széles skálájú épített, tárgyi és szellemi kulturális öröksége városunk identitá­sát jelenti, így mindenkori fel­adatunk ennek az értéknek az óvása, gondozása, minél mé­lyebb megismerése - mond­ta Bujdosná dr. Pap Györ­gyi, a Dobó István Vármúze­um (DIV) igazgatóhelyettese a konferencia megnyitóján. Hozzátette: részben ezért is döntöttek úgy 2014-ben, hogy elindítják az Örökségünk vé­delme és jövője című szakmai tanácskozást, amelyen beszá­molhatnak a vármúzeum mű­tárgy- és műemlékvédelem­mel kapcsolatos legújabb ku­tatási eredményeiről. Ezút­tal a két nap alatt a régészeti, történeti és művészettörténeti feltárásokhoz, felújításokhoz szorosan kapcsolódó restaurá­tori tevékenységgel, izgalmas műtárgyegyüttesek megúju­lásával is foglalkoznak. Hatezer faragvány a gyűjteményben Az egri vár történeti kőfarag- ványainak kőrestaurátori fel­dolgozásáról Osgyáni Vilmos beszélt a közönségnek.- A téma azért aktuális, mert a közeljövőben nagy fejlesztés lesz a váron belül. Komoly ter­vek készültek a székesegyház rekonstrukciójához. Ezen épü­letek azon romokra kell, hogy felépüljenek, amelyek már el­pusztultak. Ezeknek marad­ványait régóta gyűjti a szak­ma, és kőmaradvány-gyűjte­mények keletkeztek - tudatta a kőszobrász-restaurátor. - így történt ez Egerben is. Mint elmondta: most már szerencsére más jellegű rom­rekonstrukciók készülnek, mint évtizedekkel ezelőtt.- A legfontosabb, hogy a je­lenleg Egerben tárolt romma­radványok részt vehessenek a rekonstrukcióban, ugyan­is az a gyűjtemény sajátos­sága, hogy nehezen kezelhe­tő. Az egri vár gyűjteménye körülbelül az 1950-es ‘60-as A felvételekből létrehoznak olyan pontfelhő-állományt, amiből a „letisztítás” után lát­hatóvá válik a textúrázott felü- letmodell. Az így kinyert ada­tokat más munkáikban is fel tudják használni. - Az eljárás gyors és költséghatékony mun­kavégzést tesz lehetővé. A fel­dolgozást automatizálni is le­het - tudatta Sandó Norbert. A digitális állományokat fel­töltik egy általános 3D-meg- osztó oldalra, bárki számára évektől gyarapszik, mostanra 6 ezer faragvány van a tulaj­donukban, ám sajnos keveset katalogizáltak belőlük, így fő­ként jelöletlenek. Az egész le­letcsoport felmérésére lenne szükség ahhoz, hogy egy ilyen nagyléptékű rekonstrukció hitelesen megvalósulhasson - közölte a szakember. A ka­zamata-kiállításban most lát­ható pillérdarabok csak kes­keny szeletei annak a pillér­tömegnek, amelyek tartották a szentélyt. hozzáférhető modelleket hoz­nak létre. Eger esetében a fel­dolgozott köveket szakembe­rek segítségével - például Bú­zás Gergely régésszel - elhe­lyezték az egri székesegyház rekonstrukcióiban. Ezek meg­tekinthetők például az új, ka­zamata-kiállítás interaktív táb­láin is, megkönnyítve a kövek „megértését”. Szőke Balázs (Pazirik) már a szentély háló­boltozati rekonstrukcióját is el­készítette ezzel a technikával. Hogyan segítenek a korszerű módszerek? Sandó Norbert, az egyebek közt tudományos 3D történel­mi rekonstrukciókkal és fej­lesztések 3D látványtervezé­sével foglalkozó Pazirik Kft. munkatársa a restaurálás utáni digitális adatfeldolgozás egy új, speciális módszeréről szólt. Ez a 3D fotogrammetria. Modelljeik csak fotók alapján készülnek. Előadása során fel­idézte: a DIV Baktai úti raktá­rában 2015 őszén 230 restau­rált követ mért fel. A köveket egy asztalra helyezte, fontos volt a megfelelő megvilágítás, szükség volt állványra, jó mi­nőségű, nagy felbontású fel­vételeket készítő fényképező­gépre.- Nemcsak digitális tartal­mat állítunk elő, hanem mér­hető, szakemberek által is használható állományok ke­letkeznek. A 230 követ nagy­jából két hétig fotóztam, kö­venként 65 kép, tehát össze­sen 15 ezer felvétel készült. Ezután csoportosítottunk és archiváltunk - avatott be a szakember. Megkönnyítik a kövek „megértését” Újratervezés Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu A utóval, gyalog, netán tömegközlekedési járművel in­duljunk el, hogy minél gyorsabban érjünk el úti cé­lunkhoz Egerben? Ez itt a kérdés évek óta. Ha autóba ülünk, garantáltan káromkodunk néhány cifrát, mivel a pár kilométernyi szakaszon óhatatlanul piros lámpák lassítják haladásunkat. Ugyanez van, ha helyi járatú buszra ülünk. Nem vidámabb a gyalogosok helyzete sem. Ők arra panasz­kodnak, hogy egy-egy átkelőnél rengeteget kell várni, míg zöld jelzést kapnak, s ha végre szabad az út, pillanatok alatt újra pirosra vált a lámpa. Tehát ha nem kapkodja a lábait az ember, könnyen elsodorja egy türelmetlen autós. Nem vagyunk közleke­dési szakemberek, így azt sem tudjuk megállapítani, mennyire bonyolult feladat az egriek rugalmas, kényel­mes közlekedését biztosíta­ni. Néhány dolgot azonban tudunk. Azt például, hogy több évtizedes problémáról van szó, ami megoldásra vár. