Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-30 / 25. szám

0 TÁRGYALÓTERMEK BIRODALMÁBAN 2017. JANUÁR 30., HÉTFŐ Uzsora-bűncselekmény miatt öt év alatt tizenegy ítélet született bíróságainkon Kihasználják más nyomorát Dr. Snellenperger Judit: Az uzsorabűntény bizonyítása nehéz feladat HEVES MEGYE A közmegíté­lés szerint az egyik legalá­valóbb tett, ha valaki ki­használja embertársai nyo­morúságát, s úgy tesz, mint­ha segíteni akarna. Az uzso­ra-bűncselekmények szabá­lyozásáról, a büntetőeljárá­sokról beszélt a Hírlapnak dr. Snellenperger Judit, az Egri Járásbíróság bírája. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu- Mióta szabályozza a jog az uzsora-bűncselekményt?- Az uzsoráról és káros hi­telügyletekről szóló 1883. évi XXV. törvénycikk tette bűn- cselekménnyé a hiteluzsorát, majd az 1961. évi V. törvény is rendelkezett róla. Az 1978. évi IV. törvény eredetileg nem nyilvánította bűncselekmény- nyé, de mint üzletszerű pénz- kölcsönzést, üzérkedést sza­bályozta. Ezután a 2008. évi CXV. törvény iktatta be újra a Btk.-ba az uzsora-bűncse­lekményt. A törvényalkotó ki­emelkedő fontosságúnak tar­totta, hogy hatékonyabban ér­vényesüljenek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányos­ságát védő jogintézmények, ezért és az uzsoratevékenység elleni büntetőjogi fellépés ér­dekében iktatták be az új tény­állást a vagyon elleni bűncse­lekmények közé.- Pontosan mit foglal magában ez a büntetőjogi rendelkezés?- A ma hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) 381. sza­kasza tartalmazza az uzsora­bűncselekmény tényállását. E szerint, aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mérté­kű ellenszolgáltatást tartal­mazó megállapodást köt, ami alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kö­telezettjét, a vele közös háztar­tásban élő hozzátartozóját, a megállapodás kötelezettje ál­tal tartási kötelezettség alap­ján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülö­zésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. A mi­nősítő körülmények a bűnszö­vetségben vagy üzletszerűen való elkövetés, ekkor a bün­tetési tétel 1-5 év. Az uzsora­tevékenység zártabb közössé­gekben jelenik meg, az uzso­rások általában jól ismerik a sértetteket, tisztában vannak azok kiszolgáltatott helyzeté­vel. E magatartással szemben hatékony szankció lehet a ki­tiltás, mert így az uzsorások elvonhatok az ügyfélkörtől.- Melyek a bűntény törvényi tényállásának fő elemei?- Az egyik a sértett rászo­rult helyzetének kihasználá­sa. A törvény a bíróság megíté­lésére bízza, hogy mely hely­zetet tekint olyannak, mint amelynek a kihasználása már az uzsora körébe vonható. A tényállás nem határoz meg konkrét példákat (rossz anya­gi helyzet, hiszékenység, ala­csonyabb értelmi képesség). Ám az általános bírói gyakor­lat szerint ilyen helyzetről be­szélhetünk a vagyontalan, jö­vedelem és kereset nélküli, szűkös állapotú személyek­nél. Ez viszonylag egyszerű­en bizonyítható is. De akkor is megállapítható, ha a nem nél­külöző személy égető szükség­leteinek kielégítése érdeké­ben váratlanul hitel felvételé­re kényszerül. Ilyen, ha nem­fizetés esetén felmondják az állását, elárverezik a lakását. Az elkövetőnek ezt a helyze­tet kell kihasználnia a megál­lapodás megkötésekor. Tehát neki tisztában kell lennie a rászorultsággal, amit legtöbb­ször szintén nem túl nehéz bi­zonyítani, hiszen a vádlottak és a sértettek többnyire egy településen laknak, jól isme­rik egymást. Fontos tényállási elem a különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatás. Ez a polgári törvénykönyv (Ptk.) feltűnő értékaránytalanságá­val mutat azonosságot, de a megállapítása mindig az eset Fontos tényállási elem a rászorultság kihasználása. összes körülményeinek vizs­gálatát és értékelését igény­li. A felek közötti megállapo­dásnak alkalmasnak kell len­nie arra, hogy súlyos nélkülö­zésnek tegye ki a kötelezettet, hozzátartozóját vagy eltartott­ját. A bűntény megvalósulá­sához a súlyos nélkülözésnek nem kell bekövetkeznie, elég a veszélye is. Súlyos a nélkü­lözés, ha az alapvető életszük­ségletek sem biztosítottak, az étkezés, a ruházkodás, a lak­hatás létminimuma sem.- Mi a bűnszövetség és az üz­letszerű elkövetés fogalma?- Üzletszerűen az követi el a bűncselekményt, aki ugyan­olyan vagy hasonló bűntények megvalósítása révén rendsze­res haszonszerzésre törek­szik. Megállapíthatóságának nem feltétele, hogy a tettes tényleg hozzá is jusson a ha­szonhoz. Korábban a jogsza­bály az üzletszerűséget az alaptényállás elemének tekin­tette, ám 2011 decemberétől ez már minősítő körülmény, így a hatályos Btk. szerint már az egyszeri alkalommal nyúj­tott uzsorás kölcsön is uzsora. A bűnszövetség a társas elkö­vetés egyik formája, amikor két vagy több személy bűnté­nyeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, s legalább egy bűntény elköve­tését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. A bűnszö­vetség tagjainak a megállapo­dása több bűntény megvaló­sítását célozza anélkül, hogy mindegyik végrehajtásának a részleteit is megszervez­nék. A tettesek nem csupán egy meghatározott bűncselek­mény elkövetését valósítják vagy kísérlik meg, hanem a bűnözést szervezik meg.- Hány eljárás folyt uzsora-bűn­cselekmény miatt az elmúlt öt évben a megye bíróságain?- Az Egri Törvényszék il­letékességi területén műkö­dő bíróságokon 2011 óta ösz­szesen 11 ítélet született uzso­raügyben, hat a Hevesi, ket­tő az Egri, kettő a Gyöngyösi és egy a Füzesabonyi Járásbí­róságon. Kétszer felmentő íté­letet hoztak, egyszer bűncse­lekmény, egyszer bizonyított­ság hiányában. A bíróságok minden esetben szabadság­vesztés-büntetést szabtak ki, háromban a végrehajtást pró­baidőre felfüggesztették. Je­lenleg az Egri Járásbíróságon két ügy van folyamatban, me­lyekben ítélet még nem szüle­tett, de az ügyészi indítvány mindkét esetben végrehajtan­dó szabadságvesztés.- Mennyire nehezíti mega bi­zonyítást, hogy a sértetteket az elkövetők megfélemlítik, s olykor a sértetteknek is érde­kében áll elhallgatni tényeket?- Az uzsora-bűncselekmé­nyek bizonyítása igen nehéz feladat. Egyrészt, mert általá­ban akár több éven át is tar­tanak, mire a hatóság tudomá­sára jutnak, sorozatos kölcsö- nökről van szó, és mire a ki­hallgatások jönnek, már egyik fél sem tudja, mikor, mennyit kért és kapott kölcsön, illet­ve fizetett vissza, mennyivel tartozik. Nyilván nem vezet­nek napra kész nyilvántar­tást. Másrészt, mert nemcsak az uzsorások, de gyakran a sértettek sem tesznek érté­kelhető vallomást. Vagy, mert nem emlékeznek a részletek­re, de inkább azért, mert fél­nek a vádlottaktól. Megtörtént már: a sértettek és a tanúk olyan alacsony értelmi képes­ségűek voltak, hogy órákig tartott a kihallgatásuk, mi­re vallomáshoz lehetett tőlük jutni. Az uzsora gyakran pá­rosul zsarolással, fenyegetés­sel is. Sokszor előfordul, hogy már az elindult eljárás alatt is a megfélemlítés eszközével él­nek az elkövetők. Ezt nehéz kiküszöbölni. Súlyosabb eset­ben eszköz lehet az elkövetők előzetes letartóztatása, házi őrizete, hogy az eljárás során ne találkozzanak a sértettek­kel, a tanúkkal. Hatásos, hogy a tárgyaláson a sértettek ki­hallgatásakor nincsenek jelen a vádlottak, így a megfélem­lített áldozatok mernek vallo­mást tenni. Ugyanezen okból zárta már ki a bíróság a tár­gyalásról a vádlottak hallgató­ságként jelen lévő rokonságát is, hiszen ők a puszta jelen­létükkel is fenyegetően tud­nak fellépni. Nagy szükség le­het objektív tanúk bevonásá­ra is. Gondolok a kisebb tele­püléseken dolgozó rendőrök­re, önkormányzati dolgozók­ra, nem érintett szomszédok­ra, akik ha a pénzátadásokról, összegekről nem is tudnak, de nyilatkozhatnak mindkét fél helyzetéről, életviteléről.- Kik e bűntények áldozatai?'- A megyében tipikusan szegény sorban élő, a kisebb­séghez tartozó személyek vál­nak az uzsorások áldozatá­vá. Nagycsaládosok, akik se­gélyből élnek, munkahelyük nincs. Ezért kényszerülnek rá a kölcsönre. Ez ördögi kör, hi­szen arra, hogy az uzsoraka­mattal terhelt összeget vissza tudják fizetni, a következő ha­vi segély már nem elég, ahhoz újabb kölcsönre van szükség.- A bírói gyakorlat szerint mennyire különíthetők el a színlelt szerződésű kölcsön- megállapodások az uzso­ra-bűncselekmény körébe tar­tozó cselekményektől?- A törvény az uzsora-bűn­cselekmény kapcsán a Ptk. szerinti uzsorás szerződés fo­galmára épít, de nem veszi át a polgári jogi fogalmat, ha­Az egyszeri alka­lommal nyújtott kölcsön is uzsora. nem önálló büntetőjogi termi­nológiát alakít ki. Az uzsora­tevékenység kölcsönügyletek révén valósul meg, az uzso- rákölcsönök nyújtása sokszor más szerződésnek van álcáz­va. Ha a tényállás kizárólag a szerződésekre, a kölcsönszer­ződésekre utalna, úgy a - pél­dául adásvételi célzat nélkül, kvázi fedezetként eladott va­gyontárgyakra, gépjárműre, jószágra vonatkozó - színlelt adásvételi szerződések, egyéb megállapodások esetén a bün­tetőbíróságnak kellene a meg­állapodások szerződés jellegét vagy a színleltségét megálla­pítani. Ám a törvény alapján elég annak bizonyítása, hogy a sértett és az elkövető között létrejött egy uzsorás elemeket tartalmazó megállapodás. Beválik az előzetes időpontfoglalás módszere Panasznap-információ HEVES MEGYE Négy hónapja van már lehetőség az Egri, a Gyöngyösi és Hatvani Járás- bíróságon előzetes panaszna­pi időpontfoglalásra - adott tájékoztatást a szolgáltatásról Hoszné dr. Nagy Tímea, az Eg­ri Törvényszék sajtótitkára. Az említett bírósági szerve­zeteknél minden héten pénte­ken reggel 8 és délelőtt fél 12 óra között lehet előre időpon­tot foglalni. A jelenleg érvény­ben lévő előírás szerint sze­mélyesen bejelentkezni hétfő­től csütörtökig reggel 8-tól 12 óráig, míg szerdánként 15 órá­ig lehet a bíróságokon a keze­lőirodákban. Arra is van mód, hogy az állampolgárok telefo­non kérjenek időpont-egyez­tetést. Ezt hétfőtől csütörtö­kig naponta 8 és 15 óra között tehetik meg a következő tele­fonszámokon: Egerben a 06- 36/311-611-es, Gyöngyösön a 06-37/505-303-as, illetve a Dolgoznak a neten való panasznapi bejelentkezésen is. 06-37/505-302-es, Hatvanban pedig a 06-37/341-247-es szá­mot tárcsázhatják azok, akik ügyükkel a bírósághoz szeret­nének fordulni. A törvényszék vezetése azt kéri a megye lakosaitól, hogy a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében vegyék igénybe ezt a szolgáltatást. A bíróság az időpontfogla­láson túl még nyomtatványok rendszeresítésével is igyek­szik segíteni az ügyintézést. A honlapján, a www.egritor- venyszek.birosag.hu webolda- lon a PANASZNAP menüpont alatt keresetlevél-mintákat helyeztek el, amelyeket nyom­tatás után ki lehet tölteni, s be lehet adni az illetékes bíróság­hoz. A kitöltött keresetlevelek köre folyamatosan bővül. Számítógépes programon is dolgoznak, ezzel mód nyílik az interneten való panasznapi bejelentkezésre is. Sz. Z. Kerekasztal-beszélgetés a bírósági munkáról Segítség a diákoknak EGER Kerekasztal-beszélgetés- re invitálták az Egri Törvény­széket az IFI Pont Ifjúsági In­formációs és Tanácsadó Iro­dába a Pályaorientációs élő­könyvtár tematikus héten. A jogi pályáról esett szó. A törvényszék sajtótitkára, Hoszné dr. Nagy Tímea, a nyi­tott bírósági program kapcso­lattartója, a bíróság munká­járól társalgóit a diákokkal, beszélt arról is, hogyan vál­hat valaki bíróvá. A csaknem húsz résztvevő kérdéseire is megadta a szakember a kellő válaszokat. A rendezvényen jelen volt továbbá egy ügyvédi és közigazgatási területen dol­gozó jogász is. Sz. Z. A találkozó jó alkalom volt a bírói hivatás népszerűsítésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom