Heves Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-14 / 293. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 14., SZERDA Autizmus: nekik nem feltétlenül az jelenti a boldogságot, amit mi gondolunk Segítik a munkavállalásukat Az egri Ben Egyesület az idei esztendőben is szervezett sétát az autizmus világnapján - kéken ragyogott értük a Dobó tér is Az Andornaktályán élő Bar- tos Erika nagyon is jól tudja, egyáltalán nincs egyedül a nehézségeivel, tisztában van azzal, hogy jó néhá- nyan vannak, akik autizmus- sal élő, már tinédzserkorba lépő fiatalt nevelnek. Sorstársaival együtt részt vettek az Autisták Országos Szövetségének legutóbbi konferenciáján, hogy tájékozódjanak a legújabb eredményekről. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu EGER Az egyeztetéseket követően beszélgetünk Bartos Erikával, az egri Ben Egyesület elnökhelyettesével és két csodálatos kisfiú édesanyjával, aki nem mellesleg a szakmáját is szívén viselő' tanár. Megbeszéltük, hogy mesél majd az AOSZ, vagyis az Autisták Országos Szövetségének konferenciájáról, ahol nemrégiben jártak, valamint arról a klubról, amit a megyeszékhelyen alapítottak az autista gyermeket nevelő szülőtársaikkal. Mert Erika egyik fia, a tinédzser korba lépő Nándi, aki az úszás területén a napnál is ragyogóbb eredményeket ér el, autizmussal él. Nándi szüleiről jól tudom én is - ahogy még sokan -, ők mindent megtesznek azért, hogy a fiuk követhesse álmait, amellett pedig befogadó közegre találjon: most elsősorban középiskolai tanulmányainak idejére, majd később a munka világában. Ezért is volt fontos Erika és másik két szülő számára, hogy elutazzanak a budapesti találkozóra.- Az amerikai felmérésből származó adatok alapján 68- ból egy ember érintett az autizmussal, ami jelzi a probléma gyakoriságát - meséli Erika, majd hozzáteszi: az adatok azt igazolják, hogy az autizmussal élők itt vannak közöttünk, egyre több gyermek érintett. - Nyilvánvaló, hogy finomodik a diagnosztika is, bár érdekes, hogy Amerikában épp szigorítottak rajta. Részt vettem egy olyan works- hopon, ahol az aktuális kutatási eredményekről számoltak be: egyes országokban hatalmas összegeket áldoznak a medikális megoldások kutatására. Azt már az 1970-es években kiderítették, hogy az autizmusnak alapvetően genetikai okai vannak, viszont rá kellett jönniük arra, hogy igen jelentősek kialakulásában a környezeti tényezők is. Később Erika azt is megosztja velem, hogy nemcsak Amerikában, hanem az Európai Unióban is nagy léptékű kutatásokat végeztek az elmúlt időszakban. Létrejött egy olyan csoport is, amely az unión belül kutatja az au- tizmust.- Kifejezetten a kutatásra, az elterjedésre, a gyakoriságra, az intervencióra, valamint az ellátás kérdéseire helyezik a hangsúlyt. Reméljük, hogy ez hamarosan Magyarországra is begyűrűzik, de egyelőre 12 országot felölelő vizsgálatot folytatnak. Talán jövő decemberben már láthatóak lesznek az eredmények is - teszi hozzá, majd áttérünk a konferencia lényegi pontjára. Erika elmondja, az összejövetelen azt is kiemelték, hogy országunkban minél nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az autizmussal élők munkavállalásának a támogatására.- Autizmus specifikus támogatott foglalkoztatás segítségével Budapesten és a hatókörében próbálnak kifejezetten autizmussal diagnosztizált embereknek segíteni, ezt foglalkoztatási tanácsadással egybekötve teszik - hangsúlyozza beszélgetőtársam. Kis kitérőt is teszünk: elárulja, hogy a budapesti konferencia a Premier KultcaféBartos Erika mosolyogva avatott be egy friss hír érkezésébe, mégpedig abba, hogy az egri származású Szilvásy Zsuzsanna, az Autism Europe elnöke előadásában idézte az idei edingburgh-i kongresszus egyik felszólalóját, egy autista embert, aki egyfajta diagnózist adott rólunk, úgynevezett neurotipikus emberekről, rámutatott, hogy véleményük szerint melyek a hibáink. Ilyen hibaként említette a szociális függőségünket, a komban volt, ami egyébként Európa legnagyobb fogyatékosságbarát kávézója, s egyben egy kulturális központ is.- Itt fogyatékkal élő embereket alkalmaznak. Kárász Róbert, az ötlet egyik megvalósítója elmesélte, hogy mennyire más a fogadtatás, ha betér hozzájuk egy-egy magyar vagy külföldi vendég. A külföldiek számára az viszonylag természetes, hogy egy Down-kó- ros, vagy egy enyhén értelmi fogyatékos ember szolgálja ki munikáció pontosságának hiányát, azt, hogy nem beszélünk az igazságról, valamint, ' hogy már szinte kényszeresen hiszünk a közös gondolkodás erejében és pont így leszünk destruktívak. Említette még, hogy túl sok bennünk az elfogultság és az előítélet. - Egy autista embernek nem feltétlenül az a boldogság, amit mi gondolunk. Ne a mi definícióinkat erőltessük rájuk - ragadta ki az AOSZ Nap tanulságai közül Erika. őket - osztja meg velem az egri Ben Egyesület elnökhelyettese a hallottakat. A támogatott foglalkoztatás is szóba kerül: három évvel ezelőtt tíz jó képességű, autizmussal élő felnőtt ember sorsát próbálták Budapesten egyengetni. Voltak közöttük, akik egyetemi végzettséggel vagy érettségivel, szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkeztek, a támogatásnak köszönhetően pedig meg is találták a helyüket a munka világában: adminisztrátor, árufeltöltő, kézbesítő, kontroller, pénzügyi asszisztens és IT-progra- mozó lett belőlük. A programot dicsérve azért Erika azt is hozzáteszi: sajnos ez is csak Budapestre korlátozódott.- A Kézenfogva Alapítvány munkaerő-piaci szolgáltatása keretében is megvalósult egy hasonló jellegű foglalkoztatás: 451 ügyféllel dolgoznak, 41 kiscsoportos munkára felkészítő képzést tartottak az utóbbi években összességében 171 ember számára, emellett 69 érzékenyítő tréningjük volt és 169 munkavállalót tudtak elhelyezni, közöttük vannak autisták is - részletezi a tényeket Bartos Erika. A hallottak sorából kiemeli, hogy szerencsére van olyan multinacionális vállalat is, amely nem csak a támogatásért foglalkoztat hátrányos helyzetű embereket. Erika ezután Dale Pickles angol szakember nagyon fontos mérőeszközének a működésébe is beavat: a Nagy-Bri- tannia-szerte alkalmazott módszer és szoftver segítségével pontosan, plasztikusan és szemléletesen képesek mérni az autizmussal élő emberek képességeit.- A kommunikációt, a rugalmas gondolkodást, a szociális interakciót és az érzelmi életüket, szabályrendszerüket értékelik ennek a módszernek a segítségével, ennek köszönhetően ez nem egy sablonos mérés. Az eredményeket látva az állapítható meg, hogy különféle tréningekkel hozzá tudnak járulni a gyengébb terület fejlesztéséhez - emeli ki Erika az AOSZ Napon hallott eredmények közül a számára egyik leglényegesebb momentumot. Neurotipikus hibák embereknél Kalkuttában tekinthető meg az egri fafaragóművész, Kiss István alkotása Életfa áll a költő emlékszobájában EGER, KALKUTTA Rabindranath Tagore 1926-ban járt Magyar- országon. Előadói körútját óriási érdeklődés övezte. A No- bel-díjas író rokon népként tekintett a magyarokra, elismerte, hogy keletről jöttek és összekötő kapocs lehetnek Kelet és Nyugat között. Balatonfüredi sikeres gyógykezelése után határozta el, hogy hársfát ültet a kórház elé. Ebből az alkalomból mondta: „E fát itt tartózkodásom emlékére ültetem, mivel sehol máshol nem kaptam annyi mindent, mint itt. Több volt ez puszta kezelésnél. Az atyafiság érzésének ébredése volt. Érzem, olyan nemA Tagore-emlékszobában kapott helyet az egri művész életfája zet földjére jöttem, mely érzelmileg rokon Indiával.” A hindu legenda szerint, aki idős korában hársfát ültet, az megéri a fa kilombosodását. Tagore a faültetés után még 14 esztendőt élt. A költő emlékfája és szobra körül az elmúlt évtizedekben liget hlakult ki. Tagore magyarországi látogatásának 90. évfordulója alkalmából a Magyar Állam ajándékaként egy emlékszobát rendeztek be Kalkuttában, mely Tagore látogatásának és gyógykezelésének magyar emlékeit mutatja be, fotókkal, korabeli újságokkal szemléltetve a nagy érdeklődést, amely ittjártakor övezte. A szobát az ARTIG Média tervezte és készítette el. A emlékszoba közepén egy Életfát állítottak fel, melyet Kiss István egri fafaragó tervezett és faragott ki. Az életfa szimbólum- rendszere alkalmas érzelmi, értelmi, lelki, szakrális vonatkozások megjelenítésére, s az indiai kultúrában sem idegen. A költő gyógyulásakor fát ültetett Magyarországon, most mi, magyarok állítottunk egy Életfát Indiában, a Nobel-díjas költő emlékének. „Ha nem vagyok többé a földön, ó fám, susogtasd tavasz- szal megújuló leveleidet az erre vándorlók fölött: A költő szeretett, míg élt.” B. K. Filmbemutató és díjak átadása jön EGER Sziki Károly filmjének vetítésére invitálják csütörtökön 17 órától a vendégeket a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárba. Díszvendégek lesznek Jobb Lászlóné, Csank Istvánná, Limbek Ottóné, Mészáros Györgyné, Jackovits Tamás, Budai Gyula, Sándor József, dr. Renn Oszkár és Pet- rik László. A Karhatalmisták és tömeggyilkosok, s a Hódolat a hősöknek című filmrészleteket vetítik. Gloria Victis emlékérmeket, díszokleveleket, 1956- os DVD-ket, CD-ket, könyveket adnak át azoknak, akik a 60. évfordulón kimagasló munkát végeztek. J. H.