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a szabályokhoz alkalmazkodnunk kell, ha tetszik, ha nem. Ám van az a helyzet, amikor a jogkövető polgár úgy ér­zi, hogy a fel- és beállított lámpák, útjelzések nemhogy segí­tenék, inkább akadályozzák a szabályok betartásában. Leg­alábbis nélkülözik a logikus közlekedés minden kritériumát. Jó példa erre az az anyuka, aki az iskolába tartó gyerme­keit - az elvei ellenére - nap mint nap arra kénytelen biztat­ni, hogy keljenek át nyugodtan a piroson, különben napestig ott álldogálhatnának. Több évtizedes probléma az, ami megoldásra vár. Az elalvó buszsofőr maradt csupán ép M3-AS SZTRÁDA, EGER A busz a megengedett sebességgel, 80-85 kilométer/órával ro­bogott. Az 55. kilométerszel­vénynél váratlanul a kül­ső forgalmi sávból egy eny­he balkanyarban letért a pá­lyáról, nekirohant a szalag­korlátnak, amit átszakított. A vád szerint fékezés nélkül le­ment az ötméteres töltésoldal­ra, ahol a fával benőtt terüle­ten a jobb oldalára dőlt. A balesetben valameny- nyi utas megsebesült, az, aki a járművezető mögötti ülés­sorban, az ablak felőli olda­lon foglalt helyet, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenve­dett: többszörös bordatöréssel kellett őt ápolni, s ennek a gyógytartama két-három hó­nap volt. Az eset érdekessé­ge, hogy a buszban tartózko­dók közül egyedül a sofőr ma­radt sértetlen. Kiderült, a baleset oka egy­értelműen az volt, hogy az au­tóbusz vezetője elbóbiskolt. A szakértői vizsgálat alapján azt állapították meg, hogy a szállítóeszköz azért csúszott le, mert a vádlottá vált busz­sofőr megszegte a KRESZ 4. szakasza első bekezdésének b pontjában foglaltakat, ami azt írja elő, hogy járművet az Az autóbusz vezetője egysze­rűen elbóbiskolt. vezethet, aki annak biztonsá­gos vezetésére képes állapot­ban van. Az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség tömegszerencsét­lenséget előidéző közúti bal­eset gondatlan okozásának vétségével vádolja a buszveze­tőt. Azt indítványozza, hogy a bíróság szabjon ki vele szem­ben felfüggesztett börtönbün­tetést, tiltsa el őt a közúti jár- művezetésől, s kötelezze a ne­gyedmilliós bűnügyi költség megfizetésére. Sz. Z. Márciustól a konyhájukon fő az ebéd ISTENMEZEJE Március végétől újra a saját központi konyhán készül az ebéd a településen. Az óvodások, iskolások, szoci­ális étkezést igénylők számá­ra évekig a szomszédos Cered- ről szállították az ételt, ám so­kan hiányolták a helyi ízeket. Nagy Péter polgármester el­mondta, hogy 10 millió forin­tot nyertek nemrégiben az óvoda konyhájának felújítá­sára. A munkálatok javában folynak, március végére már újra üzemelhet a létesítmény, a helyben élők nagy örömé­re. A konyha működtetése új munkahelyeket is jelent a he­lyieknek. B. K. Kinevezéseket adtak át a tehetséggondozás, utánpótlás-nevelés segítésére Demonstrátorként bizonyíthatnak EGER Egy nappal az Eszterhá- zy Károly Egyetem oklevélá­tadó díszünnepsége előtt a Lí­ceum Kápolnájában átadták a tavaszi félév kezdetén a de- monstrátori címeket is. Okta­tási asszisztens demonstráto- ri címet nyolcán, kutatási asz- szisztens demonstrátori címet hatan kaptak, öten pedig egy­szeri támogatásban részesülő kutatási demonstrátori címet vehettek át. A hallgatókat a cím átvéte­le előtt dr. Öllé János, az egye­tem tudományos, kutatási és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese köszöntötte. Beszédében kiemelte a fontos és komoly elismerés jelentősé­gét a tehetséggondozásban és az utánpótlásban. Elmondta: a címet átvevők már bizonyí­tottak akár az oktatási, akár a tudományos asszisztálásban. Az elnyert támogatás a rektor­helyettes szerint egyfajta bi­zalmat is jelent, arra kötelezi tulajdonosát, hogy az egyetem szellemiségében dolgozzon. Dr. Öllé János hangsúlyozta, hogy demonstrátori munká­juk a tevékenységük kibonta­kozásának időszaka lehet. Az oktatási asszisztens de­monstrátori címek átadásá­ban segítségére volt dr. Paj- tókné dr. Tari Ilona oktatási Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona (balra) nyújtja át a demonstrátori kineve­zést Tóth Mercédesznek Fotó: Berán Dániel és tanulmányi ügyekért fele­lős rektorhelyettes. Erdélyi Balázs másodéves programtervező informati­kus hallgató a tegnapi esemé­nyen a kutatási asszisztens demonstrátori címet vehet­te át. A közös kutatói munká­ja során pedig abban segíthet majd, hogy formális módsze­rekkel írják a szenzorhálóza­tok rendszerét. Dávid Doroty- tya Éva kutatási asszisztens demonstrátorként a fogyasz­tók által közvetített reklámok­kal foglalkozik. Németh Mer­cédesz termelői közösségek létrejöttének földrajzi deter­minációit kutatja majd. J. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom