Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-04 / 3. szám

2017. JANUÁR 4., SZERDA Dr. Búzás Gergely nyáron és ősszel is végzett próbafeltárást a várban. Képünkön a kanonokok temetkezési helye látható Az egri várban számos próbaásatás is zajlott tavaly Felfedezések éve volt Októberben leástak a középkorba Három helyen - az ágyúdom- szott. A terv itt az, hogy vissza­bon, a Varkoch-kapunal es a délkeleti fülesbástyánál - vé­geztek próbaásatást ősszel. Az ágyúdombon egy középko­ri ház padlóját és szemeskály­ha csavart kerámiadíszét talál­ták. A feltételezések, miszerint ott egy városiasán beépített te­rület volt, bebizonyosodni lát­epitik a török agyudombot, s a belsejében moziterem lesz. A Varkoch-kapunál az ásatás résztvevői azt vizsgálták, hogy a várkapu alatt lévő farkasve­rem meddig tartott. A pénztá­rosbódé mellett szintén ástak, ahol feltételezéseik szerint egy külső védőmű lehetett. Királyi és püspöki sírt ke­restek, ám kerengett, román kori és középkori leleteket is találtak az elmúlt évben az egri vár területén. Az idei évben folytatódhatnak a fel­tárások. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu EGER Hamarosan megindul­nak a rekonstrukciós munká­latok az egri várban a Nemze­ti Vár- és Kastélyprogram és a Modern Városok Program által nyújtott több mint hat- milliárd forintos támogatás­ból. Azonban ezeket a munká­kat minden esetben meg kell előznie a próbafeltárásoknak, amelyekből 2016-ban négy is volt Egerben a Forster Központ támogatásával. Az ásatásokat dr. Búzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igaz­gatója, régésze vezette, és ve­zeti majd idén is: legközelebb tavasszal. Júniusban egy hónapig volt lezárva a vár északi kapuja egy próbafeltárás miatt. Ak­kor eredetileg Imre király és Nagylucsai Orbán püspök végső nyughelyét kutatta az ásatásvezető, illetve az 1970- es években a középkori szé­kesegyház mellett előkerült egy korábbi, középkori fal, aminek viszont nem ismer­ték a funkcióját, a kiterjedését és azt sem, milyen épülethez tartozott. Nyáron azt szeret­ték volna megtudni, a jelenle­gi székesegyház alatt valóban található-e egy korábbi, Szent István-kori székesegyház is, ahogyan azt feltételezték. Nem telt bele sok idő: megta­lálták a székesegyház román kori kerengőjét, ami az észa­ki kapunál jelenleg lévő par­koló helyén helyezkedett el, s a közepén volt egy templom is, amit 1200 körül építettek: vél­hetően II. Katapán püspök sír­kápolnájaként. A korábban ta­lált fal egy kerengőudvarhoz tartozott. Ilyen felfedezésre ezelőtt Magyarországon még nem volt példa. A viszonylag keskeny folyosó négyszögben futott körbe az udvar körül. Érdekesség, hogy e kerengőt arra is használták, hogy oda temessék a székesegyház ka- nonokjait, így a próbaásatás során sorban kerültek elő az Árpád-kori kőládás sírok. Jú­liusban ugyancsak fontos le­let került elő. Akkor a Góti­kus Palota teljes kiterjedését akarták megvizsgálni, ugyan­is a jövőben esedékes helyre- állítás során visszaépítenék a teljes palotát. Az egyhetes, szintén az északi kapunál zaj­ló munka főlelete egy román kori szvasztika kereszt volt, továbbá megtalálták a hozzá tartozó épületet és falakat is. A szvasztika keresztről ér­demes tudni, hogy egy ősi napszimbólum, és a középkor­ban keveredett a használata a kereszttel.- Az ókereszténységtől fog­va a Nap Krisztust szimboli­zálja, azért van minden temp­lom keletelve, hogy a felkelő Nap fénye a hajnali misén rá­süssön az oltárra. Ez egy na­gyon ősi, Indiából eredő nap­szimbólum, a forgó rózsa, a ke­reszttel pedig Krisztus jelké­pe. Ez a leletünk a megtalált kápolna északi falán helyez­kedhetett el - tudatta lapunk kérdésére a szakember. Búzás Gergely elmondta: a keresztes kő egy négyzetes építményhez tartozik, amihez egy Z alakú fal kapcsolódik. Ez a júniusban megtalált ke- rengőhöz tartozik, valószínű­leg ispotály lehetett, ahol be­tegeket is elszállásoltak. Való­színűleg, a kváderköves épü­letmaradvány az ispotály ká­polnája lehetett. Megtudtuk: ezen épülteket nem rekonstruálják majd az eljövendő nagy várprojekt al­kalmával, csupán bemutatják majd a kibővített palotaépület­ben. Az ásatás ezen a területen tavasszal folytatódik, amikor a Szent István-kori székesegy­ház beazonosítása lesz a mun­kálatok célja. MEGYEI KORKÉP Elfeledett ünnep Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu U j évet kezdtünk, nézzük a naptárat. Találunk egy cen­tenáriumot, amit biztosan nem fogunk megünnepelni. November 7-éről, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójáról van szó. Eljátszunk a gondolattal: ha a világ bő negyedszázada nem úgy fordult volna, mint amilyen irányt vettek a folyamatok akkoriban, az idei év örökre emlékezetes csinnadratták közepette telne a földkerekség tucatnyi orszá­gában. Már ma, január első napjaiban is közterületeinken el­helyezett jelképek ezrei figyelmeztetnének a kerek évfordu­lóra, a dicsőségesnek mondott NOSZF „világünnepére”. Egé­szen biztos az is, hogy napi szinten cserélnék az illetékesek a virágokat az egri Lenin-szobor talapzatán, és a koszorúkat a Felszabadulás téren. A fiata­Lenin onnan nézett ránk, ahol ma az ’56-os emlékmű áll. labbak talán azt sem tudják, hol állt a bolsevik vezér már­vány mellszobra, s melyik tér viselte a felszabadulás nevet. A kedvükért: Lenin onnan nézett ránk, ahol ma az ’5ó-os emlékmű áll, a nagy vörös csil­lag pedig az országzászló emlékmű helyén domborodott. Kérdezhetik, nem öncélú-e a letűnt szovjet berendezkedés és hazai folyományának a felemlegetése. Bármennyire is rit­kán számolunk utána, a magyar lakosság létszámában na­gyobbik fele abban a rendszerben nevelkedett, élt és alkotott. Közünk van hozzá. Huszonöt év távlatából ráadásul tárgyila- gosabban tudunk visszatekinteni „szocializmusunkra”. Ilyen messzeségből az is lényegtelen, hogy ki, milyen polcra törtet­te fel magát abban a korban. És, hogy miként ítéljünk? Szabad-e hazugságnak nyilvání­tani életünk nagyobbik felét? Költői kérdések ezek, hisz a múl­tunk a miénk. Le nem tagadhatjuk, meg nem ünnepeljük. El­vagyunk vele... Drágult a kenyér, több ok a háttérben Folytatás az 1. oldalról HEVES MEGYE Kurdiné Nagy Klára, a Kurdi Family Pék Kft. cégvezetője - akit a Pékszö­vetség megyei tagsága a szer­vezet elnökségébe is delegált - elárulta, ők 30 százalékkal emeltek árat január elsejétől. Szerinte azok a cégek, ame­lyek becsületesek, nem tud­ják kigazdálkodni a megnöve­kedett költségeket. Akik nem emelnek, arra számítva, hogy így több terméket tudnak ér­tékesíteni, azzal nem számol­nak, hogy a több termék költ­sége is magasabb.- Számoltunk, s 30 százalé­kos áremelést láttunk szüksé­gesnek. A bérek és bérköltsé­gek emelkedését ugyanis ki kell gazdálkodniuk a vállal­kozásoknak - magyarázta a szakember. Nagy Lajos, a HESI Kft. ügy­vezetője szerint is muszáj volt árat emelniük a cégeknek, hi­szen a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 15-25 százalékkal növekedett. Nőt­tek az ez után fizetendő köz­terhek is, a járulékcsökkenté­sek viszont nem ellentételez­ték a kiadások emelkedését. A társasági adókulcs csökkenté­se nem is érintette a kevéssé jövedelmező ágazatot. Elárul­ta, a kis pékségeknek a kor­mány ellentételezést ígért, er­re szükség is volna.- A többség most 10-15 szá­zalékkal emelte árait. Évek óta hangsúlyozzuk, hogy ez szükséges, de az áruházlán­cok visszaverték a törekvést - jegyezte meg Nagy Lajos. Az Élelmiszerkönyv módo­sítása Nagy Lajos szerint a fo­gyasztók érdekeit szolgálja,. Kurdiné Nagy Klára megje­gyezte, a változások elsősor­ban azokat érintik, akik több adalékanyagot használtak. A kenyerek tömegének 250 grammal oszthatónak kell lenniük, azaz nem lehet 90 de- kás kenyereket készíteni. T. B. Gumikerekű kisvasúton ismerkedhettek Hatvannal Dottó járja a várost HATVAN Újabb próbajáratán mutatkozott be a gumikere­kű kisvasút, a dottó. A szerel­vény a városháza elől indult, és a település új vasúti hídját és a csányi úti elágazást érint­ve haladt a főúton, miközben az utasok megismerkedhettek a téli látnivalókkal. Molnár Jó­zsef, a városháza önkormány­zati főtanácsadója elmondta: a Horváth Richárd polgármes­ter által szorgalmazott turiz­musfejlesztési program része­ként a jövőben a dottóval min­den jelentősebb helyi rendez­vényen találkozhatnak az ér­deklődők, s az útvonal is tet­szőleges lesz, alkalmazkodva az aktualitásokhoz. T. 0. A városháza elől indult a próbajárat kedden Rács mögött a buszsofőrre támadó férfi Vitte a pénzt, a mobilt HALMAJUGRA, EGER Rács mögé került kedden az a férfi, aki december 29-én este rátámadt egy autóbusz vezetőjére a 3-as főúton, a faluhoz közeli busz­megállóban - tájékoztatta a Hírlapot Kovács Nikoletta, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtóreferense. Amint arról január 2-i lap­számunkban beszámoltunk, a 33 éves gyanúsított egy me­netrend szerinti autóbusz­ra szállt fel. Megütötte a já­rat sofőrjét, majd késnek lát­szó tárggyal megfenyegette és a bevétel átadását követel­te. Miután megkapta a pénzt, leszállt, de észlelte, hogy a jár­mű vezetője a mobilján telefo­nál. Visszaugrott a buszra, s felszólította a pilótát, hogy a telefonját is nyújtsa neki oda. Szilveszter délutánján a hal- majugrai otthonában fogták el a körzeti megbízottak a gya­núsítottat, 0. Tamást, aki el­len rablás bűntett gyanúja mi­att indítottak büntetőeljárást a Gyöngyösi Rendőrkapitány­ságon, s kezdeményezték az előzetes letartóztatásának az indítványozását. A Heves Megyei Főügyész­ség indítványa nyomán az Eg­ri Járásbíróság nyomozási bí­rája tegnap elrendelte 30 nap­ra 0. Tamás előzetes letartóz­tatását - közölte Hoszné dr. Nagy Tímea, az Egri Törvény­szék sajtótitkára. A járásbíró­ság indokolása szerint a gya­núsított a nyomozó hatóság elől elrejtőzött. Megalapozot­tan feltehető, hogy az eljárá­si cselekményeknél a jelenlé­te csak a fogva tartása mel­lett biztosítható. Szabadlábon hagyása esetén, a tanúk befo­lyásolásával, tárgyi bizonyítá­si eszköz megsemmisítésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyí­tást. Megalapozottan feltehe­tő, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb bűncselekményt követne el. A végzés nem jogerős, az ügyész tudomásul vette, de a gyanúsított fellebbezett. Sz. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom