Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-19 / 16. szám

4 ZÖLDÖVEZET 2017. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Idén ismét megtartották az országos sasszinkront MAGYARORSZÁG A Magyar Ma­dártani és Természetvédel­mi Egyesület (MME) Ragado­zómadár-védelmi Szakosztá­lya és Monitoring Központ­ja a nemzetipark-igazgatósá- gokkal és más civil szerveze­tekkel együttműködve, immá­ron XIV. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszink­ront, a hazánkban telelő raga­dozó madarak éves számlálá­sát január 13-15. között - tájé­koztatta a Hírlapot Orbán Zol­tán, az MME szóvivője.- Hazánk területén a sasfa­joknak számos kiemelten fon­tos telelőhelyük van - közölte. - Legnagyobb számban réti­sasok telelnek, de nálunk tölti a telet a parlagi sas fiatal egye- deinek nagy része is, a szirti sas és a fekete sas is. Az MME Ragadozóma­dár-védelmi Szakosztálya 2004-ben indította el a már évtizedek óta ismert sastele­lőhelyek egységes módszer­tannal és egy időben történő szinkronfelmérését.- A tavalyi sasszinkron al­kalmával már 421 felmérő jár­ta be a sasok legjelentősebb te­lelőhelyeit az ország területé­nek 19 százalékán - mondta Orbán Zoltán. - A megközelí­tőleg nyolcszáz rétisas és több mint 300 parlagi sas mellett 6 szirti sast és 4-5 fekete sast, további 13 ragadozómadár-faj mintegy 7 ezer példányát is megfigyelték a szakemberek. A hónap elején zajlott a telelő európai vörös kányák szám­lálása, a Nyugat-Európában helyenként tömeges éjszaká­zóhelyek felmérése is. Ebben hazánk az országos sasszink­ronnal vett részt. M. A. A rétisas Könnyen rabul eshetnek A rendkívüli zord hideg veszélyezteti az állatvilágot is Veszélyes akció a tározótó befagyott vizén. A madarat a Hortobágyi Madárkórház önkéntes segítője mentette ki a jégről Az elmúlt hetek időjárása az állatvilágot is próbára teszi. Az erdészek és vadászok fo­lyamatosan biztosítják az élelmet a vadaknak, hiszen azok a zord időben nem ta­lálnak maguknak élelmet a nagy hóban. A madárvilágot sem szabad elhanyagolni, sok kertben, udvarban kihe­lyeztek madáretetőket. Rozmán László laszlo.rozman@mediaworks.hu HEVES MEGYE Sajnos a nagy­testű vízimadarak helyzete sem könnyebb a kistestű tár­saikénál. Január elején Po­roszlónál, a Tisza-tavon egy hattyú esett a jég fogságába. A madarat a Hortobágyi Madár­kórház egyik önkéntese men­tette meg, aki kiszabadította a jégbe fagyott állatot.- Az elmúlt időszakban fő­leg hattyúk, vadludak, vad­kacsák, valamint más mada­rak jégbe fagyásáról több be­jelentés érkezett a madárkór­ház diszpécserközpontjába az egész országból. Az általunk elérhető helyekre magunk vo­nulunk ki, távolabbra önkén­teseinket, társszervezeteink munkatársait küldjük men­teni - válaszolta megkeresé­sünkre dr. Déri János, a Hor­tobágyi Madárpark állatorvos­sá. Elmondta, hogy a jelenlegi hideg idő esetén több hasonló, sőt ugyanilyen helyzet megol­dása gyors, szakszerű és tere­pi madármentési tapasztala­tot, gyakorlatot igényel. A jég­felület vastagsága a hideg idő ellenére akadályozhatja a jég­ben rekedt madarak megkö­zelítését, hiszen a vízen éjsza­kázó víziszárnyasok csoporto­san egész nap szárnyaikkal a vízen csapkodva-fürödve, fo­lyamatosan úszkálva úgyne­vezett lihogókat, azaz befagy­ni nem engedett nyílt vízfelü­leteket tartanak fenn ragado­zók számára nehezen megkö­zelíthető, biztonságos éjszaká­zóhelynek, a napközben távo­labbi mezőgazdasági területe­ken táplálkozó társaik számá­ra is. A nagy hidegekben ezek a lihogók is befagynak, de itt vékonyabb a jég. Ezért a men­tésükre induló szakemberek alatt akkor is beszakadhat, ha máshol akár 20 centiméter vastag a jégpáncél.- A jégre megfelelő felké­szültséggel, felszereltséggel és kötélbiztosítással, bemerü­lés esetére melegedési, tűzra- kási lehetőség hátterével sza­bad menni. Mindezt a beje­lentéseket követő, perceken belül megszervezett indulás­sal, hogy időben érkezzünk a szerencsétlenül járt, végkime­rültségben lévő állatok menté­sére. A madár megközelítése a jégre fektetett deszkán, vagy létrán sem biztonságos, ezért fokozott óvatosságot igényel - tette hozzá. A szakember arról is be­szélt, hogy a jégbe fagyott ma­darak tolláik jégről való lefej­tésével, vagy akár a jég fej­szével való kifaragásával sza­badíthatok ki. A mentőhely­re szállítás során sötét, nyu­godt, meleg környezetet biz­tosítanak az állatoknak, mely­hez zárt papírdobozt, takarót, meleg vizes palackot is bevet­nek. A mentőhelyre érkezve, a madár fokozatos, lassú felme­legítése meleg, fűtött helyen történik, szintén meleg vizes palackokkal, meleg téglával, ha lehetőség van rá, inkubá­tor igénybevételével.- A Tisza-tavon megmentett hattyú is hasonló kezelést ka­pott, 200 milliliter 5 százalé­kos szőlőcukor tartalmú és fi­ziológiás sóoldatot, valamint koffeint tartalmazó infúziót, adtam be neki két óra alatt, amíg az életjelenségei, refle­xei visszatértek. Ezt követő­en meleg, szalmával bealmo­Bárkiből lehet önkéntes mentő Madármentő önkéntesnek bárki jelentkezhet, de 12 év alatt közvetlen szülői felügye­let szükséges. A segítők nagy része diák, de nyugdíjas ön­kéntesei is vannak a madár­kórháznak. Aki még nem nagykorú, annak szülői bele­egyező nyilatkozatot kell ki­töltenie. Minden önkéntestől motiváci­ós levelet, továbbá orvosi al­kalmassági vizsgálatot vár­nak. A jelentkezőket először madármentő táborban kép­zik ki, majd az önkéntessel szerződést kötnek, melyben vállalja a munkát és a kór­ház rendjének betartását, és mindezért a felelősséget is. Szakmai felügyeletet, szállást és kedvezményes étkezést biztosítanak nekik. zott kórteremben helyeztük el, meleg vizes palackokkal a szárnyai alatt - árulta el az ál­latorvos a jégbe fagyott hattyú állapotáról. Dr. Déri János kö­zölte továbbá, hogy az állatot akkor engedik vissza a termé­szetes élőhelyére, ha az időjá­rás tartósan fagymentes lesz, és a növényi táplálék is ren­delkezésre áll. Arra a kérdésünkre, hogy melyek a leggyakoribb té­li sérülések, amelyek sújtják a madárvilágot, az állatorvos azt válaszolta, hogy a leggya­koribb téli probléma, ami mi­att a madarak segítségre szo­rulnak, a nagy hideg és a táp­lálékhiány miatti legyengü- lés mellett az énekes madarak és az azokat üldöző karvaly üvegfelületeknek való ütközé­se, agyrázkódása és csonttö­rései mellett a szándékos mér­gezés. Olyan mérgezés, amely ragadozók, rókák, aranysaká­lok, kóbor kutyák, héják, sóly­mok, varjak visszaszorítását célozzák, de illegális módon.- A méreg nem válogat, és a célállaton kívül a tápláléklán­con át a fokozottan védett ra­gadozókat, nagy sasokat is le­teríti, sőt az élelmiszerláncba kerülve, az embert is veszé­lyezteti - tájékoztatott a szak­ember. Jégbe fagyott hattyú a Tisza-tavon, Tiszafüred és Poroszló között Fehér gólyáink nyolcezer kilométeren szétszóródva, három kontinensen telelnek Jól bírták a telet legkedvesebb madaraink MAGYARORSZÁG A 2016/2017- es telelési időszak eddig is sok érdekes adattal szolgált jeladós fehér gólyáink életéről - közölte Orbán Zoltán, a Ma­gyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület szóvivője.- Miközben néhány kocká­zatot vállaló madár velünk itt­hon fagyoskodik a régen látott hidegben, többségük a szo­kott módon Afrika középső ré­giójában, elsősorban Csádban és Szudánban telel - közölte a szóvivő. - Két jeladós gólyánk azonban kétszer ilyen mesz- sze, a Dél-Afrikai Köztársasá­gig repült, ami légvonalban is több mint 8 ezer kilométeres odautat jelent. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai hatvan fehér gó­lyára szereltek műholdas jel­adót az elmúlt öt évben. So­katmondó adat - ami egyben a madarakra leselkedő renge­teg természetes és civilizációs veszélyre is felhívja a figyel­met -, hogy ezek közül keve­sebb mint tíz adó aktív, azaz már csak közel 20 százalékuk lehet életben.- A műholdas követésnek köszönhetően pár év alatt töb­bet tudtunk meg a faj vonu­lási és telelési viselkedésé­ről, mint az ezt megelőző több mint száz év hagyományos gyűrűzésével. Kiderült, hogy Veszélyek fenyegethetik az itthon telelő példányokat a fiatal fehér gólyák az ivar­érés évei alatt gyakran haza se jönnek, a nyarat Kis-Ázsia térségében töltik. De fény de­rült a legkorábban, már febru­árban hazatérő gólyánk, Báró titkára is. Gyorsaságának oka, hogy Afrika helyett csak Izra­elig vonul. Azt is megtudtuk, a hazai állomány fő telelőte­rülete Csádban és Szudánban van. Elképesztő azzal szembe­sülni, hogy a kötöttségek nem korlátozta madarak akár úgy is dönthetnek, hogy folytat­ják útjukat, és az afrikai kon­tinens legdélebbi térségéig re­pülnek, ahonnan visszatérve, több mint 20 ezer kilométert repülnek fél év alatt. Orbánt Zoltán kiemelte: az elmúlt hetekben két jeladós fe­hér gólya pusztulására, és en­nek okaira is fény derült, is­mételten jelezve, hogy milyen veszélyek fenyegetik mind az itthon telelés kockázatát fel­vállaló, mind a vonuló példá­nyokat.- Annak ellenére, hogy az áttelelés rendkívül kockáza­tos döntés, az itthon maradó gólyák rendkívül jól bírták a telet az elmúlt években és a mostani kemény fagyok ide­jén is. Többségük gond nélkül vészeli át a fagyos hónapokat, a Január nevűéhez hasonló el­hullásról eddig nem is volt ha­zai adatunk. M. A. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom