Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-09 / 34. szám

fi ZÖLDÖVEZET 2017. FEBRUÁR 9„ CSÜTÖRTÖK HÍREK Konferencia az erdőkezeiésről EGER, SOPRON A Bükki Nem­zeti Park Igazgatóság is részt vesz március 21-én a World Wide Fund for Nature Ma­gyarország és partnerei által szervezett, a LIFE in Forests című LIFE-projekt szakmai konferenciáján, amelynek célja, hogy fórumot biztosít­son a Natura 2000 területe­ken folyó erdőgazdálkodás­sal és erdőkezeléssel kap­csolatos szakmai tapasztala­tok megismerésére és meg­osztására. A soproni konfe­rencián a magyar előadók mellett külföldi szakemberek is felszólalnak. NI. A. Konferencián védték a szalakótákat MAGYARORSZÁG Huszonhét ország szakértői tanácskoz­tak Kecskeméten a szala­kóta védelmében. A Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület a Kiskun­sági Nemzeti Park Igazgató­ság közreműködésével ren­dezte a nemzetközi konfe­renciát január 19. és 21. kö­zött. „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című LIFE+ projekt találkozójának egyik fő célja a faj védelmére 2008-ban összeállított első Nemzetközi Fajvédelmi Terv frissítése volt. NI. A. Az őslápot kutathatják HEVES MEG „Él-e még az ősláp növényzete?” címmel rendez tizennégy kilométeres túrát február 11-én, szomba­ton a Kisbakancsosok Bará­ti Köre Eger-Rác-hegy-Agya- gos-tető-Töviskes bérc-Bak- tai-tó-Villó bérc-Almár-Fel- német útirányon át. Az indu­lás reggel nyolc órakor lesz az egri Kővágó térről, a felné­meti érkezés tizennégy órára várható. NI. A. Panelszigetelések a madarak, denevérek védelméért Lakossági felhívást tett köz­zé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesü­let, amely a panelszigetelé­sek, épületfelújítások madár- és denevérbarát megvalósí­tásának fontosságát hangsú­lyozza. A mozgalomról Orbán Zoltán, az egyesület szóvivő­je mesélt. Mellik Alexandra alexandra.mellik@mediaworks.hu HEVES MEGYE Az épületfelújí­tások óhatatlanul megsem­misítik azoknak a védett, és helyenként vészesen fogyat­kozó fecskéknek, verebeknek és denevéreknek az élőhelye­it, amelyek települési jelenlé­te ugyanakkor egyre fonto­sabb érdekünk is. Ez nem je­lenti azt, hogy a Magyar Ma­dártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ne tarta­ná fontosnak a korszerűtlen épületek utólagos külső szi­getelését, amely jelentősen csökkenti az energiaigényt és környezetterhelést - tá­jékoztatott Orbán Zoltán, az MME szóvivője a Hírlap kér­désére.- Szerencsére a rendelke­zésünkre állnak azok az esz­közök, amelyek segítségé­vel olcsón és egyszerűen pó­tolhatóak a felújítással elve­sző fészkelőhelyek és lakó­üregek - fogalmazott. - A lakástulajdonosok, kivitele­zők gyakran nincsenek tisz­tában azzal, hogy a védett ál­latokat érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetést is igényel­nek. A megyei kormányhiva­talok a fészkek eltávolítását, a fészeküregek betömését, a denevérkolóniák áttelepíté­sét tavasszal csak a szaporo­dási időszak kezdetéig enge­délyezhetik. A fecskefészkek eltávolítását március 31-ig, a denevérek eltávolítását pedig április 1. és 31. között. Ezért A mesterséges fészek, valamint a sarlósfecskeodú tökéletes búvóhely a madaraknak Veszélyben a hazai fecskeállomány nélkülözhetetlen, hogy az érintettek időben, idén legké­sőbb februárban benyújtsák az engedélyeztetési kérel­met. Megfelelő tervezés hi­ányában a munkálatok a la­kott fészkeket és lakóürege­ket törvénysértő módon, álla­tok tömegeivel együtt semmi­síthetik meg. Orbán Zoltán kiemelte, az MME „Madárbarát” fejlesz­tései és az interneten is elér­hető tájékoztató anyagai egy­szerűen, olcsón alkalmazha­tó megoldásokat kínálnak az érintettek számára a felszá­molt fészkelő- és búvóhelyek pótlására, azok számának nö­velésére.