Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-05 / 4. szám

2017. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Megyénkben is számos tó található, mely hasonló veszélyeket rejthet. Képünkön a Tisza-tó Megyénkben számtalan olyan tó, víztározó található, mely befagyott állapotában gyakran jégre csalhatja a gyermekeket és a felnőtteket. A katasztrófavédelem azonban óvatosságra figyelmeztet. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu HEVES MEGYE A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság minden évben ellenőrzi a természetes és mesterséges ta­vak, folyók, vízfolyások állapo­tát. Ezek az ellenőrzések azok­ban a téli hónapokban történ­nek, amikor számolni lehet a tavak, vízfolyások jegesedé- sével - tájékoztatta lapunkat Tankóné Antal Erika, tűzoltó százados, megyei katasztrófa- védelmi szóyivő. Megyénkben számos álló­víz található, ilyen a Búzásvöl- gyi-tó, az Egerszalóki víztáro­zó, de akár a Felsőtárkányi-tó, a Tisza-tó is ide sorolható, me­lyek érintettek a figyelmezte­tésben. A Heves Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóságtól azt is megtudhattuk, hogy a de­cemberi hidegebb napokban a szakemberek már több hely­színen ellenőrizték a szabad­vizeket, és ezek az ellenőrzé­sek január elején folytatód­nak, hiszen indokolttá teszi azt az elmúlt napok alacsony hőmérséklete, mely a követ­kező napokban várhatóan to­vább csökken. Nagyon fontos, hogy tilos a szabadvizek jegén tartózkodni korlátozott látá­si viszonyok között, járművel is csak abban az esetben, ha adottak a biztonságos munka­végzés feltételei.- Az emberek biztonsága, zavartalan szórakozása ér­dekében - azért, hogy a téli sportoknak örvendhessenek - végzik az ellenőrzéseket a katasztrófavédelem szakem­berei. A vonatkozó szabályok enyhébb megsértése esetén az ellenőrök figyelmeztetik, sú­lyosabb esetben pedig helyszí­ni bírsággal is sújthatják a sza­bálytalankodókat - adta tud­tunkra a szóvivő.- Tilos téli sportot folytatni kikötők és veszteglőhelyek te­rületén, valamint a folyókon. A szabadvizek jegén saját fele­lősségre szabad tartózkodni és csak akkor, ha a jég kellő szi­lárdságú, nem olvadt, nem mo­zog, továbbá ha nem esik táb­lával megjelölt tiltó rendelke­zés alá. A tó medre tele van hőforrásokkal, sok helyen ki- sebb-nagyobb csatornák és patakok is olvasztják a jeget, ezeken a helyeken különösen figyelni kell, mert a jég vastag­sága több centiméterrel is vé­konyabb lehet, mint máshol. A folyóvizek jegén tartózkod­ni nem biztonságos - emelte ki Tankóné Antal Erika. Meg­kérdeztük, hogy miként szük­séges cselekedni akkor, ha a figyelmeztetés ellenére meg­történik a baleset. A beszaka­dás abban az esetben még el­kerülhető, ha a jégre lépő ész­reveszi a bajt előre jelző ropo­gást és recsegést, a jégfelület süllyedését. A katasztrófavé­delem nem javasolja, hogy ha már megtörtént a baj, a jelenlé­vők felelőtlenül mások menté­sébe kezdjenek, mert a segítő szándék átcsaphat a saját tes­ti épség veszélyeztetésébe, és a jégen is újabb repedések ke­letkezhetnek.- Ha reális esély van a baj­bajutott mentésére, akkor úgy tudnak segíteni rajta, hogy hason csúszva megközelítik. A mentést végzőt érdemes kö­telekkel biztosítani. Ha nincs más eszköz, egy hosszú, de erős ágat, ruhadarabot nyújt­sanak a jégbeszakadtnak: ha többen vannak, egymás lábát fogva - mint egy hason fekvő lánc - segíthetnek - mutatott rá. Beszakadás esetén kerülni kell a felesleges mozdulatokat, ezzel megőrizve a ruházatban lévő szigetelő légréteget. A baj­ba kerültnek igyekeznie kell a lábával az ellenkező irányban lévő jég szélét elérni és előre­lökni magát a part felé, segít­séget kérni. Ha pedig partot ér - a katasztrófavédelem taná­csait idézve -, azonnal keres­nie kell egy meleg helyet ahol megszárítkozhat, testét szá­razra törölheti és ihat egy for­ró italt, de a kávé, vagy alkohol semmiképp sem javasolt. Ahogy a katasztrófavédelem is fogalmazott, a szabadvizek befagyott területe a veszélyek tudatában is vonzó a gyerme­keknek és a felnőtteknek is.- A hirtelen hőmérsék­let-változások, illetve a tartó­san enyhe időjárás nagy mér­tékben megváltoztathatja a jégtakaró tulajdonságait, ami ezáltal veszélyessé, kiismer- hetetlenné válhat. Fontos tud­ni, hogy még a legedzettebbek sem bírnak ki a jeges vízben 15 percnél többet: ennyi idő alatt kell a segítségnek megér­keznie, különben annak, aki jég alá került, már nem sok esélye van a túlélésre - hang­súlyozta Tankóné Antal Erika. Elárulta: nem csak a sportol­ni vágyóknak, hanem a tűz­oltóknak is fontos felkészülni ezekre a helyzetekre, így mint minden évben, idén is gyakor­latot szerveznek a beavatko­zóknak. Figyelmeztetés és segítség- Ha a beszakadt jég alá ke­rül egy ember, a mentési kí­sérletet már csak felkészült szakemberek tudják elvégez­ni, ezért fontos, hogy értesít­sék a tűzoltókat és a mentőket a 112-es segélyhívó számon - hangsúlyozta a szóvivő. A la­kosság figyelmeztetésében a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság is fontos szerepet vál­lal. Oldalukon arra is felhívják a figyelmet, hogy a jégen tar­tózkodás szabályainak meg­szegése miatt a rendőr, a köz­terület-felügyelő, a halászati őr és a hivatásos katasztrófa- védelmi szerv erre felhatalma­zott ügyintézője helyszíni bírsá­got szabhat ki. MEGYEI KÖRKÉP ß Parázs vagy láng Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu E rdő mellett nem jó lakni, mert sok fát kell hasogatni... Bi­zonyára sokan emlékeznek a gyermekdalocska első so­rára, amelynek igazsága mára teljesen megkopott. Mert erdő mellett lakni manapság nagyon jó, még akkor is, ha sok fát kell hasogatni. Az egykor olcsónak és praktikusnak számí­tó gázfűtés - rezsicsökkentés ide, rezsicsökkentés oda - mára sok családnak megfizethetetlen luxussá vált. Amikor a napokban kisebb kirándulást tettünk az észak-hevesi térség csodás kis falvaiban, irigykedve szem­léltük a portákon takaros rendben sorakozó farakásokat. A kéményekből itt-ott az égre nyargaló füstcsík jelezte, hogy a háztulajdonosnak van mit raknia a tűzre. Nem mintha a 'a vagy a szén olcsó portéká­nak számítana, ám a gázfű- :ésnél még mindig jóval költ­ségkímélőbb megoldás. Még ílcsóbb és elérhetőbb lenne, na a rezsicsökkentés ezekre a tüzelőkre is kiterjedne. Volt erre kormányzati ígéret, ám olvasóink szerint a lehetőség csupán egy évig élt. Manapság már hiába keresne bárki rezsicsökkentett tűzifát az erdésze­teknél, széttárják a kezüket, s közük, az már nem megszűnt. A szegényeknek marad tehát utolsó szalmaszálként az ál­lam által támogatott szociális tüzelő, amire valljuk be, óriási szükség van. A baj csak az vele, hogy a legtöbb rászoruló csu­pán január végén jut hozzá. Találtunk a megyében olyan tele­pülést, ahol már tavaly év végén mindenkinek kiszállították az egy köbméternyi „örömöt”, ám sok helyen csak a napok­ban dől el, kinek, és milyen feltételekkel jut belőle. A késede­lem nem véletlen, mivel a tavalyinál jóval kevesebb mennyi­séget nehéz igazságosan elosztani. Parázs vita folyik hát, ki, miért részesüljön a keretből. Bölcs döntés kell ahhoz, hogy fel ne lobbanjon a düh és a irigység lángja! Az átányiaknak is dedikálták a könyvet ÁTÁNY, BUDAPEST A Nem­zetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) és a Néprajzi Múzeum gondozásában a tavaly év vé­gén jelent meg Átány hagyo­mányos népéletét feldolgozó könyvtrilógia utolsó kötete, Az átányi parasztember szer­számai címmel. Mint meg­tudtuk: a kötet magyar nyel­vű kiadása régi adóssága volt a magyar néprajztudomány­nak, hiszen a korabeli politi­kai rendszer miatt mindezidá­ig csak német nyelven jelen­hetett meg - közölték az NSKI honlapján. Báli János, a NSKI kutatá­si, stratégiai és koordináci­ós igazgatója, valamint Máté György, a Néprajzi Múzeum főosztályvezetője a napokban Gönczi Mihály polgármester­nek és a képviselő-testületnek is átadott egy-egy példányt, egy kötetet pedig az Atányban élő embereknek is dedikáltak a szerzők. A magyar nyelvű szöveg és a több ezer fotó és ábra gondo­zása után a hazai kiadás 2016- ban, több mint 50 év késéssel valósulhatott meg. A könyv megjelenését egyik szerző - Fél Edit és Hofer Tamás - sem élhette már meg, ezért a ki­adás a két jeles magyar nép­rajzkutató előtti tisztelgés is egyben. Korábban lapunkban is megírtuk: az Átány-trilógia első kötete 1997-ben jelent meg Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban cím­mel, amit 2010-ben a Mi kor­rekt parasztok... Hagyomá­nyos élet Átányon kötet köve­tett. Az új kiadás a helyi gaz­dálkodás tudás- és eszköz­anyagát foglalja össze, ezért néprajzi monográfiaként és a fenntartható ökogazdálkodás kézikönyveként egyaránt ke­zelhető. A hivatalos könyvbe­mutató a Néprajzi Múzeum­ban januárban lesz. SZ. E. A gyöngyösi és az egri kórházban is szerdán köszöntötték az év első újszülöttjeit Mirjam, Sára és Patrik kapott most ajándékot GYÖNGYÖS, EGER Gyöngyös ez évi első kis állampolgára janu­ár 1-jén 14 óra 16 perckor szü­letett. A császármetszéssel vi­lágra jött kislány első gyerme­ke a gyöngyösi házaspárnak. Az anyuka és gyermeke is jó egészségben és nagy örömmel fogadta a látogatókat. A Bu­gát Pál Kórház szülészetén ta­valy hetvennél is többel emel­kedett a születésszám. 2016- ban 887, ezek közül 12 iker­szülés volt, így összesen 899 gyermek látta meg a napvilá­got a kórházban. Hiesz György polgármester szerint a szülé­sek emelkedő száma azt mu­tatja, hogy a szomszédos me­gyékből és a fővárosból is egy­re többen választják a Bugát Pál Kórházat. Weisz Péter fő­igazgató hozzátette, a kórház büszke a kiváló szülészetére, az új kórházi szárnyban kitű­nő körülmények között tudják fogadni a kismamákat. Egy kislányt és egy kisfiút köszöntöttek szerdán délelőtt az egri Markhot Ferenc Kór­ház szülészetén, mint az új esztendő elsőszülöttjeit. A po­roszlói Malácsik Terézia kislá­nya, Mirjam volt az első, aki 2017 első hajnalán Egerben világrajött. Az anyukát a kór­ház vezetői, köztük dr. Vácity lózsef főigazgató köszöntötte. Kicsit többet kellett várni az első egri újszülött érkezé­Báló-Pelyhe Ágnes és kisfia, Patrik sére, aki szintén hajnalban, négy előtt pár perccel, ám ja­nuár 3-án született. Báló-Pely- he Ágnes kisfia, Patrik Noel természetes úton, egészsége­sen született, őt Rázsi Botond alpolgármester köszöntötte.- Ha lehet hinni a baboná­nak, akkor sokat fognak haj- nalozni az idén a szülészorvo­sok - kezdte tréfásan köszön­tőjét dr. Hernádi László, a szü­lészet osztályvezető főorvosa. Hiszen az első megyei, és az első egri baba is hajnalban született - tette hozzá. Herná­di Lászó azt is közölte, az eg­ri kórházban 2105-ben 1452, 2016-ban 1383 kisbaba jött vi­lágra. G. R. Malácsik Terézia és Mirjam 4 Veszély tavainkon Erdő mellett lakni nagyon jó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom