Heves Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-19 / 297. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 19., HÉTFŐ HÍREK Fraknói-díj az atyának HATVAN Kultúrateremtő mun­kájáért Fraknói Vilmos-díjat adományozott a hatvani kö­tődésű Pálos Frigyes atyá­nak Balog Zoltán, az embe­ri erőforrások minisztere. A hatvanonline szerint a díjat idén Szabó Irén, a Sárospa­taki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény vezetője, Tusor Péter, a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem (PPKE) do­cense és Pálos Frigyes kato­likus pap, a Váci Székesegy­házi Kincstár és Egyházme­gyei Gyűjtemény igazgatója vehette át. S. S. Fagyban is épül a lelátó SZILVÁSVÁRAD A kiemelt kor­mányzati lovas beruházás III. ütemén zajlik a lovaspá­lya lelátórendszerének épí­tése - derül ki a település hi­vatalos honlapjának közlésé­ből. A nyugati és északi hom­lokzaton állnak már a tartó­pillérek, a lelátórendszer ele­meit emelik be a daruk. El­kezdődött a keleti oldalon is a lelátórendszer alatt húzó­dó épület alapozása, a stadi­on világítását biztosító oszlo­pok alapjainak betonozása. Épül a versenyiroda, folyik a tereprendezés. S. S. Televíziót kaptak az idősek HATVAN Nagy képernyős tele­víziót adományozott a Szent Erzsébet Idősek Otthonának Nádas Sándor önkormány­zati képviselő. Az ajándékot megköszönő Gimesi József- né foglalkoztató szerint nagy öröm számukra, hogy ilyen ajándékot kaptak. A hatva- nihirek.hu közlése szerint Gi- mesinéjelezte: boldogoka lakók és az itt dolgozók is, hi­szen így sokkal jobban lát­hatják a gondozottak a kép­ernyőt. Az otthonban kedvelt elfoglaltság a tévézés, az ün­nepek alatt pedig jó, hogy le­köthetik magukat. S. S. Több mint húsz éve várat magára az iparterület kármentesítése Nehézfémek a talajban Húsz éve kezdték tanulmá­nyozni, de érdemi kármen­tesítés nem történt a Bervá- ban, hívta fel a figyelmet a Greenpeace. Nehézfémek, olaj is került a talajvízbe. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu * li BERVA-VŐLGY Húsz éve tudnak a Berva-völgyben lévő szeny- nyező anyagokról, a terület kármentesítése érdekében azonban kevés dolog történt, hívta fel a figyelmet nemrég a Greenpeace. Az egykori Berva Finomszerelvénygyártó Rt. te­lephelyén kőolaj és kőolajszár­mazékok, valamint helyen­ként különböző nehézfémek, például kadmium, króm, nik­kel, réz, cink, illetve ólom, to­vábbá egyéb szennyező anya­gok vannak a talajban és a ta­lajvízben. A talajfelszín köze­li szénhidrogén-szennyező­dések nagy koncentrációjú- ak, és helyenként a felszínen úsznak, ami azt jelenti, hogy az eddigieknél súlyosabb kör­nyezetkárosodást okozhat­nak. Több ezer négyzetméte­ren a koncentráció meghalad­ja a határértéket. Az egyik fi- gyelőkútban megjelentek a felúszó fázisban lévő szénhid­rogének, így valószínűsíthető, hogy a szennyeződés tovább­terjed és veszélyeztetheti a kö­zeli ivóvízbázisokat. A nehéz­fémek a vérre, az idegrend­szerre hathatnak károsan, de több közülük erősen toxikus, rákkeltő. A szénhidrogén-szennye­zés egyébként az egykori üze- manyagkutak és benzinrak­tár környékén a legerősebb, a nyílt színi forgácstároló pedig emulziókkal szennyezte a ta­lajt. Az üzemben egykor hűtő­gépkompresszorokat is gyár­tottak, így a hűtőfolyadék is a szennyezők között van. A gal- vánüzem és az ott keletkezett galvániszap felelős a nehézfé­mek megjelenéséért. Az 1990-es években meg­roppant cég 2002-ben ment csődbe, akkorra elkezdték volna a kármentesítést (1994- ben volt az első felmérés), de csupán 26 figyelő- és 12 ter­melőkút készült el, a folyta­tásra nem volt anyagi fedezet. A felszámolás során a terüle­tek nagy részét eladták, a vá­sárlók vállalták a környeze­ti kárelhárítási felelősséget. Az Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség a szennyezéssel érintett összes ingatlan tulajdonosát kötelez­te a kármentesítésre, azon­ban mivel a területek fele fel­számolás alatt állt, nem tudta a ráeső költségeket finanszí­rozni, a szennyezés a terüle­ten maradt. A Greenpeace szerint a szennyeződés terjedéséhez az is hozzájárulhat, hogy az egykori gyár területe a bük­ki karszt délnyugati szélén helyezkedik el, mely sajátos földtani, vízföldtani felépíté­sű. Emiatt indokolt lenne a te­rületen lévő szennyező anya­gokra szigorúbb határértéke­ket előírni. A szénhidrogén­nel szennyezett részeken a ta­laj felső 30-50 centiméterét talajcserével, a mélyebb réte­Felsőtárkány önkormányzata nemrég területeket vásárolt a Bervában, elkezdték a karban­tartó munkákat, az út kiszabá­lyozását, telkek alakítását, elő­készítik a vonalas közműszol­gáltatók érkezését. A terület fejlesztését célzó pályázatuk tavasz óta készen van, de va­lószínűlegjövő tavasszal tud­geket helyben történő enzi­mes kezeléssel kellene meg­tisztítani. Ahol nehézfémek­kel szennyezett a talaj, ott ta­lajcserét kell végrehajtani. Juhász Attila Simon, Fel- sőtárkány polgármestere el­mondta, az önkormányzatnak nem lesz pénze arra, hogy a kármentesítést elvégezze. Pol­gármesterként először Fodor Gábor környezetvédelmi mi­niszterhez fordult, hogy kor­mányzati segítséget kérjen, majd az azt követő kormányok környezetvédelmi felelőséhez is, de idáig nem járt sikerrel. Véleménye szerint a felszámo­lás költségeinek megfizetését meg kellett volna, hogy előzze a környezetvédelmi kármen­tesítés összege. Úgy véli, egy­ják majd benyújtani. Ha nyer­nének, bizonyos környezetvé­delmi problémák megoldódná­nak, ugyanis a csapadékvíz és a szennyvíz kezelése szétvál­na. Jelenleg ezeket ülepítőta­vakban gyűjtik és tisztítják, de a csapadékvizet és csurgalék- vizet külön szeretnék kezelni és jobban tisztítani. A vízbázis nincs veszélyben A Berva-völgytől délkele­ti irányban helyezkedik el az Egér-Északi vízmű vízbázisa, amelyet a Heves Megyei Víz­mű Zrt. kezel (az ipari terüle­ten nem ők szolgáltatnak). A vízbázishoz kapcsolódó di­agnosztikai vizsgálatok a 2000-es évek elején kezdőd­tek, az utánpótlódási terüle­ten számos figyelőkutat is lé­tesítettek, ahol vízkémiai, hid­rodinamikai paramétereket vizsgálnak, a vízbázis védel­me érdekében a szokásosnál több komponensre kiterjedő­en. Eddig semmilyen szennye­zést nem észleltek. Szabó Ta­más üzemviteli osztályveze­tő szerint a völgy nincs köz­vetlen kapcsolatban az Egert ellátó vízbázissal, a geológiai környezet gátolja a szennye­zés átterjedését, bent tartja a Berva-völgyben. kori állami vállalatként a Ber­va kármentesítésében szere­pet kell vállalnia az államnak.- Időközben volt egy uni­ós pályázat is, de elbukott, mert a Finomszerelvénygyár, amelynek területét' érintette volna, felszámolás alatt állt, 14 év után most ért véget. Je­lenleg ilyen pályázat nincs, de várjuk, hogy legyen. Az Ökop­lan ’97 Kft. felmérése szerint a kármentesítés 2008 kör­nyékén hatszázmillió forint­ba került volna, a költségek ma biztosan elérnék a milli­árdos nagyságrendet - mond­ta lapunknak Juhász Attila Si­mon, aki azért is várna állami szerepvállalást, mert a felszá­molás után is maradtak jelen­tős állami tulajdonú területek a gyárban.- A szennyezés megszün­tetésére egyébként az önkor­mányzat kapott felszólítást sok éve, de nem a mi dolgunk­nak tartottuk, azon túlmenő­en pedig ezt lokálisan nem le­het megszüntetni. Vagy telje­sen vagy sehogy, a talajvíz­zel ugyanis továbbterjednek a szennyező anyagok - mondta el a polgármester, aki szerint a szennyezés Eger északi víz­bázisa felé mozdult. Jövőre adhatják be a pályázatot EGERSZALÓK Az adventi kéz­műves vásárban négy szom­baton várták az érdeklődőket: a településen élő lakókat és az oda érkező vendégeknek.- Nálunk nagyon sok szál­láshely várja szeretettel a ven­dégeket. Ezért határoztunk úgy, hogy az Egerszalókon és a Gyógyvizek Völgyében élő kézműveseknek biztosítunk lehetőséget a vásáron. Ezek mind-mind itt készült, egye­dülálló termékek, amelyekhez sehol máshol az országban nem lehet hozzájutni, csak itt, nálunk - nyilatkozta lapunk­nak Pintér Beáta, a Gyógyvi­zek Völgye TDM egyesületé­nek menedzsere. Elmondta: a program végeztéhez érve úgy látja, érdemes volt megszer­vezniük a vásárt. A faluház udvarában kemencében sült finomsággal, teával, forró cso­kival várták a vendégeket.- Ez egy kezdet volt, és min­dennek, ami elindul, ami új, annak lehetősége van fejlőd­ni. A legfontosabb az, hogy a kézműves vásárban megjelen­hetnek a helyi termékek. Ez egy jó ötlet, amit tovább kell fejleszteni - osztotta meg Var­ga István polgármester. Hoz­zátette, hogy a négy héten át tartó adventi vásárnak kö­szönhetően az Egerszalókra érkezők is megismerkedhet- Kemencében sült finomsággal is várták a vendégeket a vásárban tek a helyi értékekkel. J. H. Adventi udvar: négy héten át várták a településen a vendégeket Bemutatkoznak a helyi értékek Az újrakezdést ünnepelték a téren EGER Látványos és régizenei kísérettel tarkított felvonulás­sal emlékeztek meg szomba­ton este Egerben a vár török alóli felszabadulásáról. Köztu­dott: 1687 decemberében so­káig tartó blokád után, harc nélkül adta fel az egri várat a török helyőrség, és a Szent Li­ga seregei visszafoglalták azt. Ez a nap hosszú időn át ünnep volt Egerben, ahol ilyenkor szentmisével, a fertálymeste­rek és a helyi polgárság fák­lyás felvonulásával emléke­zett meg a felszabadulásról. Ezt az eseményt élesztette fel hét évvel ezelőtt az Egri Vitéz­lő Oskola és az Egyesület Eger Idegenforgalmáért. Csillag Tamás, a Vitézlő Os­kola vezetője szombaton fel­elevenítette a „megbékélés napjának” eseményeit, ami egyben az újrakezdés ünne­pe is. Elmondta: 329 évvel ez­előtt a magyarok és a törökök megajándékozták egymást, igen békés és lovagias egyez­séget kötöttek. A vár 91 esz­tendő után így vértelenül ke­rült a keresztény csapatok ke­zére, a török sereg tagjai béké­ben vonulhattak Temesvárra, kivéve persze azok, akik Eger­ben maradtak, s otthonuk lett a város. A felvonuláshoz csat­lakozott a budapesti székhe­lyű Bornemissza Hagyomány­őrség is. SZ. E. Az 1990-es években megroppant cég 2002-ben ment csődbe, akkorra elkezdték volna a kármentesítést

Next

/
Oldalképek
Tartalom