- A hazai fecskeállomány az élőhelyek romlása, a klímavál­tozás, a társadalmi tolerancia csökkenése miatt riasztó mér­tékben megfogyatkozott, felé­re csökkent az elmúlt másfél évtizedben - emelte ki a szóvi­vő. - Ha nem figyelünk oda rá­juk, hasonló folyamatok bekö­vetkeztére számíthatunk a szin­tén épületlakó házi, mezei vere­bek és egyes denevérfajok ese­tében is. Ezeknek a védett álla­toknak az elpusztítása törvény­telen. A klímaváltozás egyik következményeként újabb és újabb szúnyogok terjesztette betegségek, illetve rovarkárte­vők tűnnek fel hazánkban is. A fecskék, sarlósfecskék és de­nevérek ugyanakkor a legfonto­sabb szúnyogfogyasztó állatok közé tartoznak, a verebek nö­vényi kártevő rovarokkal is táp­lálják a fiókáikat, és a gyomnö­vények magjait is fogyasztják. Ha megsemmisítjük ezeknek az állatoknak a szaporodó- és élőhelyeit, akkor sokszorosára nőnek a védekezésre fordítan­dó költségek. Ennél is nagyobb probléma, hogy súlyosan veszé­lyeztetjük a lakókörnyezetünk biológiai sokféleségét. Jutalmazzák a szorgos pecsétgyűjtő túrázókat HEVES MEGYE Negyvenéves ju­bileuma alkalmából értékes nyereményekkel - nemze­ti parki védjegyes kézműves termékekkel, ingyenes belé­pőkkel és szolgáltatásokkal, kiadványokkal, ajándéktár­gyakkal - jutalmazza a Bük­ki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) azokat a természetked­velő kirándulókat, akik az in­gyenes szakvezetett túráikon szerezhető pecsétekből leg­alább ötöt összegyűjtenek egy pecsétgyűjtő lapra. Továbbá a legtöbb programon részt vett beküldőket ingyenes hétvé­gi szállással díjazzák az igaz­gatóság bármelyik válasz­tott erdei szálláshelyén. A pe­csétgyűjtő lap megtalálható a BNPI 2017-es programajánló­jának utolsó lapján, amelyet a túrák mindegyikén személye­sen átvehetnek a résztvevők. A lap az összegyűjtött pecsé­tekkel leadható az utolsó tú­rán, az igazgatóság bármelyik látogatóhelyén, annak köz­pontjában, valamint postán is beküldhető a nemzeti park kommunikációs és ökoturisz­tikai osztályára. M. A. Rang a botanikus kertnek EGER Magasabb rangot jelent az Eszterházy Károly Egyetem botanikus kertjének életében a magcsereprogram, hiszen ab­ban csak nemzetközi egyez­ményben foglalt intézmények vehetnek részt - számol be az egyetem honlapján. A magcse- re-katalógus arra szolgál, hogy a botanikus kertek - valamint más, botanikai kutatással és növényvédelemmel foglalko­zó intézmények - egymás kö­zött szükség esetén cserélni tudják a magokat, vagy egyéb növényi szaporítóanyagokat. Ez minden kertnek lehetősé­get ad olyan növényfajok gyűj­teménybe helyezésére, ame­lyek máskülönben számukra elérhetetlenek lennének. Ilyen módon bővül a botanikus kerti növényállomány, amely aztán több növényi faj megőrzéséhez is hozzájárulhat. NI. A. A fehér gólyák védelme nemcsak érzelmi, hanem természetvédelmi kérdés is Magasítóállványra helyezett fészkek védenek HEVES MEGYE Március végéig lehet magasítóállványra he­lyeztetni a veszélyes fehér- gólya-fészkeket - tájékoztat­ta a Hírlapot Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület szóvi­vője, aki kiemelte, a fehér gó­lya az egyetlen olyan mada­runk, amelyet már fiókakor­ban is érint az áramütésve­szély.- A mintegy 5000-5500 pá­ros hazai költőállomány túl­nyomó többsége a kis- és kö­zépfeszültségű elektromos hálózat oszlopain költ - fo­galmazott. - Az oszlopfeje­ken fekvő fészkek amellett, hogy áramot fogyasztanak, halálos áramütéssel fenyege­tik a fiókákat és a szülőket is egyaránt. Minden évben több ezer fehér gólya pusztul el a vezetékhálózat következté­ben Magyarországon, és nem ritka, hogy egész családok es­nek így áldozatul. A szóvivő hangsúlyozta, a gólyák védelme nemcsak ér­zelmi, hanem természetvé­delmi kérdés is.- Az áramellátás folyama­tos biztosítása miatt ez a la­kosság, az önkormányzatok és az áramszolgáltatók kö­zös érdeke. Az oszlopfejek­re épült fészkek, a fiókák és A fehér gólyákat gyakran éri áramütés az etetni érkező szülők okoz­ta rövidzárlatok, a madarak pusztulása fészekmagasí­tó állvány, „gólyakosár” ki­helyezésével megelőzhető­ek. Ezek oszlopra szerelésé­vel a vezetékektől biztonsá­gos magasságban biztosít­hatunk új fészkelőhelyeket a gólyáknak, illetve segítsé­gükkel a veszélyes fészkek is kiemelhetőek. A fehér gólya fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 ezer forint, ezért a veszélyes fészkek gólyako­sárra emelése természetvé­delmi engedélyeztetéshez is kötött. M. A. Engedély kell- Az eljáró megyei kormány- hivatal az ilyen tervezhető munkálatokra csak a költési időszakon kívül, október ele­jétől március végéig adhat en­gedélyt - mondta Orbán Zol­tán. - Ezért nélkülözhetetlen, hogy az érintett települések, áramszolgáltatók, madárba­rát közösségek még február­ban benyújtsák a kérelmet. Új gólyakosarak kihelyezésé­hez, mivel ezeken még nin­csenek gólyafészkek, nem szükséges természetvédelmi hatósági hozzájárulás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom