Heves Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-09 / 289. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 9., PÉNTEK A parlagfű pokollá teszi az allergiások életét. A szakemberek nehéz terepi viszonyok között is igen lelkiismeretesen derítik fel a fertőző területeket Helybe jött a filozófia HATVAN A hatvanihirek.hu közlése szerint Kovács Gábor és szerzőtársa, Mester Béla - a Magyar Tudományos Aka­démia Filozófiai Kutatóinté­zetének tudományos főmun­katársai - mutatták be a hé­ten az Identitások és médiák l-ll. című tanulmánykötetet a városi könyvtárban. Az első a nemzeti, nyelvi és vallási identitásról és asszimiláció­ról, a hagyomány és moder- nitás problémáiról, a nagyvá­rosi életforma és vidék kér­déseiről szól. A második je­lentős része új szemponto­kat felvetve kapcsolódik ah­hoz, amit magyar filozófusok az utóbbi évtizedekben a szó­beliség-írásbeliség témaköré­ben írtak. S. S. Pályáztak, nyertek, s jövőre építenek CSÁNY AZ adósságkonszolidá­cióban nem részesült telepü­lési önkormányzatok fejlesz­téseinek támogatására kiírt pályázaton ismét 44 millió fo­rint támogatásban részesült a község helyhatósága. Az el­nyert összegből a testület döntése alapján felújítják a Rákóczi, a Temető, a Magyar, a Dobó és a Malom utcákat, valamint az Úttörő utca egy részét. A munkálatok a hat­vanonline információi szerint a közbeszerzési eljárás lebo­nyolítása után 2017 első felé­ben kezdődnek. S. S. Luca-nap előtt lesz falugyűlés SZILVÁSVÁRAD A község hiva­talos honlapján invitálják fa­lugyűlésre, valamint közmeg­hallgatásra a helyi polgáro­kat. A település önkormány­zata a helybelieket decem­ber 12-én, hétfőn, 17 órától várja a falugyűlésre az új köz­ségháza házasságkötő ter­mében. A közmeghallgatást a rendezvény előtt - délután 4 órától - tartják meg ugyan­ezen a helyszínen. S. S. A Jobbik országgyűlési képvi­selője intézett írásbeli kérdést a földművelési miniszterhez a parlagfűhelyzetről. A kiadott megyénkénti adatok alapján mi a hevesbeli állapotoknak jártunk utána. A jelek szerint szűkebb pátriánkban kiemel­kedők a felderítési mutatók. Síké Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Magyar Zoltán (Job­bik) képviselő írásbeli kérdésére a földművelési miniszter megküld­te azt a táblázatot, amelyben a par­lagfű elleni védekezés megyékre lebontott adatai szerepelnek. Ta­nulmányozva a kapott informáci­ókat, arra a következtetésre jutot­tunk, hogy Pest megyét követően a legszennyezettebbnek a mi me­gyénk tűnik. Meg is kérdeztük Huszárné Bodor Évát, a Heves Me­gyei Kormányhivatal élelmiszer­lánc-biztonsági, növény- és talaj- védelmi főosztály növény- és talaj- védelmi osztály vezetőjét, hogy jól látjuk-e, s ha igen, milyen okokra vezethető ez vissza? Az osztályvezető válasza sze­rint a földhivatal által bemért par­lagfűfoltok száma megyénkben 154, a területnagysága 267 hek­tár. Értelmezésük szerint az or­szágos adatokkal való összeha­sonlítás nem az átlagosnál maga­sabb fertőzöttséget, hanem ellen­kezőleg: a jobb felderítési arányt jelenti. Hevesben a parlagfű-felde­rítést a földhivatalok szakembe­rei végzik, gyakran a növényvé­delmi szakemberekkel együtt, és a nehéz terepi viszonyok között is igen lelkiismeretesen teszik ezt. Arra is kíváncsiak voltunk, mi az oka annak, hogy közér­dekű elrendelés csak az esetek egyharmadában volt. Kevés ez vagy elegendő, hiszen más me­gyékben magasabb az arány?- A felderített parlagfüves terü­let és az elrendelt közérdekű vé­dekezések aránya évente más és más - adott magyarázatott a sta­tisztika ezen adatára a szakem­ber. - Az egyes évek nem hason­líthatók össze. Példaként: ha a csa­padékviszonyok miatt a naprafor­gó termesztésében alkalmazott gyomirtó szerek nem képesek ki­fejteni a tőlük elvárható hatást, több a napraforgó-termesztők­kel szembeni eljárás. Közérdekű védekezés elrendelésére viszont nem feltétlenül kerülhet sor, hi­szen ha nincsenek meg a jogsza­bályban rögzített feltételek, nem kötelezhető a termelő a számá­ra aránytalanul nagy gazdasági veszteség eltűrésére. Ezen esetek­ben az eljárás csak növényvédel­mi bírság kiszabásával végződik. Huszárné szerint egyébként a parlagfű elleni hatékony fellé­pés nem könnyű feladat, lénye­gében folyamatos küzdelem. En­nek része a hatósági fellépés is, amely jogszabályokon alapul. Az élelmiszerláncról és hatósági fel­ügyeletéről szóló 2008. évi XLVi. törvény szerint „A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlag­fű virágbimbójának kialakulá­sát megakadályozni, és ezt köve­tően ezt az állapotot a vegetáci­ós időszak végéig folyamatosan fenntartani.” A törvényben fog­laltak betartásának ellenőrzését külterületen az ingatlanügyi ha­tóság (földhivatalok), belterüle­ten pedig a jegyző végzi.- Ha. a földhasználó parlagfű elleni védekezési kötelezettségét nem teljesíti, szintén törvényi kö­telezettségként előírt közérdekű védekezést lehet elrendelni. Kül­területi ingatlan esetében az élel­miszerlánc-felügyeleti szerv (me­gyei növényvédelmi hatóság), bel­területen a jegyző jogosult erre - mondta az osztályvezető, aki is­mét hangsúlyozta, hogy az elren­delésnek jogszabályi korlátái van­nak: „Ha a parlagfű elleni közér­dekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvé­gezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben ren­delhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50 százalékát, és a parlagfűvel va­ló felületi borítottság a 30 százalé­kot meghaladja.” Megtudtuk azt is, ha a föld- használó a védekezési kötelezett­ségének nem tesz eleget, akkor a törvény növényvédelmi bírság kiszabását is elrendeli minden esetben, függetlenül attól, hogy rendeltek-e el közérdekű védeke­zést. A bírság kiszabásának rész­letes szabályait külön jogszabály állapítja meg, alapja a károsítóval fertőzött terület mérete, valamint a károsító borítottság átlaga. A növény- és talajvédelmi osz­tály vezetője tudatta azt is, hogy 2016-ban több millió forintra rú­gott a megállapított bírság me­gyénkben, az egy földhasználót terhelő legmagasabb összeg több százezer forint volt. A jogszabály a visszaesők.szankcionálását is elrendeli, miszerint azonos tény­állás és három éven belüli ismé­telt jogsértés esetén a növényvé­delmi bírság összegét az irány­adó bírságtétel összegének más- félszeresében kell megállapítani.- Sajnos megyénkben is van­nak visszaesők, akik általában két csoportba sorolhatók: egy ré­szük olyan földhasználó, aki nem tud területet vagy kultúrát válta­ni (például több éve monokultú­rában termeszt napraforgót). Más részük sajnos például kora, vagy egészségi állapota miatt nem ké­pes a tulajdonában lévő termőföld megfelelő művelésére - fogalma­zott Huszárné Bodor Éva, aki el­árulta azt is, hogy a közérdekű védekezés elrendelésén és a nö­vényvédelmi bírság kiszabásán túl a hatóságnak egyéb szankcio­nálási lehetőségei nincsenek.- Természetesen fontos fel­adatnak tekintjük az érintett ter­melők és földhasználók folyama­tos tájékoztatását, figyelmük fel­hívását a védekezési kötelezett­ségre, s a parlagfű elleni védeke­zéssel kapcsolatos szakmai isme­retek oktatását is - tette hozzá. Embernek is gondot okoz a parlagfű A parlagfű egyik legismer­tebb gyomnövényünk, mely­nek kártétele mezőgazdasá­gi és humán egészségügyi szempontból egyaránt jelen­tős. Az ország egész terüle­tén elterjedt. A talajra igény­telen, a szárazságtűrése ki­váló. Nagy növekedési, sza­porodási erélye révén köny- nyen felülkerekedik más nö­vényeken. Egy közepes nö­vény akár több tízezer magot is érlelhet. A magvai rend­kívül ellenállók, a talaj mé­lyebb rétegeiben akár évti­zedekig is csíraképesek ma­radnak: így sajnos biztosított a talajok hosszú távú fertő- zöttsége. A virágai július ele- jén-közepén jelennek meg. A virágok beporzását a szél végzi, így a virágpor akár 100 km távolságra is el tud jutni. A virágpor szóródásának leg­nagyobb tömege július végén és augusztus hónapban törté­nik meg, ezután kisebb meny- nyiségben egészen a fagyok beálltáig elhúzódik. A gyom­növénynek természetes ellen­sége nincs. Számos gyomirtó szerrel szemben már ellenál­lóvá (rezisztenssé) vált. Segítségükkel életet, reményt adnak a betegeknek Tízszeres, százszoros véradók EGER Az egyetem dísztermében köszöntötték csütörtökön azo­kat a hősöket, akik már jó né­hányszor adták vérüket, hogy segítsenek embertársaikon. A Magyar Vöröskereszt terüle­ti szervezetének ünnepségén a műsorok és a kitüntetések át­adása előtt dr. Palotai Zsuzsan­na az önkormányzat képvisele­tében, az egri Vöröskereszt te­rületi elnökeként köszöntötte a meghívottakat. Történelmi visz- szatekintésével alátámasztot­ta, hogy már 1492-ben felfedez­ték: a vérátömlesztéssel életet lehet menteni. Dr. Rácz Katalin, az Országos Vérellátó Szolgálat Egri Területi Vérellátójának ve­zetőfőorvosa hangsúlyozta, sok Dr. Rácz Katalin: a véradók közül sokakat már barátként köszöntenek örömet kapnak a segítő szándé­kú emberektől, sokukat barát­ként köszöntik véradásaikon.- Magyarországon 1989 óta november 27-e a véradók nap­ja. Ez alkalomból a sokszoros véradókat, a véradást szervező­ket ünnepeljük, tüntetjük ki, és ők kapnak jelképes ajándékot. Rendezvényünket megtartot­tuk Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, december 8-án Eger­ben is megszerveztük - nyilat­kozta Gortva József, a Vöröske­reszt Heves Megyei Szerveze­tének vezetője. A programra 80 véradót vártak, ők legalább tízszer, de olyan is volt a meg­hívottak között, aki több mint százszor adta vérét. J. H. Bért emel, adót csökkent a kormány EGER - Az előttünk álló eszten­dő a béremelések és az adócsök­kentés éve lesz - jelentette ki Nyitrai Zsolt, a Fidesz Heves me­gyei elnöke tegnapi sajtótájékoz­tatóján. Emlékeztetett: a balolda­li kormányok más szemlélet sze­rint dolgoztak. Inkább adtak se­gélyt az embereknek, mint mun­kát vagy munkalehetőséget.- Az Orbán-kormány hatalom­ra kerülésével szemléletváltozás következett be. Mi azt mondjuk, segély helyett munkát, munkale­hetőséget, s az ezzel járó, lehető­ségek szerint megfelelő bért ad­junk az embereknek - fogalma­zott. Ismertette: a minimálbér 2017-ben 15 százalékkal emel­kedik, közel 127 ezer forintra, a szakmunkás-minimálbér 25 százalékkal, csaknem 161 ezer forintra. Egyértelmű a cél is: a munka megbecsülése, a jó szak­emberek megfizetése legalább egy erős minimálbérrel.- A kormány a béremelésért cserébe adócsökkentéssel segí­ti a munkaadókat. A vállalko­zások esetében 9 százalékos társasági adót vezetünk be, ami az egész Európai Unió leg­alacsonyabb társasági adója, azért, hogy Magyarország le­gyen az egyik legvonzóbb be­fektetési övezet - tette hozzá. Hasonló témában tartott tájé­koztatót tegnap Hatvanban Sza­bó Zsolt államtitkár, a térség parlamenti képviselője is. S. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